Budapest Airport-vezér: a veszteségünk minden nap 99 százalék feletti

Interjú2020. ápr 29.BGA

A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér az utasforgalma több mint 99 százalékát elveszítette. A boltok bezártak, az utasszám az eredetileg tervezett 17 helyett 10-11 millió körül alakulhat az idén - nyilatkozta a repteret üzemeltető Budapest Airport vezérigazgatója a Növekedés.hu-nak adott interjúban. Rolf Schnitzler elmondta, alig lesz bevételük, miközben költségeik jelentős része fennmarad. Úgy véli, hogy legkorábban 2022-ben érheti el a forgalom a vírusválság előtti szintet. Most még mentőöv a cargo-üzletág, ám ha leállnak a járvánnyal kapcsolatos segélyszálítmányok, itt is recesszió jöhet. Ennek ellenére véglegesítik a repülőtér hosszútávú fejlesztési tervét, amelynek a 3. Terminál is részét képezi.

Mennyit alszik mostanában? Vannak álmatlan éjszakái?

Nagyon fárasztó napokat élek, az biztos. Általában 12-15 órát dolgozom, de azért néhány óra alvásra természetesen mindig kell időt találni. A jelenlegi helyzet nem kis fejtörést okoz mindannyiunknak. A koronavírus igen súlyos csapást mér a turizmusra és az ahhoz kapcsolódó ágazatokra, így ránk is. A légiközlekedési iparág a mostani válsághoz hasonló helyzettel még nem szembesült.

Korábban is voltak járványok...

Akkor, ha érintett is volt a légiközlekedés, a szektor legfeljebb 6 hónapig érezte a hatásokat, aztán általában gyors talpra állás következett.

A jelenlegi helyzet teljesen más, hiszen a járvány egy nagyon súlyos gazdasági válsággal párosul, nem beszélve arról az óriási bizonytalansági tényezőről, ami mindezt övezi.

Szinte lehetetlen előre látni, ezért minden eshetőségre fel kell készülnünk. És mindemellett azt is számításba kell vennünk, hogy az utazási szokások és szabályok valószínűleg egy hosszabb időszakra újra íródnak. Egy biztos; nagy próbatétel alatt áll a rugalmasságunk és az alkalmazkodóképességünk.

Rolf Schnitzler: Alig lesz bevételünk, miközben
a költségeink jelentős része fennmarad

Legutóbbi beszélgetésünknél még optimistán azt mondta, „világos elképzelésünk van a Budapest Airport jövőjéről”. A koronavírus a jövőképüket egy mozdulattal borította? 

Az elképzeléseim ugyanazok maradtak. Az infrastrukturális fejlődés, az utaskomfort növelése és a fenntarthatóság válságálló célkitűzések; a járvány lecsengése után is ezek fogják meghatározni a cselekedeteinket. Az viszont biztos, hogy az útvonalhálózatot és az utasszámot vissza kell építenünk és a pozícióinkat megtartanunk, hisz a repülőterek közötti verseny még élesebb lesz, mint eddig.

Ön most bejár dolgozni? Vagy az irodai munkát végzőknek, tevékenységirányítóknak, átalakult a munkavégzése és home-office-üzemmódba kapcsoltak?

Az irodai munkakörökben már márciusban lehetővé tettük az otthoni munkavégzést. Természetesen azok a kollégák, akiknek a személyes jelenléte szükséges a biztonságos üzemeltetéshez, nap mint nap itt vannak a repülőtéren. Én is bejárok minden nap, gőzerővel dolgozunk a forgalom újra indításának előkészítésén.

Az utasforgalom majdnem teljesen leállt, de a munka nem. Tovább tervezzük a terminálfejlesztést.

Jelenleg is zajlik építkezés a repülőtéren. Épül az új utasmóló második fázisa, az új csomagosztályozó csarnok és egy hangár is. Most, hogy szinte nincs forgalom, meg tudtunk csinálni olyan felújításokat is, amelyek normál forgalmi viszonyok mellett időigényesek és nehezen szervezhetők lennének. Az elmúlt néhány hétben megújult több gurulóút és repülőgép-állóhely, illetve teljes karbantartást végeztünk az I. futópályán. Mindezt persze úgy, hogy a kollégák egészségére és biztonságára maximálisan odafigyelünk.

