Az adatok időállapota: késleltetett. | Jogi nyilatkozat

Átalakulóban a diákmunkapiac: egyre több cég számol hosszabb távon a fiatalokkal

Interjú2 órájaBerszán Fanni

Erős kereslet és bővülő lehetőségek jellemzik idén a diákmunkapiacot, miközben a cégek már hosszabb távon terveznek a fiatalokkal. A nyári szezonban továbbra is a turizmusban, a vendéglátásban és a kiskereskedelemben a legnagyobb az igény a diákok iránt, de egyre több fiatal keres olyan munkát, amely szakmai tapasztalatot is ad, és későbbi karrierjét is megalapozhatja. Göbl Róbertet, a Mind-Diák Szövetkezet vezetőjét kérdeztük az idei trendekről.

Legfontosabb megállapítások:

  • Az elmúlt két évben átlagosan közel 20 százalékkal nőtt a diákok iránti munkaerőigény.
  • A cégek egyre kevésbé csak rövid távú, nyári megoldásként tekintenek a diákmunkára, sokan már eleve hosszabb távra terveznek a bevált diákokkal.
  • A kkv-k is egyre nyitottabbak a diákok bevonására.
  • A legnagyobb kereslet nyáron továbbra is a turizmus, a vendéglátás és a kiskereskedelem területén mutatkozik.
  • A legjobban fizető diákmunkák a speciális tudást igénylő területeken, például az informatikai, mérnöki és pénzügyi pozíciókban találhatók.

Mennyire erős idén a kereslet a diákmunkások iránt? Erősebb vagy gyengébb a tavalyinál?

Idén is erős keresletet látunk a diákok iránt, és ez már nem csak a nyári szezonban érezhető. A Mind-Diák Szövetkezetnél az elmúlt két évben átlagosan közel 20 százalékkal nőtt a diákok iránti munkaerőigény, vagyis egyértelműen erősödő trendről beszélhetünk.

A gazdasági területeken (pénzügy, számvitel, beszerzés, SSC/BSC, értékesítés, logisztika) még ennél is látványosabb a bővülés: a gyakornoki pozíciók száma több mint 25 százalékkal emelkedett.

Mindez azt mutatja, hogy leginkább ez a szektor használja ki, és él annak lehetőségével, hogy a felsőfokú és szakirányú tanulmányokat folytató hallgatók kedvező feltételekkel, és kiváló ár/érték arány mellett foglalkoztathatók iskolaszövetkezeten keresztül.

Az elmúlt időszak egyik legfontosabb változása, hogy a cégek egyre kevésbé csak rövid távú, nyári megoldásként tekintenek a diákmunkára.

Sok munkáltató már eleve hosszabb távra tervez a bevált diákokkal, és szeptembertől is szívesen visszavárja őket, akár heti néhány napos, órarendhez igazítható munkavégzésre. Ezért nő a 18 év felettieknek szóló diákmunka-lehetőségek száma is, főként a gyakornoki és szakmai jellegű pozíciókban.

A diákok számára ezek a munkák sokszor vonzóbb alternatívát jelentenek a klasszikus nyári diákmunkáknál: év közben is rendszeres jövedelmet adnak, rugalmasan illeszthetők a tanulmányok mellé, és akár egy későbbi főállású elhelyezkedés alapját is megteremthetik. Tehát azt mondhatjuk, hogy a kereslet erősebb a tavalyinál, de nem csak mennyiségében változott.

A diákmunka egyre inkább stratégiai, hosszabb távú munkaerő-megoldássá válik a cégek számára.

Mely ágazatokban a legnagyobb jelenleg a kereslet a diákmunkások iránt?

A legnagyobb kereslet nyáron továbbra is a turizmus, a vendéglátás és a kiskereskedelem területén látszik.

A nyári szezonban nagy igény van pénztárosokra, árufeltöltőkre, bolti kisegítőkre, gyorséttermi dolgozókra, fagyi- és bárpultosokra, valamint strandokon, szállodákban, rendezvényhelyszíneken vagy fesztiválokon dolgozó diákokra.

