BME rektorhelyettes: a jelentkezőink több mint 90 százaléka kap állami ösztöndíjat

Honnan érkeztek jelentkezések főváros-vidék arányban? 

A BME-re jelentkezők településszerkezet szerinti megoszlásában már évek óta hasonló mintázatot tudunk megfigyelni, ami nagy vonalakban leképezi azt, ahogy Magyarországon a népesség eloszlik.

Ez azt jelenti, hogy a jelentkezők 20-30 százaléka szakonként eltérő mértékben budapesti, 5-7 százalék körülbelül még Budapest környéki, Pest megyei, a budapesti agglomerációhoz tartozik, és a többiek vidéki jelentkezők.

A vidéki jelentkezőknél is ugyanúgy látszik a településszerkezet, tehát nagyvárosokból, megyeszékhelyekről nagyobb számban érkeznek, és kisebb településekről értelemszerűen kisebb létszámban.

Idén a jelentkezők összesen 1100 különböző településről érkeztek a BME-re ami között vannak határon túli magyar települések is.

Hányan jelölték be első helyen a BME-t, hányat vettek fel?

Az egyetemen elindítunk közel 20 alapképzési szakot, illetve közel 50 mesterképzési szakot. ezeket állami ösztöndíjas és önköltséges formában is, valamint van, amit nappali és levelező tagozaton is,

így összesen 146 féle különböző meghirdetési kombinációnk van, amire 5661-en nyújtottak be jelentkezést,

és ebből, az 5661 fős első helyes jelentkezésből – mert igazából ez a mértékadó – mostani állás szerint 4727 jelentkezőt tudunk összesen felvenni.

Bihari Péter a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) oktatási rektorhelyettese

Külföldről hányan jelentkeztek, és főként mely országokból? Hányan nyertek felvételt?

Az az igazság, hogy a magyar nyelvű képzésekre értelemszerűen olyan jelentkezők jönnek, akik jól beszélnek magyarul, és az általános felvételi eljárásban döntő mértékben magyar nyelvű képzéseket hirdetünk meg, így

a mostani külföldi országok Ausztria, Románia, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia és Ukrajna voltak, tehát az a klasszikus magyar gyűrű, ami körbeveszi az országot.

Az angol nyelvű, külföldieknek meghirdetett képzésekre egy egészen más eljárásban kerülnek be a hallgatók, ott nagyon széles a választék, majdhogynem a Föld összes országából vannak jelentkezőink, illetve hallgatóink, de az nem ennek az eljárásnak a része.

Műszaki technikumokból jelentkeztek az egyetemre?

Időnként készítünk ilyen felméréseket, az elmúlt időszakban, ha nagyon lassan is, de növekszik azoknak a száma, akik szakképzésből, szakgimnáziumból, vagy technikumból érkeznek a Műegyetemre, de szakonként nagyon változatos képet mutat.

Tehát az egyes műszaki alapképzési szakokon ez az arány felmehet akár 40 százalékig is, de vannak olyan szintén műszaki alapképzési szakok, ahol ez az arány nagyon alacsony, 4-5 százalék marad.

Tehát nem lehet azt mondani, hogy nincs ilyen, azt sem, hogy tömeges lenne, hanem nagyon szakfüggő, hogy honnan érkeznek, de érkeznek ilyen hallgatók és az elmúlt időszakban folyamatosan, ha lassan is, de csúszott felfelé az ilyen képzéshelyekről érkezők aránya.

Mely szakokra jelentkeztek a legtöbben?

A legnépszerűbb szakunk a mérnök-informatikus alapképzési szak volt – ez országosan is egy nagyon népszerű alapképzési szak, és a BME-nek is az egyik meghatározó alapképzési szakja – ide 840 első helyes jelentkező érkezett.

A második helyen a villamosmérnöki alapképzési szak áll, 334 elsőhelyes jelentkezővel, és a dobogó harmadik helyén a gépészmérnöki alapszak helyezkedik el 322 elsőhelyes jelentkezővel.