Felmerült a bezárás gondolata? 

Az utasforgalom szinte teljes leállása ellenére a repülőteret nyitva tartottuk, üzemeltetjük, és ez a továbbiakban is így lesz.

Egyrészt biztosítjuk a zökkenőmentes cargo forgalmat. Naponta érkeznek egészségügyi termékeket szállító járatok, a cargo bázisunk teljes kapacitással üzemel. Másrészt lehetővé kell tennünk az utazást azoknak, akik úgy döntenek, hogy elrepülnének vagy hazatérnének.

Ennek keretében, a rendőrséggel együttműködve biztosítjuk a beutazási korlátozások betartatását.

Februárban és márciusban több ezer utas esett át egészségügyi szűrésen, és ez jelenleg is folyik. A speciális óvintézkedéseket bevezettük, illetve a kormányzattal, az Operatív Törzzsel és a hatóságokkal közösen eljárásrendet dolgoztunk ki az érkező külföldi repülőszemélyzetek, például a Kínából érkező cargo járatok legénységei számára. Ez lehetővé teszi, hogy biztonságos körülmények között belépjenek az országba, és a visszaút előtti kötelező pihenőidőt eltöltsék.

Mely légitársaságok járatfelfüggesztése a legnagyobb érvágás? 

Számunkra minden utas számít, nincs különbségtétel. Számszakilag a legtöbb utasunk európai légitársaságok által üzemeltetett, rövid távú járatokkal érkezik, illetve indul. Emellett az Európán kívülről érkező látogatók és üzletemberek száma is növekedést mutatott. E tekintetben az American Airlines által üzemeltetett amerikai, illetve a LOT és más légitársaságok ázsiai járatainak törlése - az alacsonyabb utasforgalmon kívül - még az egész gazdaságra is jelentős hatást gyakorolhat. Éves járatszám alapján a legnagyobb rövid és hosszú távú légitársasági partnereink a következők voltak:

Vannak légitársaságok, amelyek akár május 1-től újra indulnának? Melyek ezek?

Nem hinném, hogy a jelenleg is üzemelőkön kívül sok olyan légitársaság lenne, ami május elején újraindulna.

A Wizz Air péntektől több járat üzemeltetését tervezi, ami ösztönzőleg hathat a piacra.

Néhány utasszállító járat most is működik, és kis számban hoz utasokat Budapestre, illetve elviszi a Magyarországot elhagyni szándékozókat.

Ezek száma naponta 4-5, az ilyenkor korábban szokásos több mint háromszázzal szemben.

Júniust illetően viszont még nem sok járattörlésről kaptunk értesítést, illetve néhány légitársaság jelezte, hogy június 17-től tervezi az újra indulást.

Melyek sorsa bizonytalan? 

Az American Airlines és az Air Canada már korábban bejelentette, hogy a járataik üzemeltetését a jövő évig felfüggesztik, mivel a kereslet az amerikai oldalról csökken. Egyébként a légitársaságok reakciói még sok esetben nem láthatóak világosan, hiszen a vírus elleni küzdelemben nagyon sok a bizonytalanság.

Én és a csapatom keményen dolgozunk egy sikeres újraindulási terven.

Ebben a Budapest Airport tulajdonosai is segítséget nyújtanak a szakértelmükkel, hiszen jó hírű, elismert repülőtéri befektetők. Célunk, hogy az elveszett forgalmat visszaszerezzük, illetve fenntartsuk Budapest és Magyarország jó légi összeköttetéseit a világgal, hiszen ez jelentősen támogatja a turizmust, és segít a kereskedelem újra indulásában is.

A nyári időszakra korábban közzétett menetrendek hány százalékos visszavágáson eshetnek át? 