A klasszikus nyári diákmunkák mellett az adminisztratív kisegítő feladatok, a raktári és logisztikai munkák, valamint az ügyfélszolgálati pozíciók is sok fiatal számára jelentenek vonzó lehetőséget. Ezeknél a munkaköröknél a rugalmasság, a gyors betaníthatóság és a szezonális kapacitásigények kezelése miatt számítanak egyre inkább a diákokra a munkáltatók.

Emellett a gazdasági területeken is folyamatosan nő az igény, de itt már inkább gyakornoki pozíciókról beszélünk.

Ezek a munkák általában nem csak a nyári időszakra szólnak: a pénzügyi, adminisztratív, back office, marketing vagy egyéb irodai feladatoknál a cégek szívesen vonnak be olyan hallgatókat, akik szakirányú tanulmányokat folytatnak, és heti néhány napban, órarendhez igazítva tudnak munkát vállalni.

A diákmunkának tehát továbbra is fontos szerepe van a szezonális, nyári munkaerőigények kiszolgálásában, de egyre nagyobb teret kapnak azok a gyakornoki és szakmai jellegű pozíciók, amelyek akár hosszabb távon is összekapcsolhatják a diákokat a munkáltatókkal.

Mekkora órabérekkel számolhatnak idén a diákok? Mely munkakörök fizetnek a legjobban?

A Mind-Diák friss, országos adatai szerint

idén az átlagos diákórabérek jellemzően bruttó 2200-2500 forint között alakulnak, de a pontos összeg nagyban függ a munkakörtől, a szükséges tapasztalattól, a nyelvtudástól és attól is, hogy az ország melyik részén vállal munkát a diák.

A földrajzi különbségek továbbra is jól láthatók. A délkeleti régiókban a diák-órabérek többnyire bruttó 2000-2200 forint között mozognak, Észak-Magyarországon és Észak-Dunántúlon ennél valamivel magasabb, 2200 forint körüli átlagok jellemzőek.

A fővárosi és Pest megyei pozíciók továbbra is kiemelkednek: itt az átlagos bruttó órabér megközelíti a 2450 forintot.

A könnyen betanítható, szezonális munkák – például az árufeltöltés, a bolti kisegítés, a csomagolás vagy az egyszerűbb vendéglátós feladatok – általában a bruttó 2000-2200 forintos sávban érhetők el. A nyelvtudást, digitális készségeket vagy szakmai ismereteket igénylő gyakornoki pozíciók már magasabb, jellemzően bruttó 2300-3000 forintos órabért kínálnak.

A legjobban fizető diákmunkák idén is a speciális tudást igénylő területeken találhatók.

A mérnöki és pénzügyi pozícióknál gyakoriak a bruttó 2500-3200 forintos óradíjak, az IT-szektorban pedig nem ritkák a bruttó 3000-3500 forintos, vagy akár ezt meghaladó órabérek sem.

Ezeknél a munkáknál a magasabb bér mögött általában célzott szakmai tudás, önállóbb munkavégzés és hosszabb távú elköteleződés áll.

Milyen állásokra jelentkeznek a legszívesebben a diákok?

A Mind-Diáknál havonta átlagosan 4000 diák dolgozik a szövetkezetünkön keresztül, ezért nagy rálátásunk van a fiatalok munkahelyi preferenciáira. A tapasztalataink szerint az érdeklődés alapvetően két nagy területre bontható:

Az alkalmi vagy szezonális munkák között továbbra is nagyon népszerűek az eseményekhez, rendezvényekhez kapcsolódó lehetőségek.

Ilyenek például a hostess, promóciós, animátori, regisztrációs vagy információs pultos munkák, illetve minden olyan feladat, amely fesztiválokhoz, sporteseményekhez, nyári rendezvényekhez vagy turisztikai helyszínekhez kötődik. Emellett a vendéglátás és a kiskereskedelem is vonzó terület a fiatalok számára: sokan keresnek fagyi- és bárpultos, éttermi, kávézós, gyorséttermi, bolti kisegítő vagy strandokon, szállodákban végezhető munkákat. Ezeknél a lehetőségeknél sokat számít a rugalmas beosztás, a jó hangulatú csapatmunka, a gyors munkakezdés és az, hogy a diákok akár rövidebb idő alatt is érdemi jövedelemhez juthatnak.

