Csak óvatosan az európai egészségbiztosítási kártyával

Utazás2019. jún 12.BGA
A rovat támogatója:

Az Európai Egészségbiztosítási Kártya az egyik leghasznosabb dolog, amit elcsomagolhatunk egy európai utazás során, ám azt kevesen veszik figyelembe, hogy ez nem helyettesíti az utasbiztosítást! Sok a tévhit a „kék kártya” körül.

Európai Egészségbiztosítási Kártya (eek) kiváltásával az Európai Unió tagállamaiban, illetve Izland, Liechtenstein, Norvégia és Svájc területén bizonyos – orvosilag szükséges – egészségügyi szolgáltatásokat ingyenesen vehetünk igénybe. A kártya kiváltásának feltétele, hogy Magyarországon vagy az Európai Gazdasági Térség más tagállamában állandó lakóhellyel rendelkezzünk, illetve érvényes egészségbiztosítási jogviszonnyal rendelkezzünk Magyarországon. A kártyát az Egészségbiztosítási Pénztár ügyfélszolgálatain lehet igényelni személyesen vagy írásban, illetve akár elektronikusan is az ügyfélkapu rendszeren keresztül. Ezt évente félmillióan meg is teszik. De!

Fontos, hogy a külföldi utak esetében teljes védelmet az európai egészségbiztosítási kártya csak utasbiztosítással kiegészítve nyújt.

Az eek, azaz a „kék kártya” az egészségügyi ellátással közvetlenül összefüggő költségeket fedezi, így nem lehet vele megfizetni olyan kapcsolódó kiadásokat, mint például a betegszállítás költségei, az utastársak és hozzátartozók utazásával kapcsolatos ráfordítások, a poggyászkár. A külföldön kiemelt jelentőséggel bíró 24 órás telefonos asszisztenciát sem nyújtja a bajba került utasnak.

Ha a rászoruló utast magán egészségügyi intézményben látják el, a kártya az ellátásnak csak egy részét fedezi.

Emellett számos országban az állami szolgáltatók esetében is önrészt kell fizetni az ellátásért, egyes uniós államokban pedig visszatérítéses rendszer működik, vagyis az ellátás és a gyógyszerek költségeit az ellátásban részesülőnek kell megelőlegeznie. Ezeket a problémákat egy megfelelő utasbiztosítás segíthet áthidalni.

Egyre jellemzőbb az a tendencia, hogy az utasok – az internetes összehasonlító oldalak által kínált megoldásokra hagyatkozva – az utolsó pillanatra hagyják az utasbiztosítás megkötését – hívta fel a figyelmünket Cseh Anett, a Netrisk.hu termékfejlesztési vezetője. Mint mondta, ügyfelek 40százaléka az utazás előtti napon, közel 20 százalékuk pedig az elutazás napján köti meg a biztosítási szerződését. Szakértőnk szerint ez utóbbival kapcsolatban két dolgot érdemes figyelembe venni: egyrészt a díjfizetés ilyen esetekben már csak bankkártyás fizetéssel teljesíthető, másrészt a biztosítási fedezet értelemszerűen csupán az adott nap hátralévő részére vonatkozik. Emellett néhány biztosító azt is kiköti, hogy a náluk kötött aznapi utasbiztosítás esetén a szerződéskötés pillanatában még magyarországi területen kell tartózkodni.

Az utasbiztosítást mind az utazási célpont, mind a tervezett program alapján célszerű "testre szabottan" megkötni.

Az Európai egészségkártya korlátai:

Európán kívül értelemszerűen nem érvényes;

Külföldön csak meghatározott egészségügyi intézményekben használható fel, és nem téríti meg az egyéb költségeket (pl. a mentés költségeit);

Nem tartalmazza az utasbiztosításban foglalt, adott helyzetben igen értékes asszisztencia-szolgáltatásokat;

Mindig csak az adott országban érvényes szabályok szerint téríti meg a felmerült költségeket;

Nem tartalmazza az utasbiztosítás többi szolgáltatását (pl. poggyász, felelősségi vagy jogvédelmi biztosítás stb.).

Az utazás előtt is fennálló betegségre általában nem terjed ki a biztosítás, és az utasbiztosítások egy része a terhességgel kapcsolatban előálló esetleges problémákat sem fedezi.

Mindezek után „döbbenetes” kutatási adatokat tett közzé, egy pénzügyi szolgáltatásokat összehasonlító lap, a Gocompare. E szerint a britek 50 százaléka gondolja úgy, hogy ez a kártya ingyenes orvosi kezelésre jogosít, 7 százalék véli úgy, hogy ezzel a kártyával hazahozzák őt külföldről. Öt százalék pedig azt hiszi, hogy ezt a kártyát a világ bármely pontján használhatja majd.

Nem árt tehát tudatában lenni, hogy valójában mire is jó az eek, és miért olyan fontos mellé az utasbiztosítás, hiszen a Központi Hivatal Statisztikája szerint egyre több időt töltenek külföldön a magyarok. Tavaly összesen 57,2 millió napra utaztak a határon kívülre, ami 4,8 százalékkal haladta meg a 2016-os 54,6 millió napos értéket. Az utazások 75 százaléka volt turisztikai célú, a többnapos turistautak átlagos hossza pedig 5,8 nap volt. Mindez azt mutatja, egyre többet utazunk, ezért nem árt a tudatosság sem.