Tehát a képzeletbeli dobogón ez a három szak áll most a műegyetemen.

Mely szakokon a legmagasabb a ponthatár, mely szakokon a legalacsonyabb?

A legmagasabb ponthatár nagyon régóta, talán már tíz éves távlatban a mechatronikai mérnöki alapképzési szakon jelenik meg, idén ez most 444 pont lett, tehát nem kevés, ez az állami ösztöndíjas ponthatár.

A dobogó második helyén az építészmérnöki alapképzési és osztatlan szak áll. Itt mind a két szakon 408 pont volt a felvételi ponthatár.

És a harmadik helyen a jelentkezők szempontjából legnépszerűbb mérnök-informatikus szak áll, 385 pontos ponthatárral.

A lista másik végén az építőmérnöki alapképzési szak foglal helyet 320 ponttal, ez a legkisebb ponthatár az egyetemünkön.

De a ponthatár nem minden, hiszen a jelentkezők kiválóságát sokkal inkább az jellemzi, hogy akik fölvételt nyertek, az ő körükben milyen az átlagos felvételi pontszám.

És azt kell mondanom, hogy még a 320 pontos felvételi ponthatár mellett is 400 pont felett van a jelentkezők átlagos pontszáma, tehát ez így nagyon jónak mondható.

Mennyi hely lesz államilag dotált, mennyi önköltséges?

Mind az alapképzési, mind a mesterképzési szakon a felvettek 10 százaléka lesz önköltséges, tehát

nálunk az állami ösztöndíjas helyek a mértékadóak, a jelentkezőink 90, vagy akár több mint 90 százalékát ilyen helyekre vesszük föl, és önköltséges helyre viszonylag kevesen sodródnak,

viszonylag kevesen jelölik meg alapból ezt a fajta finanszírozási formát, illetve vannak olyan szakok, ahol a miniszter határozza meg az állami ösztöndíjas ponthatárt, ott nyilván az önköltséges ponthatár az, ami intézményi hatáskörben van, az ilyen szakokon magasabb az önköltséges jelentkezők és felvettek aránya, számuk akár az 50 százalékot is elérheti, de ilyen szakból nagyon kevés van a BME-n, inkább a 90-10 százalékos eloszlás a jellemzőbb.

Hány főnek tudnak kollégiumi elhelyezést biztosítani?

A BME-nek 6 kollégiuma van itt az egyetem környékén, és ebben összesen olyan 4500 főnek tud a BME elhelyezést biztosítani. Nyilván ezt a 4500 és 5000 közötti kollégiumi helyet ahhoz kell viszonyítani, hogy az őszi időszakban a BME-nek körülbelül 23 ezer hallgatója van.

Tehát ennek megfelelően a kollégiumot igénylők jelentős részének tudunk biztosítani kollégiumi elhelyezést.

Van olyan szak, ahol nem volt elég jelentkező?

Igen, van néhány ilyen szak. Az egyik az a zalaegerszegi képzési helyre meghirdetett jármű-üzemmérnöki képzés, ahol nem volt elegendő jelentkező, hogy ez a szak indulhasson. Illetve újdonságként néhány kar meghirdette a meglévő mesterképzését angol nyelven is magyar párja mellett.

Mivel nagyon sok külföldi hallgató tanul a BME-n így az angol nyelvű szakokra külföldről van bőven elegendő létszám és a karok elérkezettnek látták az időt, hogy ezeket az angol nyelvű szakokat megnyissák a hazai hallgatók irányba is.

Azok a szakok, amelyek már több mint tíz éve futnak és közismertek, hozták a szokásos formájukat, deaz újonnan meghirdetett angol nyelvű mesterszakok esetében még vannak lehetőségek, fokoznunk kell a marketing tevékenységet és ezeket a szakokat jobban közelebb kell vinnünk a jelentkezőkhöz,

hogy a választási hajlandóság is nagyobb legyen.