A hosszabb távon, tanulmányok mellett is végezhető gyakornoki munkáknál már más szempontok kerülnek előtérbe. Itt azt látjuk, hogy a fiatalok elsősorban a tanulmányaikhoz illeszkedő, releváns szakmai tapasztalatot adó pozíciókat keresik.

Fontos számukra, hogy a munka ne csak jövedelmet jelentsen, hanem szakmai fejlődést is: olyan feladatokat, amelyekből tanulhatnak, amelyek segítik a későbbi elhelyezkedésüket, és akár a kötelező szakmai gyakorlatuk teljesítéséhez is kapcsolódhatnak.

Ezeknél a pozícióknál az órabér mellett egyre nagyobb szerepe van a munkáltatói hozzáállásnak is.

A diákok értékelik, ha kapnak mentorálást, ha bevonják őket a valódi szakmai folyamatokba.

Sokan már nem teljesen kezdőként szeretnének kilépni a munkaerőpiacra, hanem releváns tapasztalattal rendelkező fiatal szakemberként. Ebben sokat segíthet egy jól megválasztott gyakornoki munka, hiszen értékes szakmai tapasztalatot és kapcsolatokat adhat, és akár egy későbbi főállású lehetőség alapja is lehet.

A rugalmasság szintén alapvető elvárássá vált.

A diákoknak folyamatosan össze kell hangolniuk a munkát az órarendjükkel és a magánéleti elfoglaltságaikkal, ezért sokat számít, ha egy munkáltató rugalmas beosztást vagy akár home office lehetőséget kínál.

Az otthoni munkavégzés számukra nemcsak kényelmi kérdés, hanem bizalmi jelzés is: azt mutatja, hogy a munkaadó önálló, felelős munkavállalóként tekint rájuk.

A döntésnél ugyanakkor már nem kizárólag az órabér számít. Ha két ajánlat között kell választaniuk, sok diák mérlegeli azt is, melyik lehetőség illeszkedik jobban a tanulmányaihoz, a későbbi karrierterveihez, vagy hol tudja teljesíteni a kötelező egyetemi szakmai gyakorlatát. Vagyis a fiatalok egyre tudatosabban keresik azokat a munkákat, amelyek hosszabb távon is hozzátesznek a szakmai fejlődésükhöz.

Milyen készségeket vagy tapasztalatot várnak el leginkább a cégek?

A cégek tisztában vannak azzal, hogy a diákok többsége még nem rendelkezik széles körű szakmai tapasztalattal.

Sokkal fontosabb, hogy a fiatal legyen megbízható, pontos, nyitott a tanulásra, és képes legyen gyorsan beilleszkedni egy munkahelyi közegbe.

Természetesen mindig előnyt jelent, ha valakinek már van korábbi munkatapasztalata, mert ez azt mutatja, hogy találkozott már munkahelyi elvárásokkal, tudja, mit jelent időben érkezni, felelősséget vállalni egy feladatért, vagy együttműködni egy csapatban. Ugyanakkor a cégek sokszor legalább ennyire értékelik azokat a soft skilleket, amelyek szinte minden munkakörben fontosak.

Ilyen például a világos és hatékony kommunikáció, a problémamegoldó gondolkodás, a megoldásfókuszú hozzáállás, az alkalmazkodóképesség és az önállóság.

A munkáltatók számára az is sokat számít, ha egy diák mer kérdezni, visszajelzést kér, tanul a hibáiból, és nem passzívan várja az utasításokat, hanem aktívan részt vesz a munkában.

A szakmai jellegű gyakornoki pozícióknál természetesen már nagyobb szerepet kapnak a tanulmányokhoz kapcsolódó ismeretek, a nyelvtudás, a digitális készségek vagy az adott területhez kapcsolódó alapkompetenciák. De itt sem feltétlenül kész szakembereket keresnek a cégek, hanem olyan motivált fiatalokat, akikben látnak fejlődési potenciált, és akikkel hosszabb távon is lehet tervezni.

Minden állásra találnak jelentkezőt, vagy bizonyos területeken nehéz elegendő diákmunkást találni?

