A Liszt Ferenc nemzetközi repülőteret üzemeltető Budapest Airport pénzügyi helyzete a koronavírus-krízis ellenére stabil. Az üzemeltetéshez szükséges források „minden körülmények között” rendelkezésre állnak, még akkor is, ha a forgalom hosszú hónapokig nem épül vissza – nyilatkozta a Növekedés.hu-nak adott évértékelő interjúban a társaság vezérigazgatója. Rolf Schnitzler úgy fogalmazott, hogy 2022-23-ra akár visszatérhet a tavalyi forgalom mértéke, de sikerük a védőoltás elérhetőségén és hatékonyságán, illetve a gyorstesztelés megbízhatóságán és megfizethetőségén is múlik. Kiemelte azt is, hogy a jelenlegi tulajdonosok semmiféle módosítást nem terveznek.
Hogyan telnek a napjai? Álmatlan éjszakák, válságértekezletek amiatt, amellyel senki sem számolt?
Szerencsére nagyon erős menedzsment-csapat áll mellettem és egy nagyon erős tulajdonosi háttér mögöttünk, akikkel közösen megtaláltuk a legjobb válaszokat a kihívásokra. Sok más, külföldi repülőtérrel ellentétben stabil lábakon állunk, így akár a nyertesei is lehetünk a válság utáni helyzetnek.
Gondolták a járvány kitörésekor, hogy idáig jut a légiközlekedési iparág? Most már látszik, hogy a II. világháború óta nem érte ekkora kár az iparágat, hiszen a hírek szerint csak a légitársaságok vesztesége globálisan több mint 100 milliárd amerikai dollár.
Valóban, ilyen hosszan elhúzódó, a teljes iparágat sújtó krízis közel 80 éve nem volt. Előfordultak olyan események, például a szeptember 11-ei terrortámadás, az izlandi vulkánkitörés, a 2008-as gazdasági válság vagy kisebb ázsiai járványok, amelyek néhány hónapra visszavetették a forgalmat, de évekig tartó válságra még nem volt példa.
És pont ez a példa nélküliség jelenti a nehézséget is, hiszen nincsenek kidolgozott, működő megoldások, precedensek a helyzet kezelésére.
Most abból is vizsgázik mindenki, hogy hogyan tud az új helyzethez, a várhatóan megváltozó igényekhez és szokásokhoz rugalmasan alkalmazkodni. Úgy látom, a mi stabilitásunk titka is ez. Gyorsan és jól reagáltunk.
Rolf Schnitzler: még csak hasonló helyzetben sem voltunk soha
A Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség (IATA) várakozásai szerint legkorábban 2024-re fogja elérni a tavalyi szintet a globális forgalom. Számításuk szerint a Budapest Airport hogyan, de legfőképp mikorra állhat talpra?
Az IATA előrejelzése elsősorban a légitársaságok visszajelzései alapján készült, amelyek közül sokan sötét forgatókönyveket vázolnak fel, hogy jogosulttá váljanak állami támogatásra. A helyzet valójában vegyes képet mutat: légitársaságonként és repülőterenként más és más. Lesznek olyan szereplők, akik lassabban állnak talpra, mint mások, és természetesen lesznek olyanok, akik jobban teljesítenek, és hamarabb érik el a korábbi szinteket, vagy akár új rekordokat.
Magukat hová sorolja?
A Budapest Airport részéről mindent megteszünk, hogy 2022-23-ra visszatérjen a tavalyi forgalom volumene.
Sikerünk a védőoltás elérhetőségén és hatékonyságán, illetve a gyorstesztelés megbízhatóságán és megfizethetőségén is múlik majd.
Úgy véljük, hogy az utazási szokások és a légiközlekedés iránti bizalom érdemben nem fog változni.
Milyen ajánlásokat tartalmaz az a nemzetközi összefogás az újra indításért, amelyhez a BUD is csatlakozott?
Egy hosszan elhúzódó pandémiás időszaknak, amikor a légiközlekedés gyakorlatilag leáll, biztosan lesznek az utazási szokásokra kiható következményei.
