A háború befagyására, állóháborúra kell készülnünk

Mi rajzolódik ki Vlagyimir Putyin győzelem napi beszédéből?

Látható, hogy az orosz vezetés – mindenekelőtt az orosz közvélemény előtt – igazolni akarja az Ukrajna elleni háborút.

Vlagyimir Putyin azzal érvelt, hogy támadást előztek meg a háborúval. Ez az érvelés az orosz közvélemény mellett legfeljebb azokban az országokban lehet hiteles, amelyeknek kedvezőtlen tapasztalataik vannak a nyugattal szemben – India, Kína, az afrikai országok –, máshol azonban hiteltelen ez az érvelés.

Fontos volt, hogy beszédében Dombaszt sokszor említette, amiből az következik, hogy erre fókuszálhat az orosz terjeszkedés, nem teljes Ukrajnára.

Láthatóan jó fizikai állapotban lévő Putyin beszélt, rövid, de jól összeszedett beszédet mondott. Tehát azok a pletykák, hogy rossz állapotban van az orosz elnök, nem igazolódtak. Ez abból a szempontból örömteli, hogy racionális Putyin és vélhetően tisztában van azzal, hogy meg kell egyezni a háború ügyében.

Mivel magyarázható, hogy az orosz elnök arca jelentősen megváltozott?

A múló időn túl szépészeti beavatkozások hatásai mutatkoznak Putyin arcán. Persze nem biztos, hogy a most látható változásokat is ezek magyarázzák.

Vannak olyan hírek, hogy valóban beteg az orosz elnök, esetleg nyirok-, vagy valamilyen hasi rákban szenved. Arról is szólnak a híresztelések, hogy orvoscsoportok jártak Szocsiban, nem tudni azonban, hogy nála jártak-e.

A mostani Vörös téri megjelenése nem egy beteg ember képét mutatta, persze ettől még akár beteg is lehet. 

Egyre több olyan hírrel találkozunk, hogy igazából egy úgynevezett proxy háborúról van szó, amely felveti annak lehetőségét, hogy elhúzódó ellenségeskedéssel lehet számolni.

Azt lehet látni, hogy az Egyesült Államok jelentős fegyverzeti és információs segítséget nyújt Ukrajnának, amit akár a proxy jelzővel is illethetünk.

Amerika ki is jelentette, hogy Oroszország meggyengítése a célja, hogy a háború okozta hatásokból jó néhány évig ne térjen magához. Az más kérdés, hogy ez Ukrajnának csak akkor jó, ha az oroszokat valóban jelentősen vissza lehet szorítani, vagy legalább képesek lesznek megállítani a terjeszkedést.

Az azonban kétségtelen, hogy az amerikai segítség már eddig is jelentős hatással volt a háború kimenetelére, és valószínűleg a jövőben is így lesz.

Ugyanakkor még mindig szkeptikus vagyok, hogy valóban elég lesz-e ahhoz, hogy megfordítsa a háború menetét. Oroszország ugyanis nem engedheti meg magának a vereséget.

Arra lehet számítani, hogy ha az ukránok elkezdenék az orosz sereget kiszorítani a már elfoglalt területekről, akkor a háború nagyon durva szakasza következne. Persze jó eséllyel nem teljesen önzetlen ez a segítség, amerikai érdek is állhat mögötte. 

Mi lehet ez az érdek?

Úgy gondolom,

az lett volna a legkedvezőbb az amerikaiaknak, ha nem idegenítették volna el teljesen az oroszokat, hanem valamiképpen beleillesztették volna őket a nyugati rendszerbe, de erre már nincs esély.

Az oroszok támadták meg Ukrajnát, tehát közvetlenül nem amerikai eredetű a konfliktus, bár nyilván hosszú előtörténete van. Elképzelhető, hogy most úgy ítélték meg, Oroszország már Kína oldalára állt, ezért a távol-keleti állam szövetségesét gyengítik meg az ukránoknak nyújtott segítséggel.

Nem látom, hogy – amit sokan látni vélnek – az állna a háttérben, hogy Európát válasszák le Oroszországról és Kínáról.

Az részben már megtörtént 2014 után.

Változott volna a helyzet, ha Donald Trump nyerte volna meg az amerikai elnökválasztást, hiszen már a kampányban is szerepet kapott az Ukrajna körüli vita?

Trump minden bizonnyal nyitottabban állt volna Moszkva igényeihez, de kérdéses, hogy ez mennyiben változtatta volna meg az amerikai hozzáállást. Az Egyesült Államokban ugyanis az elnöknek nincs teljesen szabad keze, nagyon sok tényező befolyásolja, hogy mit tehet meg, és mit nem.