A legtöbb pozícióra találunk jelentkezőt, de vannak olyan területek, ahol a toborzás érezhetően nehezebb. Ilyenek elsősorban a fizikai munkák, illetve azok a pozíciók, amelyek folyamatos személyes jelenlétet igényelnek.

Ezeknél általában több időre és célzottabb toborzásra van szükség, mint például egy rugalmasabb, irodai vagy részben home office-ban végezhető gyakornoki munkánál.

Ennek részben az lehet az oka, hogy sok fiatal még mindig a korábbi generációk tapasztalatain keresztül tekint a fizikai munkákra, miközben ezek a pozíciók az elmúlt években sokat változtak.

Számos területen ma már digitalizált folyamatok, modern eszközök, jól szervezett munkakörnyezet és versenyképes bérek jellemzik ezeket a munkákat, sok esetben teljesítményarányos bónuszokkal kiegészítve.

Érdemes azt is látni, hogy az AI és az automatizáció előretörésével párhuzamosan felértékelődnek azok a munkakörök, amelyek helyszíni jelenlétet, manuális készséget, gyakorlati problémamegoldást vagy emberi együttműködést igényelnek.

A fizikai jelenlétet igénylő munkák mellett azoknál a pozícióknál is nehezebb lehet elegendő jelentkezőt találni, ahol speciális vagy ritkább nyelvtudásra van szükség.

Ilyen lehet például a holland, a lengyel vagy a görög nyelv, de az utóbbi időben a német nyelvtudást igénylő munkák betöltése is nehezebbé vált. Ezeknél a pozícióknál szűkebb a megfelelő jelölti kör, ezért a gyors és sikeres toborzáshoz még fontosabb a pontos elvárásrendszer, a versenyképes bér és a rugalmas munkaszervezés.

Látnak-e új trendeket az előző évekhez képest? Például nőtt-e az irodai, informatikai vagy a home office lehetőségek iránti érdeklődés?

Az előző évekhez képest egyértelműen látszik, hogy nőtt az érdeklődés az irodai, szakmai és rugalmasan végezhető diákmunkák iránt.

A diákok ma már sokkal tudatosabban keresik azokat a lehetőségeket, amelyek nemcsak rövid távon adnak jövedelmet, hanem kapcsolódnak a tanulmányaikhoz vagy a későbbi karrierterveikhez is.

A HR, a marketing, a kommunikációs vagy kreatív területek továbbra is nagyon népszerűek, de általában is igaz, hogy sok fiatal szívesebben választ bármilyen irodai vagy szakmai jellegű feladatot, mint fizikai munkát. Ennek részben az az oka, hogy ezek a pozíciók jobban illeszkednek a tanulmányaikhoz.

Munkáltatói oldalról azt látjuk, hogy korábban főként a multinacionális vállalatok és a nagyvállalati szolgáltatóközpontok indítottak gyakornoki programokat, mára viszont a kkv-k is egyre nyitottabbá váltak a diákok bevonására.

Egyre több kisebb és közepes cég keres hallgatókat adminisztratív, pénzügyi, mérnöki, informatikai, marketinges, HR-es vagy ügyféltámogatási feladatokra. Ez fontos változás, mert így a fiatalok sokkal szélesebb körben találhatnak olyan munkát, amely valódi szakmai tapasztalatot ad.

Mit tanácsolnak azoknak, akik most keresnek először diákmunkát?

Aki most keres először diákmunkát, annak az első és legfontosabb tanácsunk: ne az utolsó pillanatban kezdjen el nézelődni. A legnépszerűbb nyári munkák gyorsan betelnek, májustól augusztusig pedig kifejezetten nagy a verseny a jó lehetőségekért.

Ma már ehhez nem kell személyesen bemenni az irodába: a Mind-Diák aktuális munkái a honlapon és az applikációban is elérhetők, a jelentkezés pedig online is leadható.

Érdemes minél előbb regisztrálni, és alaposan kitölteni a diákprofiljukat - fontos, hogy a jelentkező pontosan megadja, mikor ér rá, heti hány órát tud dolgozni, milyen terület érdekli, van-e korábbi tapasztalata vagy nyelvtudása, és milyen jellegű munkát vállalna szívesen.

