Az uniós források 80 százalékát már lehívtuk, jövő évtől ezer milliárddal több lesz a keretünk - Interjú Vitályos Eszterrel

Interjú2020. aug 10.Szabó Anna

A jelenlegi, 2014-2020-as időszak  emberi erőforrás fejlesztési programok mintegy ezer milliárd forintos keretének több mint 80 százalékát már kiutalták, ami azt jelenti, hogy nem lesz forrásvesztés. A legfrissebb EU-s csúcs tárgyalási eredményének fényében kijelenthetjük, hogy 2021-től Magyarország kohéziós forrásai az előzetes terveket felülmúlva csaknem ezer milliárd forinttal, tehát jelentős összeggel emelkednek majd – mondta a növekedés.hu-nak adott interjújában Vitályos Eszter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának fejlesztéspolitikáért felelős államtitkára.

Fejlesztéspolitikai államtitkárként hogyan ítéli meg az uniós források 2014-2020-as periódus eddigi mérlegét az Ön területén?

Az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP) és Rászoruló Személyeket Támogató Operatív Program (RSZTOP) tekintetében eddig még minden releváns évben elkerültük a forrásvesztést. Az EFOP tekintetében a potenciális teljesítésünk jelenleg 96 százalék, míg az RSZTOP tekintetében a jelenlegi potenciális teljesítés 102 százalék. Tehát ez azt jelenti, hogy a szervezetnél feldolgozott tételek állománya már most azt mutatja, hogy év végéig sikeresen tudjuk teljesíteni az n+3 célt. 

Hol tartanak most a pályázati kifizetések a leszerződött összegekhez képest?

Az EFOP tekintetében idén eddig 62,2 milliárd forint került kifizetésre a kedvezményezettek, illetve a szállítók részére, az RSZTOP-ban pedig 0,2 milliárd forint. Mindkét operatív programra az utófinanszírozás jellemző, így az előleg kifizetések jelentősebbek, a szállítói finanszírozás csekély. Az idei kifizetéseink alapján megállapítható, hogy a terv teljesítése időarányosan jó.  

A leszerződött támogatási összeg az EFOP programot érintően 972 milliárd forint, amelyből 770 milliárd forint kiutalásra került a kedvezményezettek részére, így a szerződéssel lefedett keret mintegy 80 százaléka a kedvezményezetteknél rendelkezésre áll a projektek sikeres megvalósításához.

Az RSZTOP esetén 36 milliárd forintra kötöttünk szerződést a  kedvezményezettekkel, az összeg jelentős része, 35 milliárd forint  kifizetésre került, amely a szerződött állomány 97 százaléka.

A járvány miatt volt-e változás vagy fennakadás, illetve lassulás az elszámolásoknál? Voltak-e projekt lemondások?

A kifizetési kérelmek benyújtásában, az elszámolások feldolgozásában a COVID-19 járvánnyal összefüggésben nem tapasztalt fennakadást az irányító hatóság. A kérelmek a megszokott ütemben érkeztek be, a feldolgozás folyamatos volt.
A kedvezményezettek munkáját – más uniós projektekhez hasonlóan – rugalmasságot biztosító átmeneti szabályok, könnyítések segítették:

három hónappal automatikusan hosszabb lett az idén március 11-e utáni mérföldkő és záró beszámoló benyújtási határideje, az előírt visszafizetéseknél lehetővé vált a részletfizetés engedélyezése, és az előleggel való elszámolás határideje is 3 hónappal hosszabb lett.

Ahol a projektek tevékenységei ezt lehetővé tették, például egyes személyes jelenlétet igénylő programoknál, képzéseknél, konzultációknál, ott engedélyeztük a programok digitális úton történő megvalósítását. Ezen programoknál a kedvezményezettek digitális úton is igazolhatták a programokat beszámoláskor, így a projekt végrehajtások nem lehetetlenültek el.
Egyes felhívások esetén lehetővé vált, hogy a tevékenységek átszervezésével közvetlenül a pandémiás időszak kihívásaira reagáljanak a kedvezményezettek, ilyen volt például a higiénés csomagok osztása.

A következő hétéves uniós költségvetésnél Magyarország tekintetében Önök milyen büdzsével kalkulálják az új programokat?

Valóban, az eddig megjelent javaslatok alapján vonunk le következtetéseket a Magyarországra jutó források mértékéről, mivel az EU költségvetését meghatározó többéves pénzügyi keretről szóló rendeletet még nem hirdették ki, sőt a koronavírus következményeként, az Európai Bizottság által átdolgozott és idén májusban közzétett költségvetés újabb, és még több kérdést vetett fel. Többek között javaslatot tett az úgynevezett Next Generation EU, vagyis a Következő Nemzedék EU eszköz létrehozatalára, amelynek keretében összesen 750 milliárd euró kerülne szétosztásra (pályázás alapján) a koronavírus-válság által leginkább sújtott tagállamok és régiók között.

