Akik felajánlják testüket haláluk után a tudománynak - És ami történik velük

Az egészségügyi törvény lehetőséget biztosít arra, hogy bárki már életében rendelkezzen holtteste felajánlásáról orvostudományi oktatás és kutatás céljára. Mennyien élnek ezzel a lehetőséggel Szegeden?

Több évre visszamenőleg évente átlagosan kéttucatnyi felajánlás érkezik hozzánk, jelenleg összesen mintegy 600-at tartunk nyilván. Fontos tudni, hogy a törvényi szabályozás alapján minden esetben ragaszkodunk ahhoz, hogy a döntésről közjegyző előtt, szellemi képességeik maximális birtokában nyilatkozzanak az érintettek. Természetesen mi már a közjegyzői költséget átvállaljuk, ahogyan minden egyéb kiadásokat is a temetéssel bezárólag. A felajánlás nem életre szóló és megmásíthatatlan, indoklás nélkül bármikor visszavonható egy egyszerű írásbeli nyilatkozattal.

Van arról információjuk, hogy főleg milyen korú, családi állapotú emberek élnek ezzel a lehetőséggel?

Egy érdekes tendenciát látunk.

Tíz-tizenöt évvel ezelőtt zömében 60-65 év felettiek, gyakran egyedülállók és/vagy idősek otthonában élők tettek felajánlást, ám ez mostanra megfordult, és egy komoly tudatosság látszik megjelenni, mert már negyvenesek, házaspárok is megkeresnek minket, amikor még teljesen egészségesek, és ki is tartanak az elhatározásuk mellett.

Vannak kizáró tényezők a felajánlásoknál?

Az olyan mérvű szellemi fogyatékosság, amely kizárja a közjegyző előtti nyilatkozattételt, illetve ha a halál okának pontos megállapítása érdekében – például baleseteknél – hatósági boncolásra van szükség, ami felülírja a felajánlást. A fennálló és nem kezelhető súlyos fertőző betegségek is kizáró okot jelentenek.

A Covid is?

Igen, a járványvédelmi előírások miatt.

A felajánlásért a törvény szerint nem jár semmiféle ellenszolgáltatás, de ahogy ön is mondta, a közjegyzői költséget, a hamvasztást és a temetést azonban az egyetem állja. Hová temetik a maradványokat?

Nálunk két lehetőség van. A hamvakat a Szegedi Tudományegyetem parcellájában helyezik el a Belvárosi Temetőben, vagy, amennyiben az elhunyt kifejezetten megjelölt egy hozzátartozót, akinek átadhatjuk a hamvait, akkor neki kiadjuk. 

Mi történik pontosan a felajánlott testekkel?

A holttesteteket először is előkészítjük, hogy felhasználhatók legyenek az oktatási-tudományos célokra, ez tartósítást jelent, ami nagyjából egy évet vesz igénybe. Ezt követően

átlagosan két éven át szolgálják az általános orvos- illetve szakorvosképzést. Az előbbiben jellemzően az alapvető anatómiai ismeretek elsajátításában van nagy jelentőségük, az utóbbiban pedig nagyon fontos szolgálatot tesznek abban, hogy a leendő szakorvosok begyakorolhassák az egyes műtéti technikákat.

Nagyon sok mindent oktatnak már valósághű modelleken, és a számítógépes modellezés is rengeteget fejlődött az elmúlt évtizedekben. Miért van szükségük még mindig az orvosképzésben valódi holttestekre?

A válasz nagyon egyszerű: az orvoslás valódi hús-vér embereken történik, az orvosképzésben a holttesteken nyert tapasztalatokat a legjobb minőségű kézzelfogható vagy virtuális modellek sem pótolnak. Az animációk nagyon hasznosak, a modellek ma már nagyon valósághűek, de egy valódi, megtapintható ér, ideg, ín, szerv, szövet egészen másként viselkedik. Nagyon ékesen bizonyították ezt az elmúlt hónapok, amikor a koronavírus-járvány miatt a hallgatók hónapokra ki voltak zárva a bonctermi oktatásból, és amikor visszatértek, akkor döbbentek rá, hogy minden teljesen máshogy néz ki a valóságban, mint az atlaszokban.

A magyar orvosképző egyetemek mindegyikében emberi testen zajlik a bonctermi oktatás, ez komoly erősségünk, mert sok helyütt ilyen már nem létezik. Ez többek között ennek a törvénynek is köszönhető, mert nem szűnt meg a felajánlott holttestek utánpótlása.

Az egyetemek kizárólag ilyen testeket használhatnak fel oktatási és tudományos célra.

Szegeden van egy európai szinten is egyedülálló humán preparátum gyűjtemény, amely szintén komoly jelentőséggel bír az orvosképzésben és a tudományos ismeretterjesztésben. Mit kell erről tudni?

A gyűjtemény egyszerűbb, úgynevezett szárításos technikával készült alapdarabjait még a Szegedi Tudományegyetem jogelődjének, az 1921-ben Szegedre menekített kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem orvosi fakultásának anatómus professzora, dr. Davida Leó hozta el a Tisza-parti városba. A múzeum különleges technikával készült anyaga a harmincas évektől a hatvanas évek végéig gazdagodott jelentősen Gellért Albert professzornak és munkatársainak köszönhetően. Ő a világon elsőként készített ilyen kiemelkedő minőségű ízületi, izom, ér, perifériás ideg és agyi-, valamint zsigeri preparátumokat, létrehozva a paraffinos átitatással készített teljes, az emberi test minden részletére kiterjedő anatómiai gyűjteményt.

A gyűjteménynek otthont adó Gellért Albert Anatómiai Múzeum ez év közepére megjelenésében és technikailag is megújult. A múzeumot bárki megtekintheti?

1920 óta a preparátumok különböző mértékben, de károsodtak, ezért restaurálni kellett őket, és gondoskodni a megfelelő tárolásukról és biztonságos megőrzésükről. Ezért a látogathatóságot szakmai körökre korlátozzuk, viszont az új technológiák kaput nyitnak arra, hogy bárki megtekinthesse az anyagot. A Mozaik Kiadó Kft.-vel együttműködésben készül egy digitális anatómiai atlasz 3D-s VR-alapú technológiával, ami jelentős mértékben ennek a csodálatos múzeumnak a preparátumaira épül. Az atlasz várhatóan 2022 második felére megjelenik, és terveink szerint néhány évig szabadon felhasználható lesz a szegedi orvosképzésben az oktatók és a hallgatók számára is. A technológiai fejlődés abban is új távlatokat nyit, hogy a leggyakrabban használatos preparátumoknak elkészíttetjük a teljesen élethű 3D-s nyomtatott változatait, restaurátor segítségével ezek ugyanolyan külső megjelenéssel bírnak majd, mint az eredetiek. Ezeket már bátran be lehet vonni a bonctermi oktatásba.