Államtitkár: Az élővilág nem szokott politizálni, így nem korrekt büntetni sem 

Szinte minden területen tapasztalhatunk problémákat az uniós pénzek késedelme miatt. Mi a helyzet a természetvédelem területén? Itt is kevesebb jut a munkára? Ha igen, mennyivel és mit kell elengedni?

A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP), ami a természetvédelmi fejlesztéseket is tartalmazza, idén december 31-el véget ér. A 2014 és 2023 közötti EU-s ciklusban soha nem látott, 40 milliárd forint nagyságrendű forrást használtak fel a magyar nemzeti parkok.

Ebből mintegy 90 darab beruházást végeztek és több mint 100 ezer hektáron javították a természeti környezetünk állapotát. A tavaly decemberben elfogadott KEHOP + programban hasonló nagyságrendben, 42 milliárd forint összegben dolgozhatunk.

Csak az a baj, hogy ezek a források abba a kohéziós alapba tartoznak, amit az EU Bizottság jogtalanul visszatart. Ameddig Magyarország nem kapja meg a neki járó EU-s pénzeket, addig a nemzeti parkos fejlesztési elképzelések sem tudnak megvalósulni.

Ez azért is sajnálatos, mert az élővilág nem szokott politizálni, így nem korrekt büntetni sem. Ettől függetlenül mi készítjük a terveket. A Kormány nemrég hagyta jóvá a 2030-ig szóló Nemzeti Biodiverzitás Stratégiát, a végleges dokumentum 2023. augusztus 8-án lett közzétéve.

Milyen területeket érint az új stratégia?

Minden fontos témával foglalkozik, például a védelemben részesülő területek hálózata, a természetes és természetközeli ökoszisztémákat károsító inváziós idegenhonos fajok visszaszorítása, a fenntartható mezőgazdálkodás, erdőgazdálkodás, vad- és halgazdálkodás, ill. vízgazdálkodás.

Emellett a 3. Nemzeti Biodiverzitás Stratégiában több új fontos kérdéskör is megjelenik, amelyekkel a korábbi stratégia nem foglalkozott, például a beporzók hanyatlásának megállítása, a klímaváltozás és a biodiverzitás megőrzés közötti összefüggései, a leromlott állapotú ökoszisztémák (vizes területek, erdők, gyepek) helyreállítása, a zöld infrastruktúra hálózat elemeinek fejlesztése, vagy a biodiverzitást veszélyeztető szennyezések csökkentése, ilyenek a növényvédő szerek, mezőgazdasági termés és teljesítménynövelő szerek környezetterhelése.

Mekkora gyakorlati jelentősége van ennek a munkának?

Természeti tőkénk, a Kárpát-medence élőhelyeinek, fajainak megóvása stratégiai kérdés. A környezetünk gyorsuló változásából adódóan kihívásokkal nézünk szembe, amelyekkel csak ennek a sokféleségnek a birtokában, a védett természeti területek és értékek megőrzése esetén tudunk sikeresen megküzdeni. Arra kell készülnünk, hogy

az ökoszisztémák, élőhelyek megléte és kedvező állapota már középtávon is gazdasági tényezővé fog válni, nem a versenyképesség gátja, hanem alapfeltétele lesz.

A biológiai sokféleségben rejlő erőforrások, a természetes élőhelyek által biztosított szolgáltatások (pl. éghajlat-szabályozás, beporzás, tiszta víz és levegő, stb.) fenntartásának mindent megelőző, első lépése a nemzeti parkok megóvása, az igazgatósági intézményrendszert ennek a felelősségnek a tudatában kell működtetni. A természeti tőkénk minőségi és mennyiségi csökkenése a következő generációk kiszolgáltatottságát fokozza.

A biológiai sokféleség csökkenésével a táplálkozásban, betegségek gyógyításában fontos erőforrást jelentő fajokat, a jövőbeni emberi szükségletek kielégítéséhez elengedhetetlen, kulcsfontosságú géneket folyamatosan és észrevétlenül veszítjük el.

Sokan mégis azzal vádolják a kormányt, hogy nem foglalkozik a természetvédelemmel, a gazdasági érdekek mindent felülírnak, fakivágás, természetrombolás, stb. Mit mondanak a számok?

A természetvédelem által foganatosított védelmi intézkedések sérthetnek pillanatnyi gazdasági érdekeket, de nemzetgazdasági szempontból már most abban érdekelt a Magyar Állam, hogy a természetközeli élőhelyek további romlását megakadályozza, a védett természeti területek hálózatát fejlessze. A teljes lakosság már jelen pillanatban is jóval többet profitál – fizikai, anyagi és mentális jóllétét tekintve is – a nemzeti parkokból, mint amit a nemzeti parkok gazdasági célú kiaknázása jelentene.

A nemzeti park igazgatóságok küldetése, hogy a természeti környezet által nyújtott szolgáltatásokat megőrizzék, kiteljesítsék a társadalom és az egész nemzetgazdaság javára. Éppen ezért

2010−2023 szeptembere között 1 tájvédelmi körzet (Körös-éri Tájvédelmi Körzet, Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság), 17 természetvédelmi terület és 83 természeti emlék (ebből 41 „kaptárköves” és 42 „földtani természetvédelmi”) létesült összesen 4760 hektár kiterjedéssel.

Ugyanebben az időszakban a már meglévő országos jelentőségű védett természeti területek 1096 hektárral bővültek.2010 óta országos jelentőségű védett természeti területek kiterjedése összesen 5856 hektárral növekedett.

Ez a védett természeti területek 2010. év eleji darabszámához képest mintegy 64 százalékos növekedést, a 2010. év eleji összterülethez képest pedig 0,7 százalékos területi növekményt jelent.

Korábban arról beszélt a Növekedés.hu-nak, hogy fontos cél a nemzeti parkok látogatottságának növelése. Sikerült ezen a területen előre lépni?

A térségi gazdaságfejlesztéshez is hozzájáruló beruházások sikerét, a növekvő társadalmi igényt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy létesítményeinkben, programjainkon a regisztrált látogatószám

2010 óta csaknem 30 százalékkal nőtt, immár éves szinten meghaladja az 1,65 millió főt. Ez a szám kizárólag a nemzeti park igazgatóságok létesítményeibe és programjaira jegyet váltott látogatókra vonatkozik,

azonban mivel az igazgatóságok létesítményeinek, programjainak többsége szabadon, ingyenesen látogatható, a tényleges látogatottság jóval nagyobb. A kiemelt érdeklődés maga után vonja a kínálat folyamatos fejlesztésének, megújulásának szükségességét is.

A természetvédelmi bemutatási tevékenységet is jelentős fejlődés jellemzi az elmúlt évtizedben, mind szakmaiságában, mind infrastrukturális elemeiben látványos előrehaladás történt.

Ahogy a nemzeti park igazgatóságok ismertsége – köszönhetően beruházásaink számának, nagyságrendjének valamint a természetvédelmi bemutatás területén nyújtott szolgáltatásaik minőségének – folyamatosan növekszik, a látogatói igények és visszajelzések tükrében a programkínálat is évről évre erősödik.