Nem látjuk még, hogy amikor a forgalom, a járatok visszaépülnek, azt mennyivel elcsúszva követi az emberek utazási kedvének visszaépülése.
Amit tehetünk, hogy a repülőterek és a légitársaságok egyaránt biztosítják azt a közeget, amelyben a megfertőződés esélye minimális. Repülőtérként nekünk mindig is a biztonság, a biztonságos utazás áll a fókuszunkban. A jelenlegi helyzetben ez különösen igaz.
Kik lehetnek az utasok közül az első „fecskék”?
Várhatóan azok a turisták térnek majd vissza különösen gyorsan, akik szabadidős vagy rokonlátogatási céllal utaznak, részben a lemaradás pótlása által motiválva. Az üzleti célú utazás vélhetően csak később épül vissza a régi szintre. Mi emellett támaszkodhatunk arra a potenciálra, ami az országban és Budapestben, mint sokszínű turisztikai célpontban és sikeres gazdasági központban továbbra is megvan. Ez a varázs nem szűnt meg a járvánnyal, és továbbra is optimizmusra ad okot.
Az első vagy a második félév a gyászosabb időszakuk?
Az első félévben 61 százalékos volt az utasforgalom visszaesése, a második félév 85-90 százalékos visszaeséssel zárul várhatóan. Nagyon erősen indult az év; rekord január és február után a márciusi utasforgalmon kezdett érződni a járvány hatása.
A forgalom áprilisban szakadt be a legdurvábban, havi alig 10 ezer utassal. A nyár hozott némi emelkedést.
Augusztusban 400 ezer utasunk volt, viszont a szeptembertől életbe lépett újbóli korlátozások ismét nagyot vágtak az utasforgalmunkon, 90 százalék feletti visszaeséssel.
Az év végén mire számítanak?
A karácsonyi és újévi időszakban újból kisebb erősödés várható, de kiugró utasszámra nem számítunk. Idén rekord évet, 17 milliónál is több utast vártunk. A prognózisunkat többször is módosítanunk kellett az év folyamán a járvány alakulása miatt. Jelenleg azt látjuk, hogy maximum 4 millió lesz az idei utasszám, vagyis az egész évet nézve a várt forgalom 23 százaléka teljesül.
Utoljára 1998-ban zárt ennyi utassal a ferihegyi repülőtér.
Mekkora veszteséggel kalkulálnak?
A forgalom „eltűnésével” az utasforgalomhoz kötött bevételeink jó része is eltűnt, ugyanakkor a novemberben rekordot döntő cargo forgalom, vagy például a repülőgépek hosszú távú tárolása komoly plusz forráshoz juttatta a vállalatot.
A decemberi illetve a januári menetrendváltozások miként alakulnak, különös tekintettel a járatfelfüggesztésekre, netán újraindulásokra?
A légitársaságok folyamatosan frissítik a menetrendjeiket, annak függvényében, hogy az egyes országokban érvényben lévő utazási korlátozások hogyan változnak.
Jelenleg szinte egyik reptéren sincs „statikus” menetrend. Az utazható desztinációk listája „mozog”. A karácsonyi, újévi időszakban 51 úti cél elérhető Budapestről.
Sokan kívánnak hazautazni, várhatóan a gépek telítettsége is nő. Néhány légitársaság csak az ünnepi időszakra indítja újra járatait, például a LOT New Yorkba, a jövő év eleji menetrend pedig még nagy kérdés.
Vészforgatókönyv gondolom készült, azon belül optimista-pesszimista számításokkal. Melyik jött be, melyik mit tartalmazott, hogyan kalkuláltak?
Mi az, amit ebben a helyzetben vészforgatókönyvnek nevezhetünk? Az iparágunk nem találkozott még hasonló problémával sem, így a forgatókönyvek maximum jósláson tudnak alapulni. Mi is többször módosítottuk idén a prognózisunkat. Áprilisban még a 10 milliós éves utasszám is elérhetőnek tűnt. A nyár folyamán már láttuk, hogy ez nem reális, sőt az ősz eleji 5,5 milliós prognózisunk sem teljesül.
