Akár még az idén határellenőrzés nélkül utazhatunk Horvátországba

Hogyan alakult Horvátország európai uniós integrációja a csatlakozásuk óta?

Mondhatni, hogy zökkenőmentesen. Egyetlenegy olyan esetet sem tudnék nevesíteni, ami megkérdőjelezte volna, hogy délnyugati szomszédunknak az EU-ban a helye. E tekintetben szerencsésen alakult, hogy közvetlenül Horvátország 2013-as uniós csatlakozása előtt, 2012-ben a volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűncselekményeket vizsgáló Hágai Nemzetközi Törvényszék az első fokon 24 évre ítélt Ante Gotovina tábornokot másodfokon felmentette. Gotovinát ugyanis a horvátok jelentős része a függetlenségi háborújuk néphősének tartja.

A hágai törvényszékkel folytatott együttműködés volt a legérzékenyebb pontja a horvát csatlakozási tárgyalásoknak.

Emellett Szlovéniával az adriai-tengeri kijárattal kapcsolatos területi vita sem éleződött ki a horvát csatlakozás óta. Korábban ugyanis Szlovénia felvetette, hogy akár a horvát csatlakozási kérelmet is megvétózza. Amíg Szlovénia és Horvátország egyetlen államnak, az egykori Jugoszláviának csupán két tagköztársasága volt, nem bírt jelentőséggel, hogy Szlovénia nyúlfarknyi tengerparti sávja mennyire alkalmas a nemzetközi hajózási útvonalakhoz való csatlakozásra. Ám e vita sem eszkalálódott, Horvátország pedig szervesen betagozódott az Európai Unióba.

Ursula von der Leyen tavalyi zágrábi látogatása után Andrej Plenković horvát miniszterelnök azt nyilatkozta, hogy reményei szerint Horvátország már 2022-ben csatlakozik a schengeni övezethez. Erre mekkora az esély, vajon tényleg már idén csatlakozhatnak?

Az volna a meglepő, ha nem kerülne sor idén júniusban Horvátország csatlakozására.

Legfeljebb, ha az Emmanuel Macron által március 3-ára összehívott, a schengeni övezet megreformálására irányuló értekezleten nem vetik fel valamelyik tagállam részéről, hogy a horvát csatlakozás még idő előtti, ám ennek semmi előjele sincs. Mi több, Horvátország mielőbbi schengeni csatlakozását Szlovénia különösen pártolja, hisz ezzel immár nem ők volnának az első schengeni állam a balkáni migrációs útvonal nyugati elágazásánál.

Ha jól tudom, Horvátország teljesítette a schengeni övezetbe való belépés feltételeit. Van még bármilyen akadálya a belépésüknek?

Talán egyetlen buktatót látok, de véleményem szerint emiatt sem dől dugába a horvátok csatlakozása.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága még tavaly novemberben nem jogerősen elmarasztalta Horvátországot, és 40 ezer euró kártérítés, valamint a perköltségek megfizetésére kötelezte.

Az ítélet mögötti ügy háttere az volt, hogy még 2017-ben egy 6 éves kislány egy vonatbalesetben életét vesztette, miközben a horvát határrendészek visszatoloncolták 14 tagú afgán családját Szerbiába. A bírósági döntés szerint ugyanis a menedékkérelmek egyedi és érdemi elbírálása mindenképp szükséges, és a kollektív visszatoloncolást – az úgynevezett „pushbacket” – továbbra sem fogadják el megfelelő módszerként.

Az ominózus pushbacket azonban nem csupán a horvátok alkalmazzák. Sor került még néhány rendőri túlkapásra a horvát határrendészek részéről, amit kivizsgáltak. Az Európai Bizottság munkacsoportja egy horvátországi és bosznia-hercegovinai bejárást követően ajánlást adott ki, a horvát kormány részéről pedig kijelentették, hogy figyelembe veszik az abban foglaltakat.

Ylva Johansson uniós belügyi biztos még tavaly ősszel úgy nyilatkozott, hogy összességében elégedett a horvát határrendészeti intézkedésekkel.

A schengeni övezet - idén már Horvátország is csatlakozhat; Forrás: europarl.europa.eu

Horvátország eddig, úgy tűnik, elég határozottan lép fel a balkáni migrációs nyomással szemben. Valóban képes Horvátország megállítani a határainál az illegális bevándorlókat? Milyen intézkedéseket vezetett be Horvátország, hogy feltartóztassa az Európába igyekvő migránsokat?