Ezen új forrás a Magyarországra jutó kohéziós támogatásokat is kiegészíti, amelyek összege a legutóbbi EU-csúcson elért sikeres tárgyalásoknak köszönhetően 18 milliárdról 21 milliárd euróra nőttek, így hazánk összesen 3 milliárd euróval, több mint ezer milliárd forinttal több kohéziós fejlesztési pénzt kap a tervezettnél.

További 3 milliárd euróval több forráshoz juthatunk a helyreállítási alapból, itt 7 milliárd euróról, 10 milliárdra nőtt Magyarország számára felvehető hitel összeg. 

Így tehát amikor a 2021-27-es ciklusban a Magyarországra jutó források nagyságát elemezzük, ebben a dinamikusan változó környezetben, akkor fontos látni, hogy a sikeres tárgyalásoknak köszönhetően Magyarország jelentős forráshoz fog jutni a 2014-20-as időszakhoz képest. Megjegyzendő ugyanakkor, hogy a kiegészítő forrás a pályázási jellegéből fakadóan nem garantált, így mi továbbra is mindent megteszünk annak érdekében, hogy hazánkra nézve minél kedvezőbb megállapodás szülessen.

A következő hétéves ciklus tervezésével hogy állnak? Mennyire kell átrendezni a prioritásokat a járvány miatt?

A következő, 2021-2027 közötti európai uniós programozási időszak tervezése már 2018-ban elkezdődött és jelenleg is ütemezetten zajlik az Innovációs és Technológiai Minisztérium koordinációjában. A cél, hogy 2021 első felében meghirdethessük az első felhívásokat.

Jelentős munka zajlik emellett a pályázati folyamat egyszerűsítése érdekében is, amely a leendő kedvezményezettek minél ügyfélbarátabb projektvégrehajtását szeretné elősegíteni. Ugyanakkor meglehetősen megnehezíti hazánk dolgát, hogy a pénzügyi és a jogszabályi keretekre vonatkozó végleges döntések még nem születtek meg az Unióban.

Azonban a koronavírus okozta veszélyhelyzetben sorra jelentek meg az irányító hatóságok intézkedéscsomagjai, a projektek számos esetben alkalmaztak olyan megoldásokat, amelyek külső beavatkozás nélkül is lehetővé tették a megvalósítás folytatását. Emellett a projektek felelősségvállalását jelzi a védőeszközök és felszerelések haladéktalan beszerzése és eljuttatása a pályázók számára.

Hogy áll a nagy infrastrukturális projektek tervezése?

A nagyprojektek általában nagyszabású infrastrukturális fejlesztések a közlekedés és a környezetvédelem területén, illetve egyéb ágazatokban, amelyek költsége meghaladja az 50 millió eurót. Természetesen vannak nagyobb költségvetésű fejlesztési javaslataink is, amelyeket igyekszünk az új humánfejlesztési operatív program elfogadásáig részleteiben kidolgozni, annak érdekében, hogy jövő év elején meghirdetésre kerülhessenek a felhívások és mihamarabb lehessen rájuk pályázni. 

Mely fejlesztési területeken látja a legnagyobb előrehaladást a 2014-2020-as szakaszban, és hol látható még lemaradás?

Közel húszezer hátrányos helyzetű, fogyatékossággal élő személy vett részt valamilyen támogatási programban, amely megkönnyítheti a nyílt munkaerőpiaci integrációjukat és foglalkoztatásukat, növeli képzettségi szintjüket.
Folytatódtak az integrált térségi gyermekprogramok, amelyek sok ezer hátrányos helyzetű gyermek számára segítik az iskolai felzárkózást és csökkentik a korai iskolaelhagyás mértékét. A foglalkozásoknak helyszínt biztosító Biztos Kezdet Gyermekházak infrastrukturális fejlesztésére is sor került.
Több sikeres programot bonyolítottunk le kifejezetten roma nők számára, amelynek keretében szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi, valamint a köznevelési szolgáltatásokat végző intézményeknél és szervezeteknél történő támogatott foglalkoztatásuk vált lehetővé, elősegítve későbbi belépésüket a nyílt munkaerőpiacra.

Több szakterületen készült el a fejlesztések módszertani megalapozása: ilyen például a leghátrányosabb helyzetű településeken a cigányság felzárkózását segítő, Jelenlét-alapú programok,

amelyeket a következő programozási időszakban is mindenképpen folytatni szándékozunk. A szociális és az egészségügyi területen átfogó képzési programok valósultak meg a hiányszakmákra fókuszálva.
Valamennyi szakterületet érintően jelentős informatikai fejlesztéseket sikerült megvalósítanunk. Eddig közel ötszáz köznevelési intézmény infrastrukturális feltételeit javítottuk a program keretében, negyvenezer egészségügyi férőhely működtethető jobb körülmények között.
Természetesen nem minden felhívásunk volt nagyon sikeres, de ezek a projektek is segítik tapasztalataikkal a későbbi pályázati felhívások előkészítését. Világos például, hogy a szociális szövetkezetek számára egy sokkal egyszerűbb feltételrendszer előírására lesz szükség a jövőben.