Új kormányzati portál a járvány miatti álláskeresőknek – Ki akar földeken és istállókban dolgozni?

A gárdonyi Fresli családi gazdaság állásajánlata az első bejegyzés azon az internetes online felületen, amelyet a napokban hozott létre az agrártárca a koronavírus-járvány miatti agrárgazdasági munkaerőgondok enyhítésére.

A Fresli család június 20. és július 5. között nyolc-tíz napos munkavégzési időszakra keres agárdi meggyesébe „ponyvás munkaerőt” rázógépre, illetve rakodót szintén rázógépre és pótkocsira.
A munkaszuret.hu nevű, most újonnan létrehozott internetes portállal a minisztérium célja, hogy összekösse a munkaerőt igénylő agrárvállalkozásokat azokkal a hazai munkavállalókkal, akik a járvány miatt ideiglenesen vagy véglegesen elvesztették munkahelyüket.

A portál működésének lényege, hogy előzetes regisztráció után a főként idénymunkásokat kereső cégek és vállalkozók tölthetik fel ajánlataikat, amelyekre az álláskeresők a megadott telefonszámokon és/vagy email-címeken jelentkezhetnek.
Az AM elsősorban arra számít, hogy a vendéglátásból, a turizmusból és a szolgáltatási szektorból kiszoruló embereket lehet átcsatornázni az agrárszférába.

Emellett a tárca szerint az agráriumban a nappali kurzus nélkül maradt felsőoktatási hallgatók is munkát vállalhatnának. Mások pedig felvetik azt is, hogy a közmunkaprogramokban résztvevőket is át kellene csoportosítani az idei agrárgazdasági (idény)munkákra.
Az előzetes felmérések azt tükrözik, hogy a növénytermelésben, a kertészetekben, az állattenyésztő telepeken és az élelmiszeripari cégeknél a járvány miatti rendkívüli helyzetben egyaránt munkaerőhiány léphet fel. Ezért a minisztérium az álláskereső online felület beindítása mellett az ágazati agrár-szakmai szervezeteket is felkérte arra, hogy közvetítsenek az agrárvállalkozások és az álláskeresők között.
A tapasztalatok szerint az agrárgazdasági idénymunkások iránti igény áprilisban növekszik ugrásszerűen, ezért e problémára sürgősen megoldást kellene találni.

Nagy István agrárminiszter nyilatkozataiban többször is leszögezte, hogy az agrárágazat zavartalan működése érdekében létkérdés, hogy a termelésben kellő számú ember álljon rendelkezésre.
A tárca internetes portálja a szántóföldi növénytermelésben, a szabadföldi zöldségtermelésben, a zöldséghajtatásban, a gyümölcstermelésben, a szőlőtermelésben, a sertéstartásban, a baromfitartásban, a húsmarhatartásban, a tejhasznú szarvasmarhatartásban és a juhtartásban kínál tematikus munkakeresési lehetőségeket, de az aloldalak többsége egyelőre nem tartalmaz állást kínáló bejegyzéseket.

Egyelőre nincs külön aloldal az élelmiszeripari álláskeresések számára sem, de a portálon a fenti tematikán túl létrehoztak egy „egyéb” kategóriát is, ahol elvileg az élelmiszeripari munkaerőigények is megjelenhetnek, illetve a tárca a honlap funkcióinak folyamatos bővítését ígéri.
A járvány miatt más szektorokban eddig több tízezren veszítették el állásukat, úgyhogy elvileg meglenne az esélye annak, hogy ők most – legalább átmenetileg – az agrárgazdaságban találjanak munkát.

Az ágazati munkaerőigényt növeli, hogy egyáltalán nem, vagy csak nehezen léphetnek be az országba azok a külföldi idénymunkások, akik eddig elsősorban Erdélyből és Ukrajnából érkeztek. Mint a növekedés.hu beszámolt róla, a munkaerőhiány miatt leginkább érintett kertészetekben 25-30 ezer külföldi idénymunkásra lenne szükség, akik alapvetően a betakarítási munkálatokban vennének részt.

Most az állástalanná vált hazai munkavállalókkal őket is pótolni kellene, ha nem születnek olyan államközi megállapodások, amelyek valamilyen módon – például meghívólevelekkel – a külföldi munkások belépését megkönnyítenék.

A kertészeti piaci szereplőket tömörítő Fruitveb Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács már a járványügyi vészhelyzet kihirdetése után megpróbálkozott azzal, hogy közvetítsen az ágazati vállalkozások és a potenciális hazai álláskeresők között. Ezért a szervezet saját honlapján a minisztériumi kezdeményezéshez hasonló állásközvetítő funkciót hozott létre, ahová szintén a munkaerőt kereső vállalkozások jelenthették be igényeiket. A kétségtelenül meglévő ágazati munkaerőhiány ellenéren azonban mindössze két-három cég jelentkezett be, így a Fruitveb felhagyott ezzel a típusú munkaerő-kereséssel.

