Egyre kevesebbet dolgozunk - Nincs is olyan távol a négynapos munkahét?

HR2020. szept 15.HP

Az elmúlt 150 év során közel a felére esett vissza az egy hét alatt ledolgozott munkaóráknak a száma. A technológiai fejlődéssel a csökkenő trend tovább folytatódhat. A Microsoft tesztje alapján a 4 napos munkahét bevezetése számottevően növelheti a munkatermelékenységet. Az Unióban az elkövetkezendő években várhatóan informatikusokra, orvosokra, nővérekre, szülésznőkre, mérnökökre és matematikusokra, valamint tanárokra lesz a legnagyobb szükség.

Az egy hét alatt ledolgozott munkaórák száma az elmúlt másfél évszázadban heti 70 óráról 40 órára csökkent. Svédországban, Németországban, Franciaországban, az Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban, Ausztráliában, de globálisan is hasonló tendencia figyelhető meg.

Forrás: Financial Times

A második ipari forradalom, a munkagépek elterjedése, a hatékonyabbá váló folyamatok, az automatizáció és a technológiai fejlődés egyaránt mérsékelték az emberi munkaerő iránti igényt.

Milyen szakmák vannak a legnagyobb veszélyben?

A PWC tanulmánya szerint az automatizálás 2030-as évek közepére számos szegmensre hatással lesz.

A legnagyobb változások a közlekedésben és a raktározásban várhatók, ahol a munkavállalók 52 százaléka lehet érintett. A közlekedési szektorban a vezető nélküli járművek elterjedése miatt különösen magas hosszú távon az automatizálási potenciál. Ezzel szemben az oktatásban csupán 8 százalék ez az arány.

Emellett az adminisztrációval vagy könyveléssel kapcsolatos munkák nagy része is automatizálható, így ezen területeken is komoly változások várhatók.

A magasan képzett, vagyis a diplomával vagy magasabb végzettséggel rendelkező munkavállalók kitettsége sokkal kisebb, mint a középfokú vagy annál alacsonyabb végzettséggel rendelkezőké.

Fölösleges?

A hangsúlyt egyre inkább át kell helyezni a valódi értékteremtésre. A YouGov felmérése alapján az Egyesült Királyságban például a britek 37 százaléka úgy érezte, hogy a munkájának semmilyen érdemi hozzáadott értéke nincs. Egy másik uniós felmérés szerint pedig minden ötödik munkavállaló gondolja azt, hogy a képzettsége 5 év múlva elavult lesz.

Mire van most a legnagyobb igény?

Az Európai Szakképzésfejlesztési Központ (CEDEFOP) előrejelzései szerint az Európai Unióban várhatóan informatikusokra, orvosokra, nővérekre és szülésznőkre, mérnökökre és matematikusokra, valamint tanárokra lesz a legnagyobb szükség. A kép ugyanakkor országonként változik.

Finnországban például nincs akkora igény informatikusokra. Észtországban, Franciaországban kevés a jogász. Írországban, Luxemburgban, Magyarországon és az Egyesült Királyságban több képzett pénzügyi szakemberre lesz szükség. Olaszországban nincs elég zöld technológiát használó építészmérnök.

Az alábbi grafikon a CEDEFOP előrejelzését tartalmazza, mely rámutat, hogy Magyarországon az egyes területeken milyen mértékben változhat a foglalkoztatottság 2018 és 2030 között.

Foglalkoztatottság várható változása szakterületenként 2018 és 2030 között, Magyarország

Forrás: CEDEFOP, SKILLS PANORAMA

A koronavírus feltehetően átmenetileg befolyásolja csak a hosszú távú trendet. A járványi inkább az otthonról történő munkavégzés elterjedését segíti elő, bár az egészségügyi dolgozók iránti igényt minden bizonnyal tovább erősíti.

Támogatni kell a fiatalokat

Mario Draghi, az Európai Központi Bank korábbi elnöke is arra hívta fel a figyelmet, hogy nem a meglévő munkahelyeket kell mindenáron megvédenie és támogatnia az EU döntéshozóinak, hanem új munkahelyeket kell teremteni olyan területeken, ahol munkaerőhiány azonosítható.

Draghi szerint a fiatalabb korosztály elhelyezkedését feltétlenül segíteni kell. A státusz quo-nak a megvédése ugyanis jelentős társadalmi költséggel jár.

A szabadidő aranykora?

A Microsoft tavaly augusztusban a japán leányvállalatában letesztelte, hogy milyen hatása lenne, ha bevezetné a 4 napos munkahetet. Az eredmény meglepő volt. A munkatermelékenység 40 százalékkal növekedett, miközben a munkavállalók is sokkal boldogabbak voltak.

Még a járvány előtt több amerikai étterem is úgy próbált munkaerőt bevonzani, hogy 4 napos munkahetet hirdetett a menedzsereinek. Az eredmény 20 százalékos termelékenységnövekedés volt.

Új-Zélandon is zajlottak ilyenféle kísérletek a pénzügyi-szolgáltatói szektorban, ahol szintén igencsak pozitív visszacsatolásokról lehetett hallani. Egyértelműen javult a munkahatékonyság és sokkal boldogabbá váltak a dolgozók.

Másfelől számos ágazatban az automatizáció előrehaladtával egyre kevesebb emberi munkerőre lesz szükség. A tömeges elbocsátásokra lehet egy alternatív megoldás a 4 napos munkahét bevezetése.