Ezt még túl korai lenne megválaszolni. A nemzetközi légiközlekedésnek egyelőre kötelező érvényű, jogszabályi akadályai vannak. Nem tudjuk, hogy az országok mikor fognak enyhíteni a beutazási korlátozásokon, illetve, ezzel párhuzamosan, az összehúzódó gazdaságok miatt a kereslet csökkenésével is számolnunk kell.

A jelenlegi előrejelzéseink alapján az utasforgalom az eredetileg tervezett 17 helyett 10-11 millió körül lehet az idén. Persze még ez is könnyen változhat. Számítások szerint legkorábban 2022-ben érheti el a forgalom a válság előtti szintet.

A koronavírus a februári utasforgalomra még nem gyakorolt látványos változást. Sőt, a hónapot jelentős növekedéssel zárta a budapesti repülőtér.

Márciusban mit tapasztaltak?

Az ekkor életbe lépő korlátozások hatására már jelentősen, naponta csupán alig pár száz főre csökkent le az utasforgalom. 

Ez a kihasználatlanság meddig tartható fenn? 

A 2020. év valóban nagyon erőteljesen indult: az európai repülőterek között a növekedés tekintetében az élmezőnyben voltunk. Ez jól szemléleti a kollégáim munkájának sikerét, illetve Budapest és Magyarország vonzerejét – és a járvány utáni időszak tekintetében egyben reménykedésre és bizakodásra ad alapot.

Márciusban 2019-hez képest már csaknem 60 százalékos forgalomcsökkenést regisztráltunk. Áprilisban az utasszám körülbelül 99,5 százalékkal marad el az egy évvel korábbitól.

Bizonyos korlátozások várhatóan még a járvány lecsengése után is érvényben fognak maradni, amikor az utasok ismét nekivághatnak majd egy-egy repülőútnak, ezért azzal számolunk, hogy a forgalom június közepétől csak lassan, fokozatosan fog visszatérni.

Mennyire stabil a helyzetük?

Az elmúlt években, illetve a jelenlegi válságidőszak során végzett felelős gazdálkodásnak köszönhetően a Budapest Airport helyzete stabil, és még egy a vártnál hosszabb visszaesés esetén is az marad. A válságkezelési tapasztalatunk is sokat számít most, hiszen a 2008-as gazdasági világválság, illetve a Malév 2012-es csődje után is talpra tudtunk állni.

Mindennek tükrében mennyire ráfizetéses most az üzemeltetés?

A gépmozgások száma 2019. március 9184 volt le és felszállás tekintetében. Szemben márciusban a 6101 le és felszállással. Ahogy említettem, márciustól az utasforgalom és a gépmozgásszám egyaránt zuhanni kezdett. Az előbbi mintegy 60 százalékkal, utóbbi akkor még „csak” körülbelül 30 százalékkal csökkent. Most, áprilisban szinte alig érkeznek utasok a repülőtérre, az előrejelzések pedig azt mutatják, hogy ez még néhány hétig így is marad, majd pedig az utasforgalom csak fokozatosan indul újra.

A jelenleg is üzemelő néhány utasszállító járat maroknyi utassal repül. Kevés járat van, az utasforgalom szinte nulla, a repülőtéri boltok bezártak.

Mindez azt jelenti, hogy csaknem a teljes bevételünket elvesztettük, ráadásul egy ideig még tovább kell viselnünk ezt a helyzetet. Ahogy az a repülőterek esetében lenni szokott, a fix költségeink ugyanakkor magasak, és csak korlátozottan mérsékelhetők. Csökkentettük a költségeinket, amibe természetesen a növekedéshez kapcsolódó, rövid távú projektek is beletartoznak. A helyzet a szükséges munkavállalói létszámra is kihatással van. Folyamatosan nyomon követjük a fejleményeket.

Újabb költségcsökkentés is lehet?

Igen, elképzelhető, hogy az év előre haladtával további költségcsökkentő intézkedésekre kényszerülünk majd. Persze reméljük, hogy ez elkerülhető lesz.

Az áprilisi hónap még szomorúbb lehet? 