Nekem úgy tűnik, hogy az amerikai hatalmi elit, a titkosszolgálatok nem akartak megegyezni az oroszokkal, és kétlem, hogy akár Trumpnak is lenne olyan ereje, hogy keresztül verje akaratát ezen a hatalmi központon.

Megjelentek olyan hírek, hogy az orosz fekete-tengeri flotta zászlóshajóját amerikai segítséggel süllyesztették el az ukránok. Elképzelhető ez?

Az amerikaiak tagadják, hogy segítettek volna ebben a támadásban.

Ugyanakkor kétségtelen tény, hogy hatalmas az amerikai titkosszolgálati támogatás, a hadműveleti tervezéstől kezdve a hírszerzési információkig szinte mindenben ott lehetnek az amerikaiak.

Percről percre tájékoztatják az ukránokat, ha bármi érdemleges történt a térségben.

A tűzszüneti megállapodásnak mekkorák az esélyei?

Most nem érdeke egyik félnek sem a megállapodás.

Az oroszok még nem foglalták el azokat a területeket, amelyekre fenik a fogukat: nem állnak le addig, amíg erejük van, vagy amíg el nem érik a Dombasz határait. Nagy kérdés, hogy erejük fogy-e el, vagy Dombasz határait érik-e el előbb.

Azzal tisztában kell lenni, hogy Luhanszk elfoglalása után Dombasz egyéb területein még jól képzett és jelentős ukrán erők védekeznek, illetve hogy kedvezőtlenek a terepviszonyok a támadó fél számára.

Ezért, illetve sikereik okán Harkiv körül, az ukránok is reménykedhetnek.

Olyan híreket is hallani, hogy az oroszok az ukránokra akarják gyújtani az erdőket. Mit jelent ez pontosan?

A tüzérség gyújtóeszközöket is célba tud juttatni. De van egy kifejezetten erre a célra kifejlesztett orosz hadieszköz is, amely a célterületen lángtengert tud létrehozni. Az ilyen támadás célja, hogy az erdő felégetésével elpusztítsák vagy kiűzzék az ellenfelet, mert egy élő erdő jó fedezéket nyújt, és így csak nagy véráldozatok árán lehet elfoglalni az ilyen területeket.

Donyeck északi része dombos, erdővel borított, szép természeti környezet, de úgy tűnik, hogy sajnos az oroszok ezeket az erdőket el akarják pusztítani a gyorsabb előrehaladás érdekében. 

Mi a jelentősége a minap bejelentett Szarmat rakéta tesztelésével kapcsolatos hírnek: Valamiféle nukleáris fenyegetést jelentene?

Nem ez a lényeg. Az oroszok jó eséllyel a hadászati nukleáris eszközök, valamint a hordozó eszközök tekintetében is előrébb járnak, mint az amerikaiak.

A bejelentés nyilvánvalóan ezt a fölényt volt hivatott hangoztatni, ami nyugaton elrettentő lehet, otthon, Oroszországban pedig önbizalom növelő.

Mi lehet az orosz olajról, illetve a földgázról való leválást elrendelő szankciócsomag kifutásának a vége?

Több éves átállási folyamatról van szó, Magyarország csak ilyen feltételekkel fogadhatja el a csomagot. Nyilván születik majd valamiféle kompromisszum. Azt nem tudom elképzelni, hogy a magyar kormány belemenne olyan egyezségbe, amely a magyar ipar vagy közlekedés számára elviselhetetlen lenne. Amennyiben elég időt és erőforrást kapunk a helyzet kezelésére, bele kell menni a szankcióba Magyarországnak is, mert nem mehetünk szembe az Európai Unió és a nyugati világ akaratával.

Egyébként úgy gondolom, hogy sokkal kisebb a szankciók hatása, mint azt nyugaton gondolják. Oroszország egyszerűen nem gazdasági megfontolásokban gondolkodik, hanem politikai, történelmi víziókban.

A nyugat nem tud olyan szankciókat hozni, amely azonnal megtörné Oroszországot, mert ennél sokkal nagyobb és önellátóbb az ország. 

Vannak szövetségesei Magyarországban az energetikai szankciók ügyében?

Szlovákia, Csehország, Bulgária, valamilyen tekintetben Görögország is szövetséges lehet. Nem érdemes olyan szankciókat hozni, amelyek jobban gyengítik az uniós országokat, mint Oroszországot. Bármelyik ország mondhatja, mint például Lengyelország vagy az Egyesült Királyság, hogy nem vesz orosz olajat. Tehát lesznek országok amelyek vesznek orosz olajat, lesznek, amelyek nem.

Az biztos, hogy nem azon fog múlni az orosz költségvetés sorsa, hogy ez a néhány uniós ország vesz-e éppen orosz energetikai termékeket vagy sem.