Ezt kell tudni a hitelre vásárolt lakásnál a biztosításról
Ingatlan
Pörög az ingatlanpiac, ám a legtöbben lakást, házat hitelre vásárolnak. Sokan nem tudják, hogy – az egyébként szükséges – lakásbiztosítást a pénzintézet által ajánlott biztosítóval kötik meg, szinte látatlanban. Pedig egyáltalán nem biztos, hogy így a legjobb ár-érték arányú, igényeinknek legmegfelelőbb lesz a szerződésük.
Az ingatlan-hitelfelvételhez legtöbbször szükséges a lakásbiztosítási szerződés megkötése. Ezek annyiban térnek el a normál lakásbiztosításokétól, hogy meg kell jelölnünk a hitelnyújtót, mint kedvezményezettet. A biztosítási szerződésben ilyenkor a hitelnyújtó kedvezményezettként szerepel, ami azt jelenti, hogy egy kár esetén a kártérítés őt illeti meg. A gyakorlatban azonban ezzel a jogukkal csak akkor élnek a bankok, ha nem fizetjük pontosan a részleteket, vagy totálkárt szenvedünk.
Gyakran előfordul, hogy a hitelnyújtó a vele szerződésben, vagy azonos tulajdonban levő biztosító által adott biztosításhoz ragaszkodik. Fontos azonban tudni, hogy ehhez nincs joga!
A biztosítónkat szabadon megválaszthatjuk, még hitel esetén is. Ha nekünk egy másik biztosító szerződése jobban megfelel és/vagy olcsóbban tartalmazza ugyanazt a szolgáltatást, akkor a hitelszerződésben foglalt kötelezettségünknek ennek megkötésével is eleget tehetünk – hívta fel a figyelmet Cseh Anett, a Netrisk.hu termékfejlesztési vezetője.
Nem közismert, de jobb feltételek esetén a hitel tartama alatt is van lehetőség biztosítóváltásra, természetesen a hitelszerződésben vállalt és aláírt kötelezettségeinknek ekkor is eleget kell tennünk.
A hitelhez kapcsolódó lakásbiztosításoknál is feltétlenül tájékozódjunk tehát az egyes biztosítók ajánlatairól, gondoljuk át a szerződésbe bekerülő biztosítási összegeket és válasszuk ki a számunkra leginkább megfelelő biztosítást. Hitelhez kapcsolódó lakásbiztosítás esetén se feledkezzünk meg az ingóságok biztosításáról és a nekünk szükséges kiegészítőkről még akkor sem, ha egyébként ez a hitelügyintézéshez nem szükséges feltétel.
Ám ez még nem minden! Amire szintén fontos figyelni, hogy nem mindig elég a bank által előírt biztosítási összegre megkötni az ingatlanbiztosítást. Ugyanis minden biztosítónak van egy – nagyjából hasonló – ajánlott, újjáépítési négyzetméter ára. Ez az az összeg, ami minimálisan szükséges ahhoz, hogy ha teljesen megsemmisül egy épület, akkor hasonló minőségben újjá lehessen építeni. És a két összeg közül (bank, illetve a biztosító által javasolt) a nagyobbat kell mindig választani, hogy mind a banknak, mind a biztosítónak megfeleljünk, és ne legyen vita kártérítés esetén.
Lényeges, hogy a bank kedvezményezetti joga bejegyzésre kerüljön a szerződésen.
Ezt általában egy formanyomtatvánnyal megoldható, de ezt kérik a bankok igazolásként, hogy tud arról a biztosító, hogy ezen az ingatlanon jelzálog van bejegyezve.
Sokan elsiklanak afelett, hogy miként állapítják meg az indexált összeget. Erről azt kell tudni, hogy az ingatlanoknál és az ingóságoknál a biztosítók általában két különböző indexszámot adnak meg, jellemzően a KSH előző évi építőipari (ingatlanokra) illetve fogyasztói (ingóságokra) árindexét alapul véve.
Az indexszámokkal – ellenkező értelmű megállapodás hiányában – évente megemelik a biztosítási összegeket, így jó eséllyel szerződésünk több év után is megfelelő nagyságú marad.
Ha már bekövetkezett a baj, a kárösszeget a biztosítók legtöbbször újértéken térítik, azaz épületek esetében újjáépítési költséget, ingóságok esetében pedig újrabeszerzési értéket utalják a károsultnak. Javíttatás esetén a javítási költségek az irányadók a biztosítók számára – de a javítás költségének ÁFA-tartalmát csak szabályos számla ellenében térítik.
Mindennek függvényében lényeges, sőt érdemes szem előtt tartani: a bankok által kért lakásbiztosítás nem egy szükséges rossz, hanem egy olyan előírás, ami bajban bőven megtérül. Nem feleslegesen kidobott pénz.
