Ideje félni a mesterséges intelligenciától - Tényleg megrengeti a világot

Ezaz évtized nem sok teret hagy a megnyugvásra: először egy járvány bolygatta fel a mindennapokat, majd az ukrán háború egy globális energiaválságot hozott magával, most meg a mesterséges intelligencia (MI) kezdi kiforgatni a sarkából a világot.

Ez utóbbi talán túlzásnak hangozhat pedig nem az. A Microsoft támogatását élvező OpenAI nevű kutatólaboratórium a múlt héten előállt a nyelvi szoftverük legújabb verziójával a GPT-4-el.

Már a korábbi modell is megdöbbentette a szakértőket, hisz a ChatGPT nem csak ember módjára kommunikált, de ha kellett megoldotta a gyerekeknek kiadott házi feladatot, mesét talált ki, leveleket írt, besegített a programozásban, sőt mindenféle különösebb előkészület nélkül az orvosi szakvizsgát is letette. Ha megkérték irodalmi babérokra is tört: kérésre akár Petőfi stílusában is tudott verset írni, méghozzá egy szemvillanás alatt.

Az új verzió pedig alaposan lepipálja az elődjét. Ha megvizsgál egy képet nem csak kielemzi, hogy mi van rajta. Amikor mutattak neki egy rajzot egy fényképezőgépet szorongató mókusról még azt is el tudta magyarázni, hogy az ötlet miért vicces. Ha lát egy hűtőbelsőről készült fotót, rögtön recept tippeket tud adni olyan ételekhez, amelyeket a meglévő hozzávalókból el lehet készíteni.

Nem véletlen, hogy ezt a szoftvert már egy vak embereket segítő szolgáltatásnál a Be My Eyes-nál is használni fogják. De alkalmazni fogják a Duolingonál is: a nyelvtanulók beszélhetnek a chatrobottal a kiválasztott nyelven, a gép pedig nem csak diskurál a nebulókkal. Ha észreveszi, hogy hibáztak el is magyarázza, hogy hol rontottak.

A GPT-4 az adóbevallásban is segíteni tud, egy webszájt leprogramozásához pedig elég mutatni neki egy egyszerű rajzot a tervekről, ő ennyiből már képes is létrehozni az új oldalt.

Egy papírra vetett leírásból (bal oldali kép), a GPT-4 képes létrehozni egy weboldalt (jobb oldali kép) Forrás

A fejlettségére jellemző, hogy az ügyvédi vizsgát olyan jól le tudta tenni, hogy bekerült a legjobb 10 százalék közé. A fejlesztők büszkék rá, hogy az új verzió sokkal jobban tud segíteni az embereknek a kreatív munkákban legyen szó akár forgatókönyvírásról vagy zenekészítésről. Szemben elődjével már nincs 3000 szóra korlátozva: akár 25 ezer szóban is ki tudja fejteni a mondanivalóját.

A fejlesztést végző OpenAI-nál azért fogadkoznak: a szoftvernek még mindig komoly korlátai vannak. Fontos döntéseket nem érdemes rábízni. Ugyan a korábbi verzióhoz képest 40 százalékkal valószínűbb, hogy a kérdéseinkre jó válaszokat ad, de még mindig komoly esély van rá, hogy hibázik.

Az nyilvánvaló, hogy a mesterséges intelligencia még csak most kezdi bontogatni a szárnyait. Képzeljük el az ámuldozó nézelődőket, akik végignézték, ahogy a Wright fivérek kreálmánya, a repülőgép a magasba emelkedett. Bármennyire is csodálkoztak azt aligha sejtették, hogy a repülők hamarosan teljesen megváltoztatják a nemzetközi közlekedést, a technológia pedig annyit fejlődik hogy hamarosan a repülők már nem pár tízmétereket fognak megtenni,

hanem a kontinensek között fognak közlekedni, néhány évtized múlva pedig már a Holdra is el tud jutni az ember.

Mi akik csodálkozva figyeljük a mesterséges intelligencia első lépéseit, most olyanok vagyunk mint a Wright fivéreken ámuldozó nézők. Látjuk, hogy valami egészen újszerű született, de hogy mindez miféle hatással lesz a jövőnkre azt még nem is igazán sejtjük.

Egy valami viszont kezd körvonalazódni: a sci-fi regények jó része tévedett, amikor azt hitte, hogy a robotok a jövőben elsősorban az alantas munkákat fogják végezni. Most úgy tűnik, hogy a mesterséges értelem, épp hogy a kreatív szakmákban tudja majd az elsők között megvetni a lábát. Hamarabb válthatják le a gépek a marketingeseket és a programozókat, mint az utcaseprőket.

Az is valószínű, hogy a mesterséges intelligencia nem lesz olyan közkincs, mint az internet legtöbb szeglete. Legalábbis aki hozzá akar férni az új GPT-4-hez annak például egyelőre havi 20 dolláros tagdíjat kell fizetnie. Ezért az összegért, pedig a képfelismerő szolgáltatásokhoz nem is lehet hozzáférni: azt ugyanis az OpenAI-nál egyelőre nem akarják publikussá tenni.

Hogy a most még bizonytalan digitális jövőtől mennyire kell tartanunk abban a vélemények merőben eltérnek egymástól.

Hortobágyi Ágoston digitális stratéga a növekedés.hu-nak korábban például azt mondta: nem hiszi, hogy az emberek tömegesen veszítenék el az állásukat. A szakember szerint: „a mesterséges intelligencia sokkal inkább lesz egy új kolléga, egy mankó, amely segíti, hatékonyabbá teszi a munkát. Akkor lehet baj, hogyha döntési jogot adunk neki, felülbírálhatja az ember döntéseit.”

Ugyanakkor Korbuly Ádám vállalkozó, az OrtoGraph, az ArchiFM és a Miratia alapítója a Magyar Közgazdasági Társaság egyik eseményén épp arról beszélt, hogy nagyonis lehetséges, hogy a mesterséges intelligenciák egy sötét jövőt fognak elhozni. Korbuly szerint addig nincs baj, amíg a mesterséges intelligenciákat jószándékú emberek fejlesztik, csakhogy semmi biztosíték nincs rá, hogy ez mindig így lesz. Márpedig az MI fejlesztéshez nem feltétlenül kell nagy pénzügyi befektetés. A készítésükbe akár egy garázsból is bele lehet vágni.

Egyelőre a nagy fejlesztők, így az OpenAI is ügyel rá, hogy a mesterséges intelligenciájukat ne lehessen radikalizálni. A bántó kérdésekre a szoftverük eleve nem is válaszol. Ha olyasmit akarunk tőle megtudni, amivel árthatunk másoknak, így például egy bomba receptjét próbáljuk belőle kicsikarni, akkor hallgat. De semmi biztosíték rá, hogy efféle korlátok minden leendő mesterséges intelligenciába be lesznek építve.