Igen, ahogy említettem, áprilisban és májusban is csaknem nulla utasforgalommal számolunk, ráadásul ezután a gyors újraindulás sem valószínű.

A légitársaságok kapacitást fognak kivonni a piacról.

Az embereknek kevesebb kedve és pénze lesz utazásra, illetve az egészségügyi megfontolások, a szigorúbb szabályok és a várható globális recesszió is negatív hatást gyakorolnak majd.

Elveszthetik a koronavírus miatt a Malév csődjét követően felépített, 153 célállomást kitevő járathálózatának jelentős részét?

Igen, az útvonalak egy része veszélyben van, legyen az akár törlés vagy kapacitáscsökkentés.

A végső szám sok mindentől függ. Ha a világgazdaság elkezd összehúzódni, ahogyan azt sok szakértő várja, és sokan vesztik el a munkahelyüket, a kereslet ennek megfelelően visszaesik. Ha például kevesebb magyar munkaerőre lesz szükség az Egyesült Királyságban, a barát- és családlátogatás utazási szegmens is csökkenni fog.

Magyarország továbbra is vonzó célállomás, de az összes többi desztináció is készül az újraindulásra, így a verseny a turistákért várhatóan még élesebb lesz a városok és a repülőterek között, mint eddig.

Ezért világos stratégiára van szükség, hogy a turistákat hogyan szeretnénk ide vonzani.

Ezt a turisztikai ügynökséggel szeretnénk részletesen egyeztetni, így elérkezett az idő a valaha volt legszorosabb együttműködés kialakítására, hogy a lehető legjobban tudjuk népszerűsíteni Budapestet és Magyarországot.

A megmaradó útvonalakon kapacitáscsökkentéseket fognak végrehajtani a légitársaságok?

Igen. Mivel a transzatlanti szektorban a kereslet visszaesése várható, szerintem az európai légitársaságok is csökkenteni fogják az elosztóközpontjaikba irányuló kapacitásaikat.

Ez nem jelenti azt, hogy Frankfurtba, Amszterdamba vagy London Heathrowra nem lesz összeköttetés Budapestről, de a teljes talpraállásig valószínűleg naponta kevesebb járat lesz.

Készítettek hosszú, illetve rövidtávú üzleti tervet, vészforgatókönyvet?

Természetesen. Ez ezekben a napokban az egyik legfontosabb feladat. Napi szinten összeülünk, videókonferencia révén persze, és készítjük a terveket az elkövetkező időszakra. Minden ésszerűen lehetséges forgatókönyvre és behatásra felkészülünk. Lassú és gyors újra indulás, több és kevesebb korlátozás - ezek mind szerepelnek a forgatókönyvben.
Plusz kihívást jelent, hogy a körülmények napról-napra változnak. De a válságkezelés terén elég tapasztaltak vagyunk.

Biztos vagyok benne, hogy a megfelelő döntéseket fogjuk meghozni a repülőtér, illetve a rövid és a hosszú távú üzletfejlesztés érdekében, ezáltal támogatva a turizmus és a nemzetgazdaság fellendítését.

Mekkora most a deficit? Ha csak féléves hasonló helyzettel kalkulálunk, akkor mekkora lehet az elszenvedett kár? 

Sok forgatókönyvet végig futtatunk, de még nem látszik világosan, hogy mi lesz az irány, sem a korlátozások időtartama, sem pedig az újraindulás dinamikája tekintetében. Az elemzőink sokszor mondják, hogy próbálnak belenézni a kristálygömbjükbe… A nyereségességet, a finanszírozást, a cash flowt mind-mind lemodelleztük 2021 végéig, hogy lássuk, milyen intézkedésekre lesz még szükség ahhoz, hogy a nagyobb problémákat elkerüljük a vállalatnál. Mint említettem, márciusban az utasforgalmunk nagy részét elvesztettük, ami hasonló mértékű bevételkiesést jelent. Áprilisban az összkép sokkal rosszabb lesz.

Alig lesz bevételünk, miközben a költségeink jelentős része fennmarad.

