IMF: A munkavállalók 15 százaléka elveszítheti a munkáját

HR2020. júl 19.Sz.A.

A világjárvány rámutatott, a legkevésbé képzett rétegeket fenyegeti leginkább a munkanélküliség, mert képességek és eszközök híján képtelenek az otthoni munkavégzésre. Az IMF közgazdászai szerint legalább 15 százalék veszítheti el munkáját emiatt, a turizmusban dolgozóknál még sokkal magasabb az arány.

A koronavírus-járvány felforgatta a munkaerőpiacot. A világban tízmilliók veszítették el megélhetési forrásukat, a foglalkozások egy részének jövője teljesen bizonytalanná vált. Leginkább azok a munkahelyek vannak veszélyben, amelyek személyes, fizikai jelenlétet igényelnek a munkahelyen – olvasható az IMF blog egyik cikkében. 

Azok ugyanis, akik valamilyen okból nem tudnak távmunkát végezni, a járvány miatt veszélyt jelentenek a vállalkozások számára.

Leginkább a szegényebbeket és a pályakezdőket fenyegeti a munkanélküliség réme. 

Legalább 15 százalék vesztheti el a munkáját

Az IMF szakértői a szervezet 189 tagja közül 35 ország adatait elemezték. Becslésük szerint

hozzávetőlegesen százmillió munkavállaló állása van veszélyben, mert nem tudnak home office-ban dolgozni. Vagyis a munkavállalók 15 százalékát fenyegeti ez a veszély.

A vizsgált országok fejlettsége, illetve egyéb tényezők is befolyásolják, hogy milyen eséllyel képesek a munkavállalók az otthoni munkavégzésre. A távmunka sokkal könnyebb például Norvégiában és Szingapúrban, mint Törökországban, Chilében, Mexikóban, Ecuadorban és Peruban, egyszerűen azért, mert a legtöbb feltörekvő és fejlődő ország háztartásának több mint felében nincs otthoni számítógépe.

Vendéglátóiparban 20 millió munkanélküli lehet

A felmérés azt mutatta, hogy a vendéglátásban és a turizmusban, valamint a nagykereskedelem és a kiskereskedelem dolgozóknak van leginkább félnivalójuk, mert az ő munkájuk nem nagyon végezhető home office-ból. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy több mint 20 millió embert fenyeget annak veszélye, hogy elveszíti megélhetését.

Az a tény, hogy a fiatalok és a felsőfokú végzettséggel nem rendelkezőket fenyegeti leginkább a munkanélküliség réme, felerősítheti a generációk közötti egyenlőtlenségeket, ellentéteket is. 

A felmérés arra is rámutat, hogy a nők veszélyeztetebbek, mint a férfiak, mert többen dolgoznak a bajban lévő ágazatokban.

Ez egyúttal annak veszélyét is felveti, hogy elvesznek az elmúlt fél évszázadban a női egyenjogúságban elért eredmények. A kutatás másik eredménye, hogy kiderült, a kis- és közepes vállalkozásoknál, valamint a részmunkaidőben dolgozók esetében sokkal nagyobb a munkahely elvesztésének esélye, mint egyebütt.

Fiataloknál lesz magasabb a munkanélküliség

Ez a veszély a feltörekvő gazdaságokban az átlagosnál nagyobbnak mondható, amit azért is fontos megemlíteni, mert a gazdasági válság idején ezeket a dolgozókat bocsátják el legelőször, és az újrainduláskor őket veszik vissza legkésőbb. Ez pedig a végleges elszegényedés esélyét növeli, nem is beszélve arról, hogy jó eséllyel kiesnek az egészségügyi ellátási rendszerből, ami tovább növeli gondjaikat, hiszen alig-alig rendelkeznek pénzügyi tartalékkal.. 

Mindebből világosan látható, hogy a mostani koronavírus-járvány sokkal súlyosabban érinti a társadalmi ranglétra alján lévőket, így egyre mélyülnek az amúgy sem csekély társadalmi és jövedelmi egyenlőtlenségek. 

A pandémia néhány szakmában alapvető változásokat eredményez.

A kereskedelem egyre inkább az e-kereskedelem irányába fordul, és a vendéglátásban is nagyobb lesz a házhoz szállítás aránya, mint a világjárvány előtt volt. 

Milyen kormányzati intézkedéseket javasol az IMF?

Az IMF közgazdászai szerint a kormányok tehetnek a veszélyeztetett rétegek védelmében. Például kiterjeszthetik a társadalombiztosítást és szociális hálót, hogy megvédjék a legszegényebbeket a világjárvány kedvezőtlen következményeitől. De a bértámogatások és a gazdaság újraindítását segítő támogatások is segíthetnek ezeken a rétegeken. 

Legalább ilyen fontos, hogy az oktatási és képzési rendszer átszervezésével felkészítsék a bajba került munkavállalókat a várható változásokra, illetve hogy hamarosan alapkövetelmény lesz a holtig tartó tanulás képességének elsajátítása.

A mostani válság azt is megmutatta, hogy az online hozzáférés elengedhetetlen ahhoz, hogy a munkavállalók állásban maradjanak.

Ebből az is logikusan következik, hogy a kormányzatoknak az eddiginél sokkal nagyobb erőfeszítéseket kell tenni annak érdekében, hogy a szegényebb rétegek számára is elérhetővé váljanak modern technológia alkalmazásához szükséges eszközök, és aktívan részt vehessenek a gazdasági életben.