Arra többek között a munkaerő-kölcsönzéssel és -közvetítéssel foglalkozó Trenkwalder cégcsoport közelmúltbeli felmérése is rávilágít, melyek lehetnek a legfőbb okai annak, hogy a más ágazatokból itthon vagy Nyugat-Európában elbocsátott magyar alkalmazottak nem áramolnak nagyobb számban az agrárgazdaságba.

Komoly akadály lehet például, hogy az agráriumban végezhető munkák sok esetben nehéz fizikai terheléssel, nagyfokú monotonitással és időjárási kitettséggel járnak, így az eddig irodákban vagy a vendéglátóhelyeken foglalkoztatott munkavállalóknak nem jelenthetnek valós alternatívát.

Ezért a Trenkwalder szerint az agrárcégek számára a reális tartalékot inkább azok a „pályaelhagyók” képezhetik, akik korábban már szereztek agrár-munkavégzési tapasztalatokat, de időközben a logisztikában, a szállítmányozásban, ipari gyártósorok mellett, illetve az építőiparban vállaltak munkát Budapesten vagy más nagyvárosokban.

A cégcsoport úgy látja, közülük sokan most hazatértek, hogy a krízis hónapjait vidéki származási helyükön vészeljék át, így van esély arra, hogy bekapcsolódjanak a mezőgazdasági munkákba.

Más oldalról nézve a mezőgazdasági elhelyezkedést az is korlátozhatja, hogy az idénymunkásokat nagyobb számban felszívni képes agrárvállalkozások a munkaerőhiányról szóló minisztériumi és érdekképviseleti nyilatkozatok ellenére sem igazán nyitottak arra, hogy újabb dolgozókat alkalmazzanak. A Trenkwalder felmérésében – amely körülbelül 650 vállalkozásra terjedt ki – a megkérdezett cégek mindössze 5 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a mostani idényben és rendkívüli helyzetben hajlandó lenne munkaerő-felvételekre.
Az ódzkodás egyik magyarázata lehet, hogy a nem agrárszférából jövőknél hiányzik a szakértelem, ezért megfelelő alkalmazásuk az egyszerűbb betakarítási és egyéb munkálatoknál is betanítást igényelne, amelyre sok helyütt nem szívesen vállalkoznának.

További akadály lehet, hogy a jelenlegi kijárási és gyülekezési korlátozások mellett nehézségeket okozhatna, ha nagyobb létszámú munkavállalói csoportokat messzebb lévő vidéki munkahelyekre kellene időközönként vagy rendszeresen szállítani. Emellett pedig a hivatalos munkaerő-közvetítési eredményeket az is ronthatja, hogy egyes vállalkozások dolgozóik egy részét nem legálisan alkalmazzák, ezért valószínűsíthető, hogy a náluk kieső alkalmazottakat sem törvényes csatornákon igyekeznek pótolni.

Munkaerő-toborzási szempontból jóval sikeresebbnek bizonyult Franciaországban Didier Guillaume mezőgazdasági miniszter felhívása, aki arra buzdította a koronavírus-járvány miatt kényszerszabadságon lévő és tétlenné vált embereket, hogy "menjenek ki dolgozni a földekre”.

A francia agrártárca ugyanis kétszázezer olyan közvetlen munkahelyet térképezett fel, amely szabaddá vált „a külföldi munkaerőtől megfosztott” ottani mezőgazdaságban. A francia gazdaság évtizedek óta sok külföldi idénymunkást alkalmaz, akik azonban a karatnénszabályok és a határlezárások miatt idén nem mehetnek az országba.

A meghirdetett kampány nyomán néhány nap alatt 207 ezer francia jelentkezett önkéntes agrármunkákra, de a tömeges felbuzdulás hatalmas zavart is okozott, mert csupán 3 ezer gazda jelezte, hogy valóban szüksége lenne „kívülálló” munkaerőre.

Az ottani farmerek ugyanis – a magyar termelőkhöz hasonlóan – elsősorban olyan embereket szeretnének, akiknek az agráriumban van már tapasztalatuk, és akiket helyi szinten ismernek.

A francia gazdák attól is tartanak, hogy a most állástalanná vált emberek a kijárási korlátozások feloldásakor azonnal vissza akarnak majd térni eredeti munkájukhoz, miközben az idénymunkák elvégzéséhez hosszabb időt kellene eltölteniük a földeken.