Folyamatos a járőrözés a migrációval leginkább sújtott horvát‒bosnyák határon. Mélységi ellenőrzéseket is tartanak. Előfordult, hogy erdőben eltévedt, éhező és kiszáradt, kisgyermekes afgán migránsoknak nyújtottak segítséget azzal, hogy kórházba szállították őket. Bosznia-hercegovinai határrendész kollégáikkal is szorosan együttműködnek. Eszközökkel is ellátják őket.

Ha Horvátország belép a schengeni övezetbe, várható, hogy tovább fokozódik a határain a migrációs nyomás? Jelenthet ez biztonsági kockázatot a szomszédos schengeni államok, azaz Magyarország és Szlovénia számára?

Nehéz ezt megjósolni. Attól Horvátország továbbra is tranzitország marad, hisz a migránsok célországai jellemzően Ausztria, Németország, Hollandia, Belgium, a skandináv államok vagy éppen Franciaország. Ellenben aki bejut a schengeni térségbe, azoknak a mintegy 80-85 százalékának sikerül ott meg is maradnia. Jelenleg mind a magyar, mind a szlovén határ egy részét Horvátországtól kerítés óvja.

Schengen belső zöldhatárait továbbra is jogszerűen védhetik a tagállamok, ellenben Aleš Hojs szlovén belügyminiszter pontosan azért várja Horvátország mielőbbi schengeni csatlakozását, hogy déli szomszédja tehermentesítse a migrációs hullám kezelésében, hisz immár a horvátok válnának a schengeni ütközőzónává.

Hogy viszonyul Horvátország a boszniai eseményekhez? Milorad Dodik, a Republika Srpska miniszterelnöke egyre gyakrabban hangoztatja, hogy függetlenedni szeretne a bosnyákoktól. A boszniai horvátoknak is vannak hasonló ambícióik? Horvátország milyen viszonyt ápol Bosznia-Hercegovinával?

Bosznia-Hercegovina államisága meglehetősen ingatag. A terület 51 százalékát a bosnyákok és a horvátok föderációja, míg a fennmaradót a Republika Srpska, azaz a boszniai Szerb Köztársaság alkotja, illetve a lényegében egy városból és vidékéből, az ország területének alig egy százalékát kitevő Brčkói Körzetből áll.

A horvátok a kilencvenes évek délszláv háborúi alatt valamiféle önálló államiságot is kiharcoltak, az 1991 és 1996 közt fennálló Herceg-Boszniát. A képlékeny, háborús időszakban Bosznia-Hercegovina teljes széthullása is egy volt a megvalósulható forgatókönyvek közül.

Végül az 1995-ös daytoni egyezmény rendelkezett Bosznia-Hercegovina közjogi berendezéséről. Az ország alkotmánya a békemegállapodás egyik függeléke. Sokan keserűen fel is emlegetik, hogy: „Mit ér az az ország, amelynek az alkotmánya egy békekötés függeléke?” A szerb szecessziós törekvések a horvátot is felerősítették.

A boszniai horvátok jelentős része inkább egy önálló entitásban gondolkodik, vagyis a kettős helyett hármas tagolásban. Azaz bosnyák‒horvát és szerb helyett különálló bosnyák, szerb és horvát entitásban.

Különös tekintettel arra, hogy a boszniai horvátok túlnyomó része egyben horvát állampolgár is, a horvátországi politikai életben az ottani szavazókra is számítanak. Emellett az ottani horvátok kissé a székelyföldi magyarokhoz hasonlatosak. Bizonyos szempontból „horvátabbak” az anyaországi horvátoknál. Minderre tekintettel Horvátország és Bosznia-Hercegovina kapcsolata különleges. Több, mint egyszerű szomszédi viszony.

Az Európai Unió nyugati tagállamai nem nézik jó szemmel Milorad Dodik törekvéseit, sőt szankciókat is kilátásba helyeztek, amiket hazánk kifejezetten ellenez. Horvátország ehhez hogy viszonyul, lehet ennek kihatása a schengeni csatlakozására?

Bármilyen boszniai szerb különutasság reakciójaként a boszniai horvát különutasság is felerősödik.

Azonban nem hinném, hogy kihatással bírna Horvátország schengeni csatlakozásra Dodik politikája. Abban a játszmában nem Horvátországban keverik a lapokat.

A borítókép és a címlapi kép forrása - Fotó: Gyurkovits Tamás