"A tanárok már rég megkaphatták volna a fizetésemelésüket" - interjú Maruzsa Zoltán államtitkárral

Időről-időre fellángolnak a viták arról, hogy mennyi pedagógus hiányzik a hazai közoktatási rendszerből. Mit mutatnak az Önök számai? 2010 óta a diákok száma mintegy 13 százalékkal, a tanároké 3 százalékkal csökkent. A magyar köznevelés tanár-diák aránya mit mutat a többi uniós országhoz képest?

2010-ben az alapfokú oktatásban 10,3 gyerek jutott egy pedagógusra, jelenleg 9,7. A legfrissebb elérhető OECD statisztikák szerint a középfokú oktatásban 11,5 tanuló jut Magyarországon egy pedagógusra, az OECD átlaga 13,4, Németországban 12,6, ezek az adatok ránk nézve kedvezőek.

Szintén újra előkerült az a vitatéma, miszerint a tanári diploma megszerzése után csak kevesen vállalnak pedagógusi munkát. Ez az arány valóban romlott az utóbbi időben, vagy mindig jelentős volt a különbség a diplomát megszerzők és a tanári állást választók között?

Ez az arány nem változik érdemben, sosem helyezkedett el mindenki a köznevelésben. Nem is könnyű mérni, mert aki például nyelvtanári diplomát szerez - és sok ilyen hallgató van -, ha nyelviskolában helyezkedik el, akkor bár nem a köznevelésben helyezkedik el, de végső soron mégis angolt vagy németet tanít. Aki a szakképzésben helyezkedik el, az ugyancsak nem része a mi köznevelési statisztikáinknak.

Pedagógus szakképzettséggel sokféle munkahelyen lehet érvényesülni.

A PSZ és a PDSZ szerint egyre több tanár távozik a státusztörvény bevezetése nyomán. A hivatalos közlés viszont azt jelzi, hogy a pedagógusok 99 százaléka az új jogállást választotta. Mondana nekünk konkrét számot, hogy idén mennyivel kevesebb pedagógus tanít tavalyhoz képest?

A tankerületi fenntartású iskolákban 1.215 pedagógus jelezte, hogy nem kíván az új jogviszony hatálya alá kerülni, más fenntartóknál is akadtak kilépők. A KSH decemberi gyorsjelentése szerint összességében mintegy 1.500 fővel csökkenhetett a létszám, amit a 140.000 fős teljes állományhoz kell viszonyítani. A kilépők helyére természetesen folyamatos a felvétel, a létszám újra emelkedik. Azt is figyelembe kell venni, hogy az általános iskolások száma például 3.000 fővel csökkent, ez is befolyásolja a szükséges létszámot.

Mikor láthatják a pedagógusok a 32,2 százalékos emelést,  február 1-jén megérkeznek az első emelt fizetések?

A szükséges rendeletmódosítások megszülettek, február 1-ig minden pedagógus megkapja a kinevezés módosítását. A januári béreket minden fenntartó a jogszabályok szerinti ütemezésben fizeti ki, késlekedésre nincs ok.

A tanárok egyébként már rég megkaphatták volna a fizetésemelésüket, ha a magyar baloldal európai parlamenti képviselői nem akadályozták volna a Magyarországnak járó uniós források kifizetését.  

A köznevelési stratégia egyik meghatározó eleme az oktatási rendszer digitalizációja. Hol tart most ez a digitalizációs folyamat? Novemberben folytatódott az a program, amely keretén belül most 36 milliárd forint értékben 140 ezer notebookot osztanak ki 7- 10-es évfolyamosoknál. Hogyan állnak a hordozható számítógépek kiosztásával?

A Kormány célja, hogy a magyar köznevelésben az ötödiktől a 12. évfolyamig minden tanuló hordozható számítógépet kapjon és használjon.

2022 tavaszán 55.000 pedagógus és 65.000 tanuló, 2023 őszén 140.000 tanuló kapott számítógépet, 2024 tavaszán hasonló nagyságrendben tervezünk eszközöket kiosztani.

A 2024-es büdzsében csaknem 400 milliárd forinttal költenek többet oktatásra. Melyek e jelentős plusz összegnek a főbb tételei?

A legnagyobb többletet a köznevelésben és a szakképzésben is a tavalyi béremelések jelentik. Ez a többlet tovább emelkedik azzal, hogy a most megvalósuló 32,2%-os áltagos illetményemelés további 340 Mrd Ft kiadást jelent a köznevelésben.

A pályakezdő tanárok bére ezentúl nem lehet kevesebb 528 ezer forintnál. Mennyi pályakezdő tanár állhat munkába ebben az évben?

Az előző években köznevelésben és szakképzésben együttesen évi 2-3.000 főre tervezhettünk, ez biztosan emelkedni fog, de arra is számítok, hogy olyanok térnek vissza a pályára, akik már tanítottak, de időközben más pályát választottak.

Számítanak-e arra, hogy a tanárok béremelése után is folytatódni fognak a béremelésért indított tüntetések? Vannak-e arra vonatkozóan kimutatásaik, hogy az aktív pedagógusok hány százaléka vett részt a sztrájkokban?

A sztrájkok kezdetén, két éve 17%-os aktivitást regisztráltunk, tehát a kollégák döntő többsége sosem sztrájkolt.

Ez az aktivitás folyamatosan csökkent, tavaly tavasszal az utolsó sztrájknapokon már csak nagyjából kétezer fő csatlakozott a szakszervezetek felhívásához.

A szakszervezetek novemberben azzal kerestek meg, hogy január 31-re ismét sztrájkszervezésbe fognak, de ez most elmaradni látszik.

Több hír szólt arról, hogy a szakszervezetek elvesztették a tagságuk többségét. A PDSZ és a PSZ milyen beágyazottsággal rendelkezik most a tanárok körében?

A PDSZ taglétszáma mindig is alacsony volt, a PSZ azonban egy évtizede még 26.000 fős tagsággal büszkélkedhetett, mára ez a harmadára esett vissza.

A tavalyi évben sokszor kerültek be elitgimnáziumok a híradásokba azzal, hogy tanáraik sztrájkolnak. Van-e információjuk arra vonatkozóan, hogy a sztrájk miatt meg nem tartott órákat milyen arányban pótolták be?

Ilyen nyilvántartást a minisztérium nem vezet, de nem jellemző, hogy az órákat pótolnák, ez a tanulók vesztesége. Éppen ezen veszteség minimalizálása érdekében módosítottunk a törvényen, és írtuk elő, hogy elégséges szolgáltatásként legalább a tanórák felét meg kell tartani sztrájk idején is.

Sajnos az teljesen egyértelmű, hogy a baloldal és a Soros-hálózat kampányakciókra használta fel és tanárokat és a diákokat, miközben éppen ők azok, akik a brüsszeli áskálódásukkal a Magyarországnak járó uniós források kifizetését akadályozták.