A veszteségek mértéke nagyban függ attól, hogy a járatok mikor indulnak újra, és az utasforgalom milyen gyorsan tér vissza a korábbi szint környékére.

Az általános pénzügyi helyzet miatt osztalékfizetésre sem ebben az évben, sem pedig 2021-ben nincs mód.

Az egyetlen mentőöv a cargo üzletág? 

A cargo forgalom minden tekintetben igen jól alakul a repülőtéren, de a részesedése a Budapest Airport Zrt. összbevételén belül túl alacsony ahhoz, hogy az üzleti teljesítményünk szintjén mentőövnek nevezhessük. De legalább a légiáru-szállítási iparág és közösség számára megmentőként szolgál, ami 1800 közvetlen munkahelyet jelent a repülőtéren és még körülbelül tízezret országszerte.

Januártól márciusig nagy erőfeszítéseket tettünk annak érdekében, hogy a légiáru-szállítás folyamatosságát a világjárvány okozta, kihívásokkal teli viszonyok közepette is biztosítsuk. Kiváló csapatmunka és az illetékes hatóságokkal folytatott szoros együttműködés révén sikerült a cargo járatok számára zökkenőmentes működési koncepciót kialakítani.

Mennyivel bővült a cargo-forgalom márciusban?

A személyzetekre vonatkozó különleges óvintézkedések mellett bármely országból tudunk áruszállító gépeket fogadni. Ez pozitív hatást eredményez.

Márciusban a cargo forgalom 7 százalékkal haladta meg az egy évvel ezelőtti szintet.

Az első negyedévben pedig összesen 33 140 tonna légiárut kezeltünk, ami 2019-hez képest 3 százalékos növekedést jelent. De amikor a járvánnyal kapcsolatos, arcmaszkokból, tesztekből, lélegeztetőgépekből álló különleges szállítmányok leállnak, mert a készletek feltöltődtek, vagy a termékeket már helyben is elő tudják állítani, a légiáru-szállítás is recesszióba kerülhet. A jó első negyedéves eredmények ezért önmagukban nem feltétlenül jelentik azt, hogy a légiáru-szállítás terén jó évünk lesz.

A kínai cargo üzletág az egyik legnagyobb forgalmat generálta korábban. És most? 

A légi áruszállítás általában nagy értéksűrűségű és gyors szállítást igénylő árukat mozgat, nagy távolságra. Közép-Kelet-Európa és Magyarország viszonylatában az áruk általában Ázsiából – Kínából, Japánból és Dél-Koreából –, továbbá Észak-Amerikából érkeznek a repülőtérre. Az első számú partner Kína; nem csak a mostani helyzetben, hanem általánosságban is.

A jelenlegi cargo forgalmunk 80-85 százalékát továbbra is az általános teheráru teszi ki.

Autóipari alkatrészek, elektronikai, távközlési, gyógyszeripari és divatcikkek, a fennmaradó 15-20 százalék pedig a koronavírus-járvány elleni küzdelmet támogató logisztikai tevékenységekhez kapcsolódik. Az arcmaszkok, kesztyűk, védőruhák, lélegeztetőgépek... Ezek legnagyobb részt Kínából érkeznek.

Március közepe óta eddig több mint 70 egészségügyi termékeket szállító cargo charter járat közlekedett Kína és Budapest között, és a menetrend szerinti légiáru járatok is szállítanak ilyen ellátmányokat.

A repülőtér a vonzáskörzetében most kulcsszerepet játszik Magyarország és a környező országok koronavírussal kapcsolatos logisztikájában. Mindent megteszünk, hogy a gazdaságot és a társadalmat ezekben a nehéz időkben ellássuk.

Ehhez a humánerőforrást át kellett szervezni?

Legfontosabb feladatunk a munkavállalóink és utasaink egészségének védelme és a vírus terjedésének megakadályozása. Ehhez minden szükséges erőforrást biztosítunk, egyebek mellett egyéni védőeszközöket, kézfertőtlenítő szereket, valamint gyakoribb fertőtlenítő takarítást az utasforgalmi területeken, az irodákban, az oktatótermekben és a személyzeti étkezdében.