A BME-re jelentkezőknek több mint a 90 százaléka már rendelkezik középfokú nyelvvizsgával, sőt majdnem egyharmaduk felsőfokú nyelvvizsgával is, és az angol a legnépszerűbb nyelv, ezért van lehetőség ezekben a szakokban.

A mesterképzésekkel kapcsolatban annyit hozzá kell tenni, hogy a BME-n a januári felvételi eljárás az erősebb. A műszaki képzési területen jelentkezőknek a több mint felét a januári eljárásban vesszük föl, és a nyári eljárás a műszaki területen kevésbé erős.

Ennek az az oka, hogy a mérnöki alapképzési szakok nagy részén 3 és fél éves összesen a képzési idő?

Így van, a páratlan féléves képzési idő a meghatározó, és az, hogy

a hallgatók igen jelentős része időben elvégzi a képzését,

tehát nem csúszkálnak - hiszen annak pénzügyi következménye is van – szóval tartják az időt és a januári felvételi időszakban jön a többség mesterképzésre.

Lemorzsolódás aránya most mekkora a BME-n?

Az elmúlt 5-6 évben igen sokat tettünk ahhoz, hogy a lemorzsolódási rátát erőteljesen csökkentsük, és ez a csökkentési célkitűzés ez a tavasszal elfogadott, 2024-ig szóló intézményfejlesztési tervünkben is határozottan megjelenik.

A lemorzsolódási ráta most a BME-n az országos átlag alatti érték.

A műszaki képzési területen az oktatási hivatal mérései szerint olyan 30-35 százalék a lemorzsolódási ráta, a BME-n ez átlagosan olyan 20-25 százalék körüli.

Van olyan szak, ahol csak 10 százalék, vagy az alatti a lemorzsolódás,

és persze van olyan szak is, ahol az átlagot túlszaladja az egyetem, akár 40 százalékot is elérhet a lemorzsolódók aránya. De összességében az országos átlag alatt vagyunk, és enyhén csökkenő tendencia figyelhető meg a lemorzsolódási rátában, amiért azért mi sokat teszünk.

Milyen arányban nem tudják átvenni a diplomájukat átlagosan a nyelvvizsga hiánya miatt?

Az elmúlt években ez szinte minimálisra csökkent. Tavaly volt egy nagy diplomamentő csomag, a járványhelyzet miatt, ahol beragadt diplomákat is át lehetett venni nyelvvizsga nélkül. Ott több mint ezer ilyen beragadt diplomát adott át a BME, de az több évre visszamenő beragadt diploma volt.

Ahhoz képest, hogy a naptári évi kibocsátás az több ezres nagyságrendű, idén is több ezer oklevél, végzés született, és mindössze 300 körüli olyan diploma van, ami nyelvvizsga hiányában nem lett volna kiadható, de a kormányrendelet szerint most még ők is átvehetik a diplomájukat.

Összességében tehát elenyésző azoknak a száma, akiknek problémát jelent a nyelvviszgák megszerése.

Ez amúgy a magas pontszámoknak is köszönhető, aminek a megszerzéséhez többletpontokra van szüksége a felvételizőknek, és többletpontként az emelt szintű érettségi és a nyelvvizsga, ami dominál a jelentkezőknél, és ahogy mondtam nagyon sokan jönnek már eleve egy, vagy két középfokú nyelvvizsgával az egyetemre.

Mi várható idén a pótfelvételi eljáráson?

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium tegnap végül úgy döntött, hogy

a pótfelvételi eljárásban is meghirdethetők lesznek egyes alapképzések állami ösztöndíjas formában, úgy mint tavaly, ennek megfelelően a BME is élni fog ezzel a lehetőséggel és a póteljárásban is több szakját meghirdeti,

így továbbra is várjuk a jelentkezőket, ezzel még a mostani felvételi számoknál is vélhetően jobb eredményt tudunk produkálni. Tavaly is volt érdeklődés ugyanígy az állami ösztöndíjas pótfelvételi helyek iránt, vélhetően idén is lesz.