Lehet-e csodaszer a Növekedési Kötvényprogram?

Interjú2019. nov 19.BGA

Egy likvid vállalati kötvénypiac hozzájárulhatna ahhoz, hogy egészséges verseny alakuljon ki a vállalatok forrásait biztosító piacok között és így a jegybanki kamatdöntések hatékonyabban érvényesülhetnének. Emellett egy fejlett kötvénypiac növelheti a pénzügyi stabilitást is – mondta a Magyar Nemzeti Bank Strukturált Finanszírozás Stratégiai Igazgatóságának igazgatója a Növekedésnek adott interjúban. Nagy Viktóriával a Növekedési Kötvényprogram előnyeiről, hasznosságáról beszélgettünk.

Mi a Növekedési Kötvényprogram (NKP) elsődleges célja, mire jó és miért vezette be az Magyar Nemzeti Bank (MNB)?

A jegybank Monetáris Tanácsa 2019 márciusában döntött az NKP elindításáról, amelynek során 300 milliárd forint keretösszegben hazai székhelyű, nem pénzügyi vállalatok által kibocsátott, jó minősítésű kötvényeket vásárol.

A Növekedési Kötvényprogram egy monetáris politikai eszköz, amelynek célja, hogy javítsa a monetáris transzmisszió hatékonyságát azáltal, hogy növeli a hazai vállalatikötvény-piac likviditását.

Jelenleg azt látjuk, hogy hazánkban a vállalatok adósság típusú forrásbevonásában a bankhitel dominál, miközben a kötvénypiac nyújtotta lehetőségekkel csak elvétve élnek.

Mi lehet a megoldás?

Egy likvid vállalati kötvénypiac hozzájárulhatna ahhoz, hogy egészséges verseny alakuljon ki a vállalatok forrásait biztosító piacok között és így a jegybanki kamatdöntések hatékonyabban érvényesülhetnének. Emellett egy fejlett kötvénypiac növelheti a pénzügyi stabilitást is, és lehetőséget biztosíthat a jegybank számára válság esetén a közvetlen, gyors és hatékony beavatkozásra. A vállalatok szempontjából legalább ennyire fontos, hogy a tőkepiaci finanszírozási formákban rejlő lehetőségek megismerése és kiaknázása hosszú távon is segítheti számukra a forrásbevonás hatékony megvalósítását.

Milyen vállalatok képezik a célcsoportot?

A program céljai és paraméterei során az Európai Központi Bank vállalatikötvény-vásárlási programját vettük alapul. Monetáris politikai eszköz lévén nincsenek preferált ágazatok, sem vállalatméretek, az egyedüli korlátozás ez utóbbi terén, hogy a vállalatok mérlegfőösszege a legutóbbi két lezárt üzleti évben a minimális kibocsátási összegként meghatározott 1 milliárd forintot haladja meg.

Eddig hány vállalat kapott minősítést a Növekedési Kötvényprogramban? Mondana vállalatokra példákat, hogy kik szálltak eddig be?

Az NKP-ba november elejéig közel 170 vállalat regisztrált, amelyek mérlegfőösszege megközelíti a GDP 20 húsz százalékát. Fontosnak tartottuk a program kialakítása során azt is, hogy a jegybank jó minőségű kötvényeket vásároljon.

Kik végzik a hitleminősítéseket?

Két német hitelminősítő a jegybank megbízásából, de természetesen a vállalatok bármely más Európai Értékpapírpiaci Hatóság (ESMA) által felügyelt hitelminősítőt igénybe vehetnek.

Eddig közel 40 vállalatnál indult el ez a folyamat, 23 esetében már elkészült a hitelminősítési riport, ami az MNB és a hitelminősítő honlapján is elérhető.

A Magyar Nemzeti Bank már nyolc vállalati kötvényből vásárolt a Növekedési Kötvényprogram keretében (Pannonia Bio Zrt., MOL Nyrt., Duna Aszfalt Kft., Market Építő Zrt., Alteo Nyrt., Opus Global Nyrt., Cordia International Zrt., Unix Autó Kft.), a közeljövőben pedig további vásárlásokra kerülhet sor.

A minősítés milyen folyamatot takar? Mit vizsgálnak a hitelminősítők?

Azt látjuk, hogy jelenleg hazánkban a hitelminősítés és annak folyamata szinte ismeretlen a vállalatok számára, és csak kevesen rendelkeznek hitelminősítéssel. Az eddigi tapasztalatok ugyanakkor azt mutatják, hogy az NKP ezzel kapcsolatos feltételének teljesítése nem jelent leküzdhetetlen akadályt a vállalatok számára.

A hitelminősítés folyamata lényegét tekintve nem különbözik attól, amivel egy vállalat az első banki hitelfelvétel során szembesül.

A megközelítőleg két hónapot igénybe vevő procedúra során a hitelminősítő egyrészt a vállalattól bekért adatok, másrészt a menedzsmenttel készített interjúkon elhangzottak alapján felméri és értékeli a vállalat üzleti kockázati, pénzügyi kockázati profilját, valamint az egyéb, esetleges kockázatokat jelentő tényezők hatását is.

A minősítés mikor, hogyan zárulhat le?