Átmeneti jelleggel több intézkedést is bevezettünk, ami érinti a munkarendeket és munkaidőket.

A műszakban dolgozó kollégáknál ideiglenesen megszüntettük az olyan műszakrendeket, amelyeknek tagjai egy másik váltással találkoznának, valamint úgy osztottuk fel a pihenőhasználatot, hogy az egyes váltások a pihenőidőben is elkülönítve legyenek egymástól. Az egyes szolgálatok között a feladat átadás-átvétel írásban vagy telefonon történik, kerülve a személyes találkozást.

A kritikus munkaköröket miként érinti a változtatás?

Kettéosztottuk a szolgálatokat, amelyek így teljesen elkülönítetten működnek egymástól, egy esetleges fertőzésveszély esetén is garantálva az üzembiztonságot. A személyes találkozások csökkentése érdekében minden munkavállót arra kértünk, hogy a vállalati meetingeket, találkozókat ezentúl online intézzék. Továbbá azokban a munkakörökben, ahol ez lehetséges, biztosítottuk az otthoni munkavégzés lehetőségét, és az alapbér egy részének fenntartása mellett szabadságot, illetve részmunkaidős munkavégzési lehetőséget is felajánlottunk a munkavállalóinknak.

Van koronavírusos, vagy fertőzésgyanús dolgozójuk?

Nem. Eddig nem tudunk róla, hogy akár egyetlen munkavállalónk is megfertőződött volna.

Várható leépítés?

Az első és legfontosabb feladatunk, hogy garantáljuk a repülőtér biztonságos és stabil működését, ezt semmi sem írhatja felül. Ugyanakkor gazdaságosan működő és hatékony cégnek kell maradunk.  Éppen azért, hogy a jövőben is biztonságosan el tudjuk látni ezt a feladatunkat.

A repülőtér a koronavírus járvány okozta válság miatt az utasforgalma több mint 99 százalékát elveszítette.

Elég csak körbe nézni a gyakorlatilag üres terminálon, és láthatja, miről beszélek.


A forgalmunk se az eredetileg idénre tervezett 17 milliót, sem pedig a 2019-es 16 millió főt nem fogja elérni. Ilyen szintű utasforgalmat az előrejelzések szerint legkorábban két-három év múlva láthatunk majd ismét. Mindent megtettünk, ami csak módunkban állt, hogy megvédjük a munkahelyeket, és nagyra értékeljük a kormányzat tenni akarását, vizsgáljuk a munkahelyvédelmi csomag egyes elemeinek alkalmazhatóságát.

Azonban a tartósnak ígérkező forgalomcsökkenés elkerülhetetlenné teszi, hogy létszámleépítés keretében racionalizáljuk a létszámunkat.

A jelenlegi létszámunk 17 milliós utasforgalomra és további növekedésre van tervezve, és ahogy említettem, idén legfeljebb 11 millió utassal számolunk. A 30 százalékkal kevesebb utashoz sajnos kevesebb munkaerőre van szükség, de egyelőre nem ilyen mértékű leépítést hajtunk végre, abban a reményben, hogy a forgalom esetleg magasabb szinten tér majd vissza.

Mely területeket érintheti?

Azokat, amelyeket a leginkább sújtja a forgalomcsökkenés. Humánusan, korrekten és körültekintően fogjuk végrehajtani, mert bár most minden erőnkkel a válság hatásainak kezelésén dolgozunk, fél szemmel már a jövőnket tervezzük, hiszen fontos, hogy a repülőtér továbbra is készen álljon az újra induló növekedésre, és ehhez a megfelelő humán erőforrás is rendelkezésre álljon.

Egy alapítvány felállításáról is döntöttünk, hogy a nehéz helyzetbe került kollégákat támogatni tudjuk.

Ezt a kezdeményezést a vezetőség a saját, személyes felajánlásával indította az útjára, majd a tulajdonosaink igen nagylelkűen úgy döntöttek, hogy az adományunkat megduplázzák.