Tavasszal úgy láttuk, hogy az akkor meglépett létszámleépítés elegendő lesz, viszont októberben ismét hozzá kellett nyúlnunk a létszámhoz.
Ennek oka, hogy a 17 milliós, majd 10 milliósra becsült utasszámhoz mért létszám sem volt fenntartható.
Mennyire állnak stabil „lábakon”?
Az elmondottak ellenére a vállalat biztos lábakon áll. Olyan tulajdonosi struktúrával és háttérrel rendelkezünk, ami ebben a nehéz időszakban is biztosítja a stabil és kiszámítható működést. Nem sok repülőtér mondhatja ezt el magáról manapság. Folyamatosan nyitva voltunk és nyitva is leszünk az utasok és a légiáru számára.
Csorbítandó a veszteséget, terveznek-e emelni a légitársaságok által a repülőtérnek fizetendő költségeken, például a boltok, pultok bérleti díjain, netán leszállási, parkolási díjszabásokon?
A járvány hatásai nem csupán a légitársaságokat és a repülőtereket sodorták válsághelyzetbe. A koronavírus gazdasági következményeit a teljes iparág megszenvedi. A budapesti repülőtérnek 220 partnervállalata van, együtt összesen 50 ezer embernek adunk közvetve vagy közvetetten munkát, ennyi háztartásnak járulunk hozzá a megélhetéséhez. A jelenlegi helyzetben együtt kell dolgoznunk a partnereinkkel, minden eszközzel megpróbáljuk őket segíteni.
Több partnerrel fizetési könnyítésben, illetve díjcsökkentésben állapodtunk meg, a légitársaságok részére pedig pénzügyi ösztönzőket dolgoztunk ki.
A legfontosabb, hogy a lehető legtöbben meg tudják tartani az állásukat.
Milyen költségoptimalizálást hajtottak, illetve hajtanak végre?
Minden lehetséges munkáltatói eszközzel éltünk, hogy minél több munkahelyet meg tudjunk védeni. Sikerült is durván a felére csökkenteni a létszámleépítés mértékét.
„Elhalasztottuk az összes munkavállalói és céges rendezvényünket, készenléti szabadságot és részmunkaidős munkavégzési lehetőséget ajánlottunk fel a dolgozóknak, illetve részt vettünk a kormányzati bértámogatási programban is.”
Minden meglévő szerződésünket felülvizsgáltuk, a terminálépület egyes részeit lezártuk, a nem szükséges beruházásokat későbbi időpontra halasztottuk.
Ha már szóba kerültek a beruházások: melyek maradtak el és mekkora értékben?
Először is, a válság ellenére is több tucat beruházás történt idén. Csaknem az összes megkezdett beruházást befejeztük.
Az új 1. utasmóló központi csarnoka
Megépült az új 1. utasmóló 33 millió euró értékben és az új poggyászosztályozó csarnok, 17 millió eurós beruházással. Kapacitásbővítő fejlesztéseket is végeztünk a nyár folyamán.
Mire gondol?
Nyílt két új ultramodern utasbiztonsági folyosó, a 2A Terminál indulócsarnoka új padlóburkolatot kapott, több új mosdót építettünk, futópályát és gurulóutakat újítottunk fel, és még sorolhatnám. Jó néhány fejlesztést időben előre hoztunk és egy ütemben csináltunk meg, jellemzően azokat, amiket nagy utasforgalom mellett nehéz gyorsan kivitelezni. Az ősszel befejeződött több informatikai fejlesztésünk, és létrehoztunk az új zajmonitor és járatkövető alkalmazásunkat is.
Mit kellett elhalasztani?
A COVID második hullámakor döntöttünk úgy, hogy azokat a projekteket, amelyek nem érintik a repülésbiztonságot, a repülőtér biztonságos napi üzemeltetését vagy a legfontosabb alapelveinket, elhalasztjuk. Ilyen beruházás többek között a tárgyalók felújítása, az 1. Terminál folyadékhűtő gépeinek cseréje, vagy például a C portánál található irodák felújítása. Összességében azt tudom mondani, hogy egyetlen projekt sem került le a listánkról.