Lényeges, hogy a folyamat nem zárul le a minősítés megszerzésével, hiszen a folyamatos monitoring és éves felülvizsgálat miatt a vállalat és a hitelminősítő a kötvény lejáratáig kapcsolatban lesznek egymással.

A vállalatoknak milyen előnye származhat a minősítésből?

Számos hasznot kínál. Egyrészt a jövőbeni potenciális befektetők számára egy egységes, transzparens és nemzetközileg összehasonlítható képet ad, ezáltal előnyt jelent a tőkepiacokon. Emellett javíthatja a vállalatról kialakított képet, segítheti a vállalat jövőbeni növekedését, továbbá hozzájárulhat a vállalatok pénzügyi kultúrájának fejlesztéséhez is.

Mi lehet az oka annak, hogy a hazai vállalatikötvény-piac mérete elmarad a nemzetközi szinttől?

Jelenleg a hazai vállalatikötvény-piac mérete nem csak tágabb nemzetközi, hanem szűkebb regionális összehasonlításban is meglehetősen alacsony. Az Európai Unióban a GDP 13 százaléka körül alakul az átlag, ugyanakkor a nyugat európai országok között találunk olyat, ahol a vállalati-kötvény piac mérete eléri, sőt meghaladja a GDP 20 százalékát is. A kelet-közép-európai országokban ez az arány rendre 10 százalék alatt marad, de miközben Lengyelországban és Csehországban is meghaladja az 5 százalékot, addig Magyarországon a két százalékot sem éri el.

Ebben mi játszhat szerepet?

Megítélésünk szerint ennek a helyzetnek a kialakulásában alapvetően kulturális és intézményi tényezők. A pénzügyi rendszer sajátosságai nagyban befolyásolják a vállalatok kötvénypiaci jelenlétének mértékét: azokban az országokban, ahol a tőkepiac fejlettebb a kötvények nagyobb szerepet játszanak a vállalatok finanszírozásában, emiatt az angolszász országokban jellemzően a tőkepiaci forrásbevonás, a kontinentális európai országokban pedig a bankhitel a domináns.

Miként tudja az MNB elősegíteni, hogy a gazdasági szereplők a bankhitelek mellett erre a típusú finanszírozásra is támaszkodjanak?

Hazánkban a nem-pénzügyi vállalatok bankhiteleinek GDP arányos értéke több mint tízszerese a kötvényállománynak. Ez olyan mértékű függőség a bankszektortól, amely jelentősen növeli egy adott gazdaság sérülékenységét. Azt gondoljuk, hogy a Növekedési Kötvényprogram képes lesz ezen változtatni és a vállalatok a jövőben aktívabban használják majd a tőkepiaci finanszírozási forrásokat.

A kötvénypiachoz a vállalatok rendkívül kis szegmense fér csak hozzá. Mi ennek az oka? Terelés a tőzsde felé?

Hazánkban egyelőre kevés vállalat ismeri a tőzsdei megjelenésben rejlő lehetőségeket. Azzal, hogy a program keretében előírtuk a részt vevő kötvények kötelező bevezetését a BÉT-re a kibocsátástól számított 180 napon belül azt szerettük volna elérni, hogy a vállalatok ne csak a kötvénykibocsátás menetével, hanem a tőzsde nyújtotta lehetőségekkel is jobban megismerkedjenek, illetve sajátítsák el a tőzsdei bevezetés gyakorlatát.

Az NKP keretein belül a vállalatok dönthetnek úgy, hogy erre a BÉT klasszikus szabályozott piacát használják, de úgy is, hogy kötvényeiket az BÉT Xbond nevű multilaterális kereskedési platformra regisztrálják.

Véleményünk szerint a vállalatok számára a tőkepiaci jelenlét és az ezzel együtt járó transzparencia inkább előnyt jelent, mint hátrányt.

Miben?

A kibocsátók szélesebb befektetői kör számára válnak ismertté, ami megkönnyítheti a jövőbeni forrásbevonásukat és terjeszkedésüket, illetve pozitívan fog hatni a vállalatok belső folyamataira, vállalati kultúrájára is.

Az újonnan létrehozott BÉT Xbond platformról vannak már tapasztalatok? Élnek ezzel a cégek?

A Budapesti Értéktőzsde a jegybanki Növekedési Kötvényprogram 2019. július 1-jei elindításával egyidejűleg hozta létre az Xbond piacot, amelyre a vállalatok könnyített feltételek mellett regisztrálhatják kötvényeiket. Egyszerűsítést jelent például a klasszikus szabályozott piachoz képest, hogy a vállalatoknak nem szükséges áttérniük az IFRS szerinti számviteli sztenderdekre és nem kell részletes tájékoztatót készíteniük a bevezetéshez, elegendő az Információs Dokumentum összeállítása is, amelyhez nincs szükség előzetes felügyeleti engedélyre.

Mindezek mellett a vállalatok az első másfél évben 50 százalékkal mérsékelt költségek mellett léphetnek piacra.

Habár az NKP-ban eddig vásárolt kötvények tőzsdei bevezetésére még nem került sor, a piaci szereplők jelzései alapján arra számítunk, hogy a vállalatok többsége az Xbond platformot fogja igénybe venni a klasszikus szabályozott piaccal szemben.