A MÁP Plusz 15–20 százalékot vett el akeresletből, de így is szédületes a lakásáremelkedés

A babaváró hitelek felfutása, a reáljövedelmek növekedése, az alacsony kamatszint és a lakáshitelezés 20 százalékos emelkedése továbbra is biztosította az ingatlanpiaci kereslet fennmaradását, másrészt a MÁP Plusz megtizedelte az ingatlanbefektetőket – derül ki a jegybank legfrissebb Lakáspiaci Jelentéséből. Eszerint továbbra is rohamosan drágulnak az ingatlanok, bár szeptembertől már látszódik a lakáspiaci fordulat, és elkezdődött a drágulás ütemének mérséklődése.

Ebben nagy szerepet játszik a szuperállampapír, amely a fővárosban 15–20 százalékot vett el a keresletből.

Ezzel együtt a drágulás üteme még mindig nagyon gyors: idén országos átlagban 17,1 százalékkal emelkedtek az árak az első félévben. Ugyanakkor Budapesten már mérséklődött az árdinamika: igaz, a tavaly év végi 24,8 százalékról még mindig 22,5 százalékos drágulást mértek szeptemberig. A fővárosban a túlértékeltség kockázata egyre nagyobb, de a harmadik negyedévben legalább nem növekedtek a kockázatok. 

A harmadik negyedéves adatok alapján a lakásárak növekedésének üteme Budapesten és már országos átlagban is mérséklődött – mondta a jelentést ismertető Nagy Tamás, az MNB főosztályvezetője.

A lakáspiaci fordulat legfontosabb jele, hogy a fővárosban közel 30 százalékkal csökkent az első fél évben a lakáspiaci tranzakciók száma.

A vidéki városokban a tranzakciók száma stagnált, a községekben pedig 6 százalékkal emelkedett.

Az új lakáshitelek volumene éves alapon mintegy 20 százalékkal nőtt, ami főként abból adódik, hogy az egy hitelszerződésre jutó összeg emelkedett jelentős mértékben. A hitelből történő lakásvásárlások aránya 46 százalék volt az első fél évben, a babaváró hitelekből több mint 230 milliárd forintot folyósítottak a bankok szeptember végéig.

Az áremelkedés miatt Budapest az egyik legdrágább várossá vált az Európai Unióban a jövedelem/ár arányát (House Affordability Index) tekintve.

Eszerint London, Párizs, Lisszabon, Prága és Róma után Budapest következik a drágasági listán ingatlanvétel esetén, míg a bérlésnél is szintén a hatodik helyen áll Budapest.

Az albérleti díj/jövedelem arányát tekintve egy szobás ingatlan bérlése az átlagos jövedelem 46 százalékát viszi el nálunk, míg az EU-s átlag csak 38 százalék. Egy nagyobb, háromszobás lakás albérleti díja a hazai fizetés 78 százalékát jelenti, az uniós átlag itt is alacsonyabb, 67 százalék. Míg a bérleti díj kifizetése után nálunk közel 300 euró marad költőpénzre havonta, addig az uniós átlag 480 euró. 

Összességében egy átlagos 90 négyzetméteres lakás megvásárlásához nálunk 15 év teljes átlagjövedelmének összespórolása szükséges,

ha pedig a legszükségesebb fogyasztást beleszámítjuk, akkor legalább 18–19 évnyi megtakarítás kell az ingatlanvételhez.

Nagy Tamás kiemelte, hogy Debrecenben még a fővárosi árakhoz képest is többet kell dolgozni egy átlagos lakás megvételéhez. A drágulás látszik is a fiatalok lakásvásárlási lehetőségein: a főváros belső városrészeiből gyakorlatilag kivonultak a lakásvásárlók, és a külső kerületekben keresnek olcsóbb ingatlanokat.

Az újlakás-építkezéseknél a négyzetméterárak a másfélmillió forintot is meghaladják Budapest legfelkapottabb részein és a Balatonnál. Idén közel 20 ezer új lakás átadására lehet számítani, jövőre 18,5 ezerre, 2021-ben pedig 16 ezerre van kilátás. A fővárosban a fejlesztés alatt álló új lakások 55 százaléka van csúszásban, miközben a kisberuházók (10-50 lakásos projektek) lassan eltűnnek a piacról a magas költségek és az áfakulcs növekedése miatt.

Budapesten az újlakás építések számának csökkenésére kell számítani, a fordulópont már ezen a területen is megtörtént:

a harmadik negyedévben az újonnan bejelentett projektek lakásszáma az elmúlt évek legalacsonyabb értéke volt 770 lakással, szemben a korábbi, negyedévente átlagosan 2–3 ezer lakással.

A fordulatot az építőanyag kereskedők új megrendeléseinél is már lehet látni – tette hozzá Nagy Tamás, aki hangsúlyozta: az ingatlanhitelezésnél még mindig van tér a bővülésre. A lakáshitelállomány és a GDP arányát tekintve Magyarországon és Romániában a legalacsonyabb a mutató az uniós tagállamok közül. Igaz, ez jórészt annak is köszönhető, hogy a nominális GDP nálunk közel 9 százalékkal emelkedett éves szinten. 

Mindezek ellenére a lakásállomány megújulása terén nálunk a legalacsonyabb a mutató, még Bukarest is megelőzi ebben a tekintetben a magyar fővárost.