A fejlesztési tervek változatlanul megvannak. A kérdés csak az időzítésük.
A repülőtér jelenleg és valószínűleg a következő 1-2 évre is elegendő kapacitással bír. A további fejlesztéseket az utasforgalmi igények függvényében fogjuk megvalósítani.
Azt is közölték korábban, hogy a meglévő forrásokat az alapvető repülőtér-üzemeltetésre, valamint a bérekre fogják fordítani. Ez mekkora tétel?
Ezek az összegek nem publikusak. Azonban azt el tudom mondani, hogy minden körülmények között rendelkezésre állnak, még akkor is, ha a forgalom még hosszú hónapokig nem épül vissza. Az elmúlt évek felelős gazdálkodásának hála, van pénz a kasszában.
Várhatók-e további elbocsátások?
További létszámcsökkentést nem tervezünk. Felelős repülőtér-üzemeltetőként nem is tehetjük meg, hiszen gondolnunk kell arra, hogy a forgalom egyszer visszajön, és nekünk akkor is biztonságosan kell üzemelnünk, és a szükséges személyi állományt biztosítanunk kell.
A létszámleépítés azokat a területeket érintette leginkább, amelyek nagyon szorosan kötődnek az utasforgalomhoz, és amelyek adott esetben gyorsan visszaépíthetők.
A repülőtéren ugyanakkor sok olyan, speciális szaktudással és évtizedes tapasztalattal rendelkező kolléga dolgozik, akikre vigyáznunk kell, mert őket csak nehezen lehetne pótolni.
A világjárvány miatt a Budapest Airport tulajdonosai terveznek valamilyen lépést, módosítást, változtatást a vállalat életében, szerkezetében?
Mondhatom, hogy a vezetőség és a tulajdonosok egysége talán még sosem volt ennyire erős, mint most. Minden pozícióban a legkiválóbb szakemberek vannak. Sikeresen dolgozunk együtt, a tulajdonosok pedig elkötelezett, hosszú távú befektetők.
Nincs tervben semmilyen változtatás, hiszen a csapat kiváló és ütőképes, úgy, ahogy van.
A budapesti repülőtér több tulajdonosnál is megfordult a 15 évvel ezelőtti privatizációja óta. Volt brit, német, legutóbb pedig kanadai kézben. Hamarosan, ha minden igaz, magyar befektetőké lehet. Erről mit gondol?
Mivel sajtóhír, így nem kommentálnám. A repülőtér az elmúlt években gazdaságilag virágzott, az utasforgalom jelentősen nőtt.
Egy év alatt 100 millió eurót fordítottunk fejlesztésekre.
A Budapest Airport tulajdonosai és vezetősége egyaránt hisz a repülőtér gazdasági potenciáljában és hosszú távú növekedésében. Előre néznek, és pontosan tudják, hogy egy hosszú távú befektetés esetén válsággal, akár válságokkal, változó politikai erőviszonyokkal, mozgásban lévő gazdasági tényezőkkel is számolni kell.
Mi a véleménye arról, hogy már ajánlatot is tett a repülőtérre egy konzorcium, Jellinek Dániel és az Indotek Csoport vezetésével. Megakadtak a tárgyalások?
Hogy valaki idővel ajánlatot tesz, illetve alacsony vételárban reménykedik, az egy dolog. A mi esetünkben az a legfontosabb, hogy a tulajdonosaink hosszú távú befektetők, akik elkötelezettek a Budapest Airport mellett és a vezetőséggel egyetemben hisznek a repülőtér gazdasági és növekedési potenciáljában.
A politikai, illetve a médianyomás mekkora?
Általánosságban a különböző helyekről származó nyomáshoz mi ebben az iparágban már hozzászoktunk. Nem ez határozza meg a döntéseinket. E tekintetben az itteni helyzet nem rendkívüli.
Mit köszönhet a jelenlegi helyzetben a repülőtér a cargo üzletágnak, azaz mekkora mentőöv a szállítmányozás?
