Mennyire reális Dél-Ukrajna bekebelezése és a Novorosszija állam létrehozatala?

Már 2014-ben is felmerült, de a mostani orosz-ukrán háború kitörése óta, egyre többet hallhatjuk a Novorosszija kifejezést. Mit jelent ez az elnevezés? Honnan származik? Milyen területet érthetünk alatta?

Az a fogalom, hogy Novorosszija egy több száz éves kifejezés. Abból az időszakból származik, amikor az Orosz Birodalom elfoglalta a mai dél-ukrajnai területeket. Ez egy hosszú és lassú folyamat volt. Már az 1600-as évek végén elkezdtek terjeszkedni a térségben, de a javarészét csak a 18. század második felében foglalták el a mai Dél-Ukrajnának.

A Novorosszija szó jelentése egyébként új Oroszország és a Fekete-tenger, az Azovi-tenger partvidékét, a mai Odessza környékét értették alatta. Az újonnan elfoglalt területeken mindemellett új településeket is létrehoztak akkor az oroszok. Ezek voltak többek közt Odessza, Szevasztopol és Herszon. Fejlettebb városi jellegükben ugyanis ezek a települések akkor épültek ki.

A fentiekből kifolyólag a Novorosszija kifejezésnek van tehát az oroszok számára egy ősibb hangzása és ezt 2014 – 2015 eseményei során újra felmelegítették. Akkoriban, amennyire így utólag lehet látni, valószínűleg többfajta forgatókönyv is felmerülhetett az orosz fél részéről, arra nézve, hogy milyen politikát folytassanak Ukrajnával kapcsolatban.

A Krímnek az elcsatolása nagyon gyorsan végbement, és orosz állampolgári támogatással történt. De a Novorosszija projekt maga már közel sem volt ennyire egyértelmű. Kérdéses volt, hogy ez a projekt pontosan milyen területekre vonatkozik, illetve az is, hogy mennyire tudják átállítani az ezeken a területeken élő orosz lakosságot.

Ebből kifolyólag többszöri módosítások után az orosz projekt végül abban öltött testet, hogy létrehoztak két köztársaságot, a szakadár, Donyecki és Luhanszki Népköztársaságot, azaz a DNR-t és az LRN-t. Ezen a kettőn kívül is voltak ilyen irányú próbálkozások több helyen, de végül azok mindegyike sikertelen maradt.

Ez a két kvázi állam lett volna egyébként az alapja a Novorosszija projektnek és 2014. májusától, egy évig létezett is a DNR és az LNR között egyfajta állam unió, ám ennek annyira nem volt hatása. Moszkvának más tervei voltak ezekkel az entitásokkal, így a konföderációjukat felfüggesztették.

Vigóczki Máté György, a Mathias Corvinus Collegium Geopolitikai Műhelyének kutatója

Transznisztria is része a Novorosszija projektnek?

A mostani Novorosszija tervekben egyelőre nincs szó Transznisztriáról, így ezt a területet valószínűleg egyelőre még nem értik bele.

Április 22-én pénteken nyilatkozott úgy egy magas rangú orosz katonatiszt, hogy akár Transznisztriáig is elérhetnek, azonban ő is elég homályosan fogalmazott és csak egy fél mondat erejéig tért ki erre a lehetőségre.

Látható tehát, hogy ezt a nyilatkozatot nem egy top orosz vezető tette.

Ezt én kissé úgy értékelem, hogy az orosz fél így megemlítette ezt az opciót. Szondázza, milyen reakciók érkeznek majd rá, és ha a jövőben úgy alakulnak a harctéri cselekmények, akkor majd ebből az állításból kihoznak valamit, vagy épp elengedik.

Valójában benne van ebben a kijelentésben, hogy könnyen el is lehet felejteni, ha nem úgy alakul a harctéri helyzet. Azonban ha az elmúlt néhány nap történéseit vesszük figyelembe, azok azt sejtetik, hogy Transznisztria is fontos lehet.

Lát rá esélyt, hogy egész Dél-Ukrajnát elfoglalják az orosz csapatok? Kikiálthatnak most is új népköztársaságokat?

Jelen pillanatban teljes Dél-Ukrajnát elfoglalni szerintem nem lehet. Tehát Odessza, vagy éppen a Transznisztria melletti ukrán területek elfoglalása valószínűleg túlságosan is nagy falat lehet főleg a nagyvárosok miatt.

Én úgy vélem, hogy ha most bármilyen népköztársaságot megpróbálnak kikiáltani az oroszok, az a herszoni, vagy a zaporizzsjai lesz.

Milyen szerepet töltöttek be a most elfoglalt területek a háború előtt az ukrán gazdaságban?

Ukrajnán belül, az érintett Herszon oblaszty inkább egy sík, mezőgazdasági művelésre alkalmas terület. Nem is meglepő épp emiatt, hogy itt az orosz katonák a háború első szakaszában nagyon gyorsan tudtak haladni.

Zaporizzsja ezzel szemben már iparosodottabb, főleg abból kifolyólag, hogy közel fekszik Donyeckhez és Luhanszkhoz, amelyek abszolút bányászati és ipari központok Ukrajnán belül.

Herszonban egyébként ukrán viszonylatban átlagos az életszínvonal, tehát szegényebb területről beszélünk, Zaporizzsja ezzel szemben Ukrajna fejlettebb, jómódúbb részének számít.

