Steiner: Európában rezsiválság van, Brüsszel felelőssége egyértelmű 

Tartós áramkimaradásra készítik fel a német és osztrák lakosságot. Hogyan jutottunk odáig, hogy erről reális forgatókönyvként beszélünk?

Európában ma rezsiválság van, amelyben Brüsszel felelőssége egyértel mű. Az Európai Bizottság az elmúlt időszakban hozott intézkedései hozzájárultak a válság kialakulásához, Brüsszel ugyanis a klímavédelemre hivatkozva erőltette a hagyományos európai energiatermelés leépítését, a gáz- és árampiacot átmenet nélkül liberalizálta.

Emellett, amikor már tavaly érzékelhetőek voltak a válság előjelei - mert a tározói szint rekordalacsony volt, a kereslet erősödött, a kínálat csökkent, a hosszú távú gázszerződések pedig kifutóban voltak - akkor Brüsszel fél éven keresztül semmit nem tett, az Európát nyersanyaggal ellátó partnerekkel érdemi egyeztetést nem folytatott.

A brüsszeli bürokraták nem hajlandók elismerni a hibát, sőt, Brüsszel gáz és áram árat akar emelni, és a klímavédelemre hivatkozva megadóztatná az emberek lakásait és autóit; a magyar kormány azonban elutasítja ezt, és elkötelezett a rezsicsökkentés eredményeinek megvédése mellett.

Magyarország védve van? Mennyire vagyunk felkészülve a télre?

 Az energiaárak egész Európában drasztikusan nőttek, ezt a magyar családok csak a rezsicsökkentésnek köszönhetően nem érzik.

Miközben a baloldali kormányok 2010 előtt a gáz árát háromszorosára és az áram árt duplájára emelték, az Orbán-kormány rezsicsökkentést hajtott végre, amivel a magyar családok átlagosan évente 386 ezer forintot takarítanak meg, összesen már több mint kétezer milliárd forintot takarítottak meg eddig.

A rezsicsökkentésnek köszönhetően a földgázt a magyar családok a legolcsóbban, a villamos energiát pedig a második legkedvezőbb áron kapják Európában. A családok és a vállalkozások terheinek mérséklése céljából a kormány kitart a rezsicsökkentés megvédése mellett, vállalja az ezzel kapcsolatos vitákat Brüsszellel és a baloldallal is. Emellett a kormány maximalizálta a benzin és a gázolaj árát és

a rezsicsökkentés a magyar kisvállalkozók számára is elérhető lesz, a legfeljebb 4 milliárd forintos éves nettó árbevételű vagy mérlegfőösszegű, legfeljebb tíz munkavállalót foglalkoztató vállalkozások jogosultak lesznek az egyetemes szolgáltatásra,

valamint az önkormányzatok számára is lehetővé válik az egyetemes szolgáltatás igénybevétele.

Németország öt másik EU-tagországot maga köré gyűjtve igyekszik nyomást gyakorolni az Európai Bizottságra annak érdekében, hogy az atomenergiát tartsák távol az EU zöldfinanszírozási rendszerétől. Mi lesz, ha sikerül nekik?

Hazánkban az egy főre jutó szén-dioxid kibocsátás jóval alacsonyabb, mint a klímavédelem élharcosának tekintett Németországban, ami jelentős részben annak köszönhető, hogy a Paksi Atomerőműben termeljük meg hazánk villamosenergia igényének harmadát.

Ezért a magyar kormány által elfogadott Energiastratégia és a Nemzeti Energia és Klímaterv is rögzíti, hogy az energiaszuverenitás és az energiabiztonság megerősítése, a rezsicsökkentés eredményeinek fenntartása, valamint az energiatermelés dekarbonizálása csak az atomenergia és a megújuló energia együttes alkalmazásával lehetséges.

Magyarország – több, az atomenergiát már alkalmazó vagy fejleszteni kívánó uniós tagállamhoz hasonlóan – azt kéri, hogy Brüsszel a technológiai semlegesség elvét követve alakítsa klíma- és energiaügyi politikáját, összhangban az Európai Bizottság független tudományos tanácsadó testületének, a Közös Kutatóközpontnak (Joint Research Centre, JRC) az elemzésével.

A Pakson épülő két blokk a garanciája annak, hogy a következő évtizedekben is hazai forrásból a szükséges mennyiségben rendelkezésre álljon az olcsó, klímabarát villamos energia.

Ha hagyományos erőműben termelnénk meg ugyanannyi villamos energiát, amennyit a két blokk előállít, az évente 17 millió tonna szén-dioxiddal terhelné a légkört.

Az új paksi blokkok (alaperőműként) az ellátásbiztonságot erősítve azt is elősegítik, hogy a megújuló energiaforrások is egyre nagyobb arányban vehessék ki részüket a hazai villamosenergia-termelésből.”