Csak novemberben 14 000 tonna áru mozgott a repülőtéren.
A novemberünk minden idők legerősebbje volt. Éves szinten átléptük a 120 ezer tonnát.
Kiváló döntésnek bizonyult a Cargo City megépítése és tavalyi átadása, hiszen a létesítmény már önmagában is vonzóvá teszi Budapestet a szállítmányozók szemében. Jó úton haladunk a célunk felé, hogy a régió cargo kapuja legyünk.
Mi szükséges ehhez a célhoz?
Az ehhez szükséges infrastruktúra elkészült, a cargo közösség összeállt, a légitársaságok pedig szívesen dolgoznak velünk.
Ez a titka annak is, hogy a jelenlegi válságból megerősödve tudjunk majd kijönni, és nem titkolt tervünk, hogy a Cargo Cityt tovább bővítsük. A vásárlási szokások és ezzel együtt a szállítási módok a szemünk előtt alakulnak át, ráadásul most látszik igazán, hogy egy jól működő cargo bázis milyen erős támasza tud lenni az ország gazdaságának.
Számokban mit jelent?
Nyilván a kieső utasforgalom utáni bevételeket teljes egészében nem tudja pótolni, de komoly plusz forrásokhoz juttatott minket a cargo az elmúlt hónapokban is.
Milyen felpezsdülést, mekkora plusz bevételt hozhat, hogy a Budapest Airport válik a Turkish Cargo kelet-európai központjává?
A Turkish Cargo a világ top 10 cargo légitársaságának egyike. Azzal, hogy mi lettünk a kelet-európai központjuk, megteremtődött a lehetősége annak, hogy csatlakozzunk a világ legnagyobb cargo hálózatához. Budapestről 21 ország légiáru értékesítési tevékenységét koordinálja a Turkish, Budapestre közlekedő dedikált légiáru-szállító járatai révén így éves szinten több ezer tonna légiáru-forgalom és több száz cargo járat fordul majd meg a budapesti repülőtéren. Számunkra nagyon fontos a jelenlétük, és nem csak a cargo hálózat miatt, hanem a hazai logisztika, a kereskedelem és az ipar szempontjából egyaránt.
A HungaroControl-al miként alakult az együttműködés a veszteségek miatt?
A Hungarocontrol-al az együttműködésünk hagyományosan igen jó, és az elmúlt hónapokban, ha mondhatom, még szorosabbá vált.
Egy közös beruházást is elindítottunk idén, az úgynevezett távoli toronyirányítás (remote tower) megvalósítását, ami lehetővé teszi majd, hogy a légiforgalmi irányítók akár nagy távolságra lévő repülőterek forgalmát is kezeljék.
Ilyen csak nagyon kevés repülőtéren van a világon, saját kategóriánkban pedig mi leszünk a világelsők.
4K utastájékoztató monitor szintén új informatikai fejlesztés
Az utasok hogyan fogadták a fejlesztéseket?
Az idei közvélemény-kutatásainkból látszik, hogy az emberek modernnek, jól szerevezettnek, folyamatosan fejlődőnek tartanak minket, a terminálépületet pedig európai viszonylatban is magas színvonalú létesítményként jellemezik. Az biztos, hogy a már említett százmillió eurós fejlesztés, amit az elmúlt egy évben megvalósítottunk, nagyot lendít majd a repülőtéri utasélményen és komfortérzeten. Idén a Budapest Airport sorozatban hetedszer nyerte el a legjobb kelet-európai repülőtérnek járó rangos, kizárólag független utasértékelések alapján odaítélt Skytrax díjat.
És a kritikus szakma miként vélekedik?
Hetedszerre kaptuk meg a régió legjobb repülőtere címet, a COVID első hulláma alatti transzparens és pontos kommunikációnkkal nemzetközi díjat nyertünk a napokban. Fenntarthatósági törekvéseinket is díjazták, az ACI ECO-Innovation díját az e-mobilitás népszerűsítéséért illetve a fenntartható közlekedési módok fejlesztéséért ítélték oda a Budapest Airportnak.