Milyen arányt képvisel az orosz nemzetiség az elfoglalt területeken a lakosság egészéhez mérve? Úgy tudom, hogy jóval többen tartják az anyanyelvüknek az oroszt, mint ahányan orosznak vallják magukat? Ez miképp lehetséges?

Ukrajnában, ha csak a nemzetiségeket nézzük az oroszok mellett található számos másik kisebbség is. Például Mariupolban rengeteg görög él. Azonban sok nemzeti kisebbség esetében az anyanyelv az orosz, valamint gyakran az orosz nyelvet használják az állami ügyeik intézése közben is.

Ebből kifolyólag Ukrajnában a nyelvi és a nemzeti identitás nem mindig jár kéz a kézben. Tehát lehet attól valaki ukrán nemzetiségű, hogy egyébként oroszul beszél.

Ezt magyar szempontból kissé nehéz lehet megérteni, de Ukrajnában ez természetes.

Eleve van egy nagy átmenet az orosz és az ukrán nyelv között földrajzi értelemben is és elég megszokott, hogy valaki a saját gyerekéhez oroszul beszél, miközben az utcán sétálva ukránul társalog ha találkozik valakivel, de ha kell akár magyarul is beszél néhány szót.

Mindent összevetve eléggé össze vannak mosódva ezek a nyelvi határok, épp ezért elég csalókák azok a térképek, amelyek a nyelvi határait mutatják Ukrajnának, mivel az nem tükrözi a nemzeti identitását az adott régiónak és semmiképp sem mutatja, hogy az ott élő emberek mennyire lojálisak az ukrán államhoz.

Most egyébként pont azt lehet látni, hogy

a keleti régiókban hiába magasabb az orosz lakosság aránya, mégse hallunk tömeges átállásokról.

Nem álltak át komplett városok, nincs jelentős kollaboráció, főleg nem olyan, mint 2014-2015-ben volt. Tehát még a magukat orosznak vallók sem fogadják felszabadítóként az oroszokat.

A nemzetiségi – nyelvi adatokkal egyébként az is baj, hogy népszámlálás utoljára 2001-ben volt Ukrajnában. Herszon és Zaporizzsja lakosságának akkor körülbelül 10-15 százaléka vallotta magát orosz nemzetiségűnek. Ez az arány szerintem azóta inkább csökkent. Ezzel szemben viszont a lakosság 48 százaléka orosz anyanyelvűnek mondta magát, így ez is azt mutatja, hogy

sokkal többen beszélnek oroszul, mint ahányan annak tartják magukat.

Mi lehet az oka annak, hogy az ukrajnai orosz lakosság is lojális Ukrajnához? Oroszországban nem magasabb az életszínvonal?

Kissé paradoxon, de az ukrán életszínvonal sokkal alacsonyabb, mint az orosz, viszont számos olyan perspektíva van Ukrajnában, ami Oroszországban nincs meg.

Persze, jó ideig még nem lesz a NATO, vagy az Európai Unió tagja Ukrajna, viszont az a tény számos előnyt jelent, hogy az ukrán állampolgárok sokkal könnyebben átutazhatnak az EU-ba, illetve az ukránok számára exportálni is jóval egyszerűbb az EU-irányába mint az oroszoknak.

Épp ezért vélhetően még az Ukrajnában élő orosz nemzetiségűek is úgy ítélik meg, hogy hiába szegényebb Ukrajna, mivel mégiscsak az EU felé közeledik, így több jövőképet képes nyújtani a gyermekeik és az unokáik részére, mint Oroszország.

Rengetegen menekülnek most el a háború sújtotta régiókból. Elképzelhető esetleg egyfajta nemzetiségi átrendeződés a háborút követően az érintett területeken?

Jelenleg erre nagyon nehéz válaszolni. Eddig olyan statisztikákkal nem találkoztam, amelyek azt vizsgálják, hogy melyik oblasztyból milyen nemzetiségű emberek hagyták el Ukrajnát. Azt tehát nem tudjuk, hogy milyen arányban jöttek el ukránok és milyen arányban oroszok.

Én esetleg azt tartom elképzelhetőnek, hogyha ezeken a területeken tényleg új népköztársaságok fognak létre jönni, akkor kevesen fognak azokba visszatérni, mert a DNR és az LNR példája azt mutatja, hogy annyira nem jó egy el nem ismert köztársaságban élni, hiszen ezekben a kvázi országokban is jelentősen lecsökkent az életszínvonal, ahhoz képest, hogy korábban Ukrajna leggazdagabb régiója volt Donyeck és Luhanszk. Sokan nem fognak tehát ezekre a helyekre visszaköltözni.

Így amikor majd az oroszok csinálnak egy közvélemény kutatást arról, hogy ki vallja magát orosznak és ki ukránnak, akkor feltételezhetően azok, akik még ilyen körülmények között is ott maradnak, azok inkább belesimulnak majd a rendszerbe, és inkább orosznak vallják majd magukat, még ha addig ukránok is voltak.

Az viszont kétségtelen, hogy ami az elmúlt években, de ami különösen most Ukrajnában történik, az egy demográfiai katasztrófa és amennyiben lesz Herszoni Népköztárasaság, úgy annak is különösen válságos lesz majd a demográfiai helyzete.