Így már körülbelül 125 000 euró áll rendelkezésre, hogy megsegítsük azokat, akiket a válság a legjobban sújt.

A bérfejlesztésről épp hogy megállapodtak az Üzemi Tanácsokkal és a szakszervezetekkel. Ez most elmarad, vagy haladék kérhető?

A munkavállalóink anyagi biztonsága fontos, ezért úgy döntöttünk, hogy a kialakult helyzet ellenére is tartjuk magunkat a munkavállalói érdekképviseleti szervezetekkel kötött megállapodásunkhoz.

Így a 2020-as, átlagosan 8,2%-os bérfejlesztést végrehajtottuk. A felsővezetés ugyanakkor a neki járó béremelésről egyöntetűen lemondott.

A válság lecsengése után számítunk az újra induló növekedésre, a munkavállalóinknak pedig továbbra is versenyképes bérezést szeretnénk kínálni.

A fentiek tükrében az idénre tervezett fejlesztések közül melyek azok, amelyek biztosan elmaradnak?

Máshonnan közelíteném meg ezt a kérdést. Ahol szerződéses kötelezettségeink vannak, azokat a kivitelezési projekteket befejezzük. A leglátványosabb építkezés jelenleg az új körforgalom a 2. Terminál felé vezető úton, beleértve a Cargo City bekötőútját is. A Cargo City komplexum második épületének most zajlik az átadása, a kivitelezőtől a bérlők részére. A létesítmény egésze most a nap 24 órájában intenzív használatban van. Az elsősorban Kínából érkező egészségügyi szállítmányok nagy része is ide érkezik. Csaknem 50 millió eurót fektettünk ebbe a projektbe. A Budapest Airport azt teljes egészében saját maga finanszírozta. A másik fontos, véglegesítés alatt álló projektünk az 1. móló a 2A Terminálon.

Ez most hol tart?

Emlékezhet a január közepén tartott nagyszabású nyitóünnepségre, amikor a móló első fázisát adtuk át az utasforgalomnak. Az épület minőségéről, kényelmi szintjéről, dizájnjáról és működési koncepciójáról az összes érintett féltől, köztük elsősorban az utasoktól nagyon pozitív visszajelzéseket kaptunk. Ezért idén június végéig, az eredeti kötelezettségvállalásunknak megfelelően a második fázist is befejezzük.

Emellett véglegesíteni fogjuk a repülőtér hosszú távú fejlesztési tervét, amelynek a 3. Terminál is részét képezi.

Az eredeti ütemterv szerint az új terminálépület kapcsán az idén nemzetközi tervpályázatot kellene kiírnunk, így most lehetőségünk van a fejlesztési terveink fényében elemezni, értékelni az utasforgalmi trendeket, és azok alapján dönteni a bővítési programról.

Melyek azok a fejlesztések, amelyek elmaradhatnak?

Az összes aktuális fejlesztési projektet felülvizsgáljuk az új helyzet fényében, és az ütemezést az igényekhez fogjuk alakítani. Több projektet is, például az I. futópálya karbantartását, illetve több infrastrukturális javítást, többek között a 2. Terminálon, előre hoztunk, mivel a mostani, alacsony forgalom mellett ezeket sokkal könnyeben meg tudjuk valósítani.

Az egészségügyi dolgozók miként vannak jelen? Ellentmondásos hírek érkeztek.

A vonatkozó rendeletek megjelenése óta folyamatosan zajlik az utasok testhőmérséklet-mérése, az előírásoknak megfelelően. Az egészségügyi szűrést a saját szolgáltatónk, az AMS végezte és végzi most is, az utasok kikérdezése pedig a Rendőrség feladata az útlevélkezelés során. Az egész folyamat most már minden időszakban zökkenőmentesen zajlik.

Állítóllag eltűntek a kézfertőtlenítők.

