A hitelmoratórium kiszámíthatóbbá tette a világot - véli az Erste vállalati üzletágának fejlesztési vezetője

Hogyan hatott a járvány a vállalati hitelezésre?

A vállalati hitelezés az elmúlt 3-4 évben dinamikusan bővült, a hitelállományok kétszámjegyű növekedést mutattak, miközben a nem teljesítő hitelek aránya továbbra is alacsony maradt.

Az Erste Banknál 2020 első negyedévének végén a nem teljesítő vállalati hitelek állománya nem érte el az 1 százalékot,

ami az egyik legalacsonyabb a hazai hitelintézetek között. Az árazás tekintetében a bankok között eddig is nagyon kemény verseny volt a jó ügyfelekért, de a kockázat éhség szempontjából a piac összességében egészséges maradt.

A koronavírus-járvány következtében ez a szakasz lezárult, s bár a gazdasági következményeknek még az elején járunk és nagy a bizonytalanság, a vállalati hitelezésben egy új periódus kezdődött. A gazdaságvédelmi intézkedések között az egyik első a hitelfizetési moratórium bevezetése volt. Március 18-tól —idén év végéig minden hitel esetében fel kellett függeszteni a tőketörlesztés és a kamatfizetést, amennyiben az ügyfél nem nyilatkozik arról, hogy továbbra is fizetni akarja hitelét.

A moratórium nem jelenti a kamatok elengedését, a lehetőséggel élő ügyfelek esetében az érintett hitelek futamideje meghosszabbodik és jövő január 1-től az idén felgyűlt kamatokat és elmaradt tőketörlesztéseket a hitel hátralévő futamideje alatt porlasztja szét a bank úgy, hogy a korábbi adósságszolgálatot ne haladja meg.

Tekintettel arra, hogy egy átlagos méretű kkv-nak is jellemzően több hitel és lízing ügylete van különböző fedezeti háttérrel, minden esetben külön-külön meg kell vizsgálni, érdemes-e élni a moratóriummal vagy sem. Például egy ingatlan biztosíték mellett nyújtott, a futamidő végéhez közeledő, idén kifutó beruházási hitelnél könnyen lehet, hogy az ügyfél számára nagyobb értéket teremt, ha inkább kifizeti az utolsó törlesztéseket és felszabadul a biztosítéka, amit így akár be tud vonni fedezetként egy újabb, nagyobb összegű hitel mögé.

A hiteltörlesztési moratórium bevezetése a bank szempontjából összeségében előnyös?

A fizetési moratórium a bakszektornak 50-100 milliárd forintjába fog kerülni attól függően, hogy az ügyfelek mekkora hányada él a lehetőséggel.

A kisvállalkozók többsége ugyanakkor nem rendelkezik hosszú távú tartalékokkal, ezért a moratórium számukra egy extra puffert biztosít az év végéig. A magyarországi bankok pedig a fizetési moratóriumtól függetlenül is ahol tudnak, segítenek, például áthidaló hitellel a munkabérek kifizetésében.

A kormány, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) gyorsan lépett a járvány jelentette gazdasági kockázatok kezelésében. Ha nincs a moratórium, akkor egy több bank által társfinanszírozott cég esetében előállhatott volna az a helyzet, hogy a finanszírozó bankok többkörös egyeztetést követően jutnak csak dűlőre az ügyféllel és egymással, hogy milyen lépéseket tegyenek a vállalkozás likviditási helyzetének segítése kapcsán. Ez nyilván lassabban történt volna meg, mint egy rendelet azonnali végrehajtása és a gyorsaság egy ilyen helyzetben kiemelten fontos minden érintettnek.

Az MNB a szabályozással kiszámíthatóbbá tette a bankok és az ügyfelek számára is a lehetőségeket.

Nem kell attól tartani például, hogy a fennálló forgóeszköz-hitelszerződések nem újítják meg az év során. Békeidőben még egy átlagos kockázati profilú cégért is nagy a verseny, amikor a szerződése lejárathoz közelít, de jelen körülmények között megnyugtató lehet minden ügyfélnek és banknak, hogy nem kell a megújítási kockázattal számolni.

Összességében tehát két szempontból fontos a moratórium annak, aki él vele. Rövid távon javítja a cégek likviditási helyzetét, másrészt kiszámíthatóbbá tette a világot bank és ügyfél számára egyaránt.

