Trump merészet lépett: több forgatókönyv jöhet az amerikai-iráni háborúban

Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy ismét blokád alá vonnak iráni kikötőket, a Hormuzi-szorost pedig katonailag biztosítják 20 százalékos díj fejében. A díj  Trump szerint a szoros békéjének biztosításának költségeit fedezné, de nem világos, mi alapján szabnának ki tranzitdíjakat a jövőben.

Az olaj ára a hírek hatására egy nap alatt 9 százalékkal nőtt, a Brent olaj hordónkénti ára 83 dollár fölé került.

A három héttel ezelőtt aláírt amerikai-iráni egyetértési megállapodást Trump csak egy próbának nevezte, ami nem sokat ért.

A megállapodás az aláírást követő 60 napra tette át a lényeges konfliktusok diplomáciai rendezését, mert a lényeges kérdésekben nem sikerült dűlőre jutni.

Új patthelyzet alakult ki

Az alapvetően Iránnak kedvező egyezményt azonban egyik fél sem tartja be, és különös patthelyzet alakult ki: egyik fél sem érzi, hogy a lakosság felé népszerűtlen engedményeket kéne tennie a másik irányába. Irán két erős ütőkártyát tart a kezében: a Hormuzi-szoros lezárásával az egész világgazdaságban kárt tud okozni, másrészt az atomprogramjáról sincs megállapodás.Az amerikai részről tett vállalások közül nem sikerült a libanoni békét garantálni Izrael és a Hezbollah konfliktusa miatt, illetve a befagyasztott iráni vagyont sem adták vissza Teheránnak. Másrészt Irán nem tartotta be a Hormuzi-szoros békés forgalmának biztosítására tett ígéretét. Ez az amerikai-iráni konfliktus eszkalációjának oka röviden.

Megbomlott NATO-USA egység

A jelenlegi helyzetbe eleve nem szabadott volna eljutni: az USA és Izrael által indított hadműveletet illegális módon indították, (az amerikai törvényhozás nem engedélyezte), az elsődleges célt nem sikerült elérni, sőt, a vallási vezetőjét vesztett, a Hormuzi-szoros lezárása miatt vérszemet kapott Irán veszélyesebbé vált, mint valaha.

A Hormuzi-szoros megvédésének kérdése megbontotta az USA-NATO egységet, és Teherán konstatálta, hogy a szoros blokkolásával az egész világgazdaságban óriási károkat tudott okozni, mert a tengeri átjáró védelméért nem jött létre nemzetközi összefogás.A másik tanulság, hogy nem feltörhetetlen a régiós amerikai támaszpontok védelme.

Az öbölmenti államok így előbb-utóbb kompromisszumra kényszerülhetnek: akár fizethetnek is a Hormuzi-szoros szabadságáért, vagy komoly összegekkel beszállhatnak az elvileg 300 milliárd dolláros iráni helyreállítási alapba, azért, hogy szabadon exportálhassanak.A helyreállítási céllal Iránnak ígért pénzalapot az USA ígérte meg, de valószínűleg a régiós szövetségesei terhére, ennek az alapnak a felállítása lehet a helyzet megoldásának kulcsa.Amerikai részről a konfliktus mihamarabbi rendezése az érdek: egyrészt a Hormuzi-szoros védelme az olaj- és benzinárakat tartaná kordában, másrészt a novemberi félidős választások előtt tartós sikereket kellene felmutatni Iránnal szemben.

Iráni részről a gyorsan romló gazdasági helyzet a sürgető tényező: az iráni olajexport is megérzi, ha marad a Hormuzi-szorosnál kialakult káosz, és a szankciók feloldására is szükség van.

Az iráni rezsim ugyanakkor minden veszteség ellenére is megerősödött, mert a lakosság Irán és nem az elitje ellen zajló háborút tapasztalt.

Forgatókönyvek

Miközben Svájcban és Katarban is elvileg zajlanak a béketárgyalások, több forgatókönyv rajzolódik ki a folytatást illetően.

1. A konfliktus eszkalálódása, a Hormuzi-szoros tartós lezárása: ebben az esetben Iránnak és az USA-nak is sok a vesztenivalója. Iránnak az olajexport miatt adódik jelentős kiesése, ám ebben az esetben nagyobb lehet a kereskedelmi útvonalat elvileg biztosító amerikaiak nemzetközi presztízsvesztesége.

2. Amerikai csapatok Iránba küldése: erre most nincs esély, ehhez Irán területe túl nagy, a veszteség mértéke minkét oldalon hatalmas lenne. A katonai fenyegetés lebegtetése azonban valószínűleg nem változik az amerikai részről.

3. Marad a jelenlegi hidegháborús helyzet, felfüggesztett béketárgyalás: a novemberben esedékes félidős választások miatt Donald Trumpnak nem érdeke a háború kiszélesítése, Iránnak a gazdasági helyzet romlása miatt pedig szintén nem fűződik érdeke a széleskörű háborúhoz.

A Hormuzi-szoros körüli káosz megmaradása a márciusban még rövid háborút ígérő amerikai vezetésnek egyértelműen nemzetközi presztízsveszteség.

4. Bizonytalanság a Hormuzi-szorosnál, de diplomáciai előrelépés:

Az iráni helyreállítási céllal létrejövő 300 milliárd dolláros amerikai-régiós alap egy része Iránnak gyors gazdasági könnyítést jelenthetne, már ha sikerül megegyezni a finanszírozókról, és a folyósítási feltételekről.Az iráni atomprogram illetve a Hormuzi-szoros ügyének, és Libanon helyzetének szétválasztása a diplomáciai előrelépés egyik feltétele lenne, a három kérés együtt egyelőre reálisan nem teljesíthető cél.

5. Tranzitdíj bevezetése a Hormuzi-szorosnál, békés áthaladás biztosítása: Elvileg megegyezhetnek a felek a Hormuzi-szoros tranzitdíjáról, melyet a Malakka-szoroshoz hasonlóan navigációs szolgáltatásokért lehetne beszedni. Ez az USA-nak egyértelmű diplomáciai vereség lenne, hiszen a konfliktus előtt ingyenes volt a szoros használata, azonban a régiós államok talán belemehetnek egy ilyen alkuba, hogy az exportjuk biztosított lehessen. Mindez Washingtonnak szintén arcvesztést jelentene, de más, fontos iráni engedményekkel együtt még diplomáciai tárgyalások kiinduló pontja lehet.

Katar és Omán eddig is közvetítőként lépett fel a konfliktusban, az Egyesült Arab Emirátusok pedig jó gazdasági kapcsolatokkal rendelkezett Iránnal, a régiós országok és Irán közötti közeledés tehát nem kizárt.

Megoldatlan kérdések hosszú távon

Mint azt már a fegyverszünet után megírtuk, a 14 pontos, amerikai-iráni megállapodás legrázósabb részeire szinte lehetetlen gyorsan megoldást találni:

• engedmények Iránból a dúsított urán ügyében
• teheráni hátralépés Libanon és Jemen kérdésében a proxy hatalmak ügyében
• Izrael hogyan válaszol az eddigi fejleményekre, miként alakul az izraeli-amerikai kapcsolat 
• milyen feltételekkel és ki finanszírozza majd az Iránnak ígért 300 milliárd dolláros helyreállítási keretet,
• mi lesz Irán ballisztikus rakétáinak sorsa.