Márciusban sajnos azt tapasztaltuk, hogy a kihelyezett fertőtlenítők bizonyos esetekben pillanatok alatt elfogytak vagy eltűntek. Ez egybeesett azzal az időszakkal, amikor a boltokban sem volt elérhető elegendő kézfertőtlenítő-szer.

Voltak olyan utasok, akik a kézfertőtlenítő automatákból kivették az utántöltőket, és olyan is akadt, aki ásványvizes üvegbe töltötte át a flakonok tartalmát.

Néhány nap volt csupán, míg ezeknek a pótlása a szállítási lánc akadozása miatt lelassult, de mi mindig is megfelelő mennyiségű kézfertőtlenítővel rendelkeztünk, és rendelkezünk most is. A lopások pedig szerencsére megszűntek.

A sok vitát kiváltó parkolással mi a helyzet? 

Törekszünk rá, hogy mindig versenyképes parkolási díjakat kínáljunk. A különböző utasprofiloknak megfelelően sokféle parkolási terméket ajánlunk, melynek az online foglalás és kedvezmények is részét képezik. Amint a forgalom elkezd visszatérni és indokolt, újra meg fogjuk nyitni a jelenleg átmenetileg bezárt Holiday, Holiday Lite és Business Parkolót. A Terminál Parkoló és a terminál közúti előterén található be- és kiszállítási pontok továbbra is üzemelnek.

Mi lesz az üzletek, boltok sorsa? Elengednek a bérleti díjból, mint néhány plázánál? 

Ezek a megállapodások természetesen üzleti titkot képeznek, így sok mindent nem mondhatok. Azt viszont szeretném hangsúlyozni, hogy a bérlőink irányába partnerség alapú megközelítést kívánunk alkalmazni.

Nekünk is fontos, hogy bérlőink is túléljék ezt a válságot.

Mindannyiunknak vannak fizetendő számlái, de az elkövetkező hetekben e téren is meg fogjuk próbálni megtalálni a legjobb megoldásokat.

A környező országok repterei közül az önök veszteségét mely országhoz hasonlítaná? Hol hasonló a helyzet?

A hozzánk hasonló méretű és forgalmú repülőterek hozzánk hasonlóan 99 százalékos visszaesést szenvedtek el, a nagyobbak 90 százalék körülit. Nincs kivétel, a forgalom mindenhol bezuhant, és a helyzet Európában a legsúlyosabb.

Ezek fényében mennyi idő lehet a talpra állás? 

A 2008-as gazdasági világválság után néhány évbe telt a talpra állás. A Malév leállása után már gyorsabban ment, hiszen rövid idő alatt sikerült új légitársasági partnereket szereznünk, akik beléptek a piacra. A Malév-csőd évében „csak” 4,7 százalékkal csökkent az utasforgalmunk, 2011-hez képest.

A koronavírus viszont az erős évkezdet ellenére már most az éves utasforgalmunk egyharmadát elvitte. A veszteség jelenleg minden nap 99 százalék felett van

A legnehezebb időszak pedig még csak most van. A mostani válság a talpra állás tekintetében is példa nélküli, így minden lehetséges forgatókönyvre fel kell készülnünk. A járványt meg kell fékezni ahhoz, hogy az emberek megint utazni kezdjenek.

A vírus lecsengése után az utazás talpraállásához milyen lehetőségeket lát?

Ez történhet nemzeti, európai, vagy akár schengeni szinten is, aszerint, hogy a különböző régiók mikor állnak készen a korlátozások feloldására. Az utazás már úgy is beindulhat, ha egyes védőintézkedések, például a távolságtartás vagy akár a maszkviselés, egy bizonyos ideig még fennmaradnak. A jelenlegi információk alapján azt feltételezzük, hogy

a teljes talpra állás legkorábban 2022-ben következhet be, de persze 2021-ben már jobb nyárra van kilátás, mint az idén.

Arra számítok, hogy júniustól a járatok egy része elkezd majd újra indulni, de hogy mennyi és milyen telítettséggel, jelenleg még ez is a nyitott kérdések közé tartozik.

Fotók: Baranyi Róbert/Budapest Airport