Azt is szoktuk javasolni, hogy ne csak egyetlen pozícióra jelentkezzenek. Sokkal jobb eséllyel találnak munkát azok, akik több lehetőséget is megpályáznak.

A nyári szezonban akár naponta is kerülhetnek fel új munkák, ezért hasznos feliratkozni az állásértesítőre is.

Fontos az is, hogy a diákok ne vegyék kudarcként, ha nem kapnak azonnal visszajelzést. A nyári időszakban nagyon nagy a túljelentkezés, a kiválasztás pedig munkánként eltérő ütemben zajlik. Általában 1-3 hét alatt érkezik visszajelzés, de előfordulhat, hogy a folyamat ennél hosszabb ideig tart. Ez nem feltétlenül jelent elutasítást, sokszor egyszerűen csak a magas jelentkezőszám vagy a megrendelői döntés miatt lassabb a folyamat.

Milyen gazdasági tényezők befolyásolják idén a diákmunkapiacot?

A diákmunkapiacot idén is több gazdasági és piaci tényező együttesen alakítja.

Az egyik legfontosabb a bérkörnyezet változása: az általános béremelkedés a diákbérekre is hatással van, hiszen a munkáltatóknak a fiatalok számára is versenyképes órabéreket kell kínálniuk, főleg azokban a munkakörökben, ahol gyorsan kell munkaerőt találni, vagy erősebb a szezonális terhelés.

A fogyasztás és a kiskereskedelem alakulása szintén közvetlenül befolyásolja a diákmunka iránti keresletet. Ha élénkül a bolti forgalom, nő az igény az árufeltöltői, pénztárosi, csomagolási, raktári és promóciós feladatokra is. Ezek tipikusan olyan területek, ahol a diákok rugalmasan, akár rövidebb időszakokra is jól bevonhatók.

A nyári hónapokban a turizmus és a vendéglátás is erősen alakítja a diákmunkapiacot.

A fesztiválok, balatoni és vidéki turisztikai helyszínek, szálláshelyek, vendéglátóegységek és rendezvények ilyenkor jelentős többletkapacitást igényelnek.

Ez nemcsak a klasszikus vendéglátós diákmunkákat érinti, hanem a rendezvényes, hostess, animátori, takarítási, kisegítő és logisztikai feladatokat is.

Összességében azt látjuk, hogy a diákmunkapiac továbbra is nagyon érzékenyen reagál a gazdasági környezet változásaira.

A vállalatok számára a diákfoglalkoztatás egyik legnagyobb előnye éppen az, hogy gyors és rugalmas megoldást jelent a szezonális vagy időszakos munkaerőigények kezelésére. A diákok oldaláról pedig a magasabb megélhetési költségek és a növekvő bérszintek miatt továbbra is erős a motiváció a nyári munkavállalásra.

Hogyan alakulhat a diákmunkák iránti kereslet a nyár hátralévő részében?

A nyár hátralévő részében várhatóan továbbra is erős marad a kereslet a diákok iránt, főként a turizmusban, a vendéglátásban, a kiskereskedelemben, a rendezvényekhez kapcsolódó munkakörökben, valamint a raktári és logisztikai feladatoknál. Ezeken a területeken júliusban és augusztusban jellemzően még magas a kapacitásigény, hiszen a szabadságolások, a nyári forgalom, a fesztiválok és a turisztikai szezon egyszerre növelik a munkaerőigényt.

Azt látjuk, hogy a cégek egy része már előre tervezett a nyári időszakra, de sok helyen menet közben is jelentkezhet többletigény. Egy forgalmasabb hétvége, egy rendezvény, egy szabadságolási hullám vagy akár egy hirtelen megnövekedett megrendelésszám gyorsan új diákmunka-lehetőségeket teremthet.

Ezért a nyár második felében is érdemes figyelni az új hirdetéseket, mert akár rövid időn belül is megnyílhatnak jó lehetőségek.

Szeptemberhez közeledve ugyanakkor fokozatosan átalakulhat a kereslet. A klasszikus szezonális munkák egy része kifut, miközben felértékelődnek azok a pozíciók, amelyek tanulmányok mellett, hosszabb távon is végezhetők.