A moratórium kapcsán valamennyi ügyfelünket felkerestük, és március végéig egyeztettünk velük. A vállalkozások mintegy fele nem vette igénybe a moratóriumot, tőketörlesztést. De ez még messze nem jelenti azt, hogy az év végéig nem kerül olyan helyzetbe, hogy mégis kihasználja a moratórium adta lehetőségeket. A jogszabály lehetővé teszi, hogy a március 18-a előtt folyósított hitelek esetében év végéig bármikor be lehet lépni a moratóriumba.

Hogy értékeli az MNB további gazdaságsegítő intézkedéseit?

Az MNB NHP Hajrá programja alkalmas arra, hogy hosszú távú, alacsony és fix kamatozású finanszírozást biztosítson a vállalkozások számára. Ez mindenképpen segíteni fog a gazdaság újraindulásában. Az NHP Hajrá programban nincs korlátozás, hogy mire lehet a forgóeszközhiteleket felhasználni, így likviditási problémák kezelésére is alkalmas lehet a program. Az 1500 milliárd forintos keretösszegű NHP Hajrá rugalmas és kedvező feltételek mellett biztosít forrást, emellett a meglévő hiteleket is refinanszírozni tudjuk, ezáltal csökkennek az ügyfelek kamatterhei.

Érdekes megoldást választott az MNB a bankok gyorsaságának ösztönzésére. Egyrészt 300 millió forint ügyletösszeg alatt legfeljebb két hetes elbírálási időt vár el a jegybank, másrészt ha a bank folyósít 100 forintnyi hitelt, ugyanennyi betétet elhelyezhet az MNB-nél vezetett preferenciális betét számlán, amire viszonylag magas, 4 százalékos kamatot fizet az MNB jövő június végéig.

Ezzel az eszközzel amellett, hogy sterilizálja a jegybank a program keretében gazdaságba kerülő többlet pénzkínálatot, jó ösztönzőt adott a bankoknak, hogy olyan gyorsak legyenek, amennyire csak tudnak.

Az Erste Bank számára a két hetes elbírálás a nagyobb összegű hiteleknél sem jelent problémát, eddig is arra törekedtünk, hogy ügyfeleink forrásigényét minél hamarabb kielégítsük. Most is van olyan folyamatunk, termékünk, amely öt nap alatt eljut a folyósításig. A preferenciális betéten elérhető kamatprémium a versenynek köszönhetően befolyásolja az árazást is, értelemszerűen minél rövidebb egy ügylet futamideje, annál nagyobb hatása lehet a végső árképzésre.

Milyen kockázatokkal szembesül a bank ebben a helyzetben?

A mostani válság sajátossága, hogy minden olyan múltból kiinduló megközelítés, amit eddig a kockázatok felmérésére, számszerűsítésére használt a bank, veszít a hatékonyságából: a meglévő eszközrendszerekkel az előrejelző képesség drámaian romlik. A klasszikus mérlegalapú finanszírozás sokkal nehezebben kivitelezhető.

Az éves beszámolók leadási határidejét szeptemberre tolták ki, vagyis alapesetben 2020 októberében kellene finanszírozási döntést alapozni az adott vállalat 9 hónappal korábbi, még a járvány hatásait semmilyen formában nem tükröző beszámolója alapján.

Nyilván szeretnénk minden ügyfelünket támogatni ebben a nehéz időszakban és megfelelő finanszírozást biztosítani számukra, ám ez most még a korábbiaknál kockázatosabb, nagyobb kihívást jelentő feladat lesz az egész szektornak.

Nem véletlenül jelentettek be több különböző állami garanciaprogramot az utóbbi időben. Az állam a kockázatok egy részének átvállalásával jelentősen tudja javítani a bankok finanszírozási képességét és hajlandóságát, így növelve az ügyfelek forráshoz jutási esélyeit.

A különböző programok között részben vannak átfedések is, így meglehetősen összetett a legjobb megoldást megtalálni az ügyfeleknek.

Ügyfeleink azonban számíthatnak az Erste Bankra.

Mire számít a bank a következő hetekben, hónapokban? Mikorra teszik a gazdaság újraindulását?

Nehéz ma erről átfogó képet adni. A válságot azonnal megsínylő szektorokban (turizmus, vendéglátás) azonnali volt a bevételek eltűnése, de a többi ágazatban egyelőre nem fogyott el a levegő. Figyelemmel követjük ügyfeleink helyzetét, a fizetési moratóriumtól függetlenül is, ahol tudunk, segítünk. A bankszektor a gazdaság nem csak szerves része, hanem egyben tükre is, és minél erősebb a magyar gazdaság, annál stabilabb a bankszektora is.