Domokos László: jöhet az egy számjegyű személyi jövedelemadó
InterjúTöbb lépcsőben a személyi jövedelemadó kulcsa egy számjegyűre csökkenthet, de ez nem elegendő a kisvállalkozások segítéséhez: az adminisztratív könnyítések önmagukban is felérnének egy adócsökkentéssel. A hitelezés módosítása úgy fejlesztheti a kkv-kat, hogy jelentősebb tőke befektetése nélkül is elindulhassanak – mondta a Növekedés.hu-nak Domokos László. Az Állami Számvevőszék elnöke a reális önértékelésre épülő pénzügyi tudatosság, a vállalkozói kedv és a bizalom növelését is elengedhetetlennek tartja.
Fotó: Rácz Péter
A napokban Ön is arra figyelmeztetett, hogy Magyarországnak vélhetően a közeli jövőben globális válsággal kell szembenéznie. Ebben a helyzetben mennyire tartható az a terv, hogy évi 10-15 százalékkal bővüljön a hitelezés hazánkban? Nem fújunk-e ezzel egy újabb pénzügyi buborékot?
Úgy látom, hogy aki nem hitelképes, az mostanában sem kaphat kölcsönt. Inkább azon kellene elgondolkodni, hogyan segíthetünk a kis- és középvállalkozásoknak abban, hogy fejlődjenek és hitelképessé váljanak. Erre eddig két út kínálkozott. Az egyik az, hogy megvárjuk, amíg három éven át nyereséget tudnak kimutatni, ekkor folyamodhatnak banki kölcsönért. Ám az általában hárommillió forintos tőkével alakult kft-knek valamint a bt-knek nincs igazán saját vagyonuk, ezért a hitel felvételekor sokszor a “családi ezüst” lesz a fedezet, nemfizetés esetén pedig erre teheti rá a bank a kezét.Ez szerintem helytelen irány, mert minden létszükségletet szolgáló eszköz fedezetként való megterhelését életveszélyesnek tartom.Gondoljunk csak a devizahitelezésre, ahol sok cégvezető magánszemélyként vett fel kölcsönt a vállalkozása céljaira. Ezek a gyenge lábakon álló kis cégek dőltek be először a 2008-as válság során, és teljes családok mentek tönkre.
És mi volt a másik út?
Nem tudom, ki emlékszik még rá, de a kilencvenes évek elején, az MDF kormányzása idején 300 ezer forintot adtak minden induló vállalkozásnak. Gyakorlatilag ingyen pénzt adtak, de ez sem volt sikeres kezdeményezés.Akkor mi lehet a megoldás?
Nézzünk körül Nyugat-Európában: a kezdő vállalkozásoknak ott sincs vagyonuk, de ha van egy jó ötletük, akkor a bankok vagy más befektetők megfinanszírozzák azt. Akár úgy is, hogy megrendelést adnak az induló cégnek. Na, ez az, ami nálunk szinte teljesen ismeretlen fogalom. Pedig ez a kezdő kisvállalkozások útja, s szerintem idehaza is ez lehetne a megoldás.A tapasztalatok azt mutatják, hogy az innováció fő terepe a kisvállalkozói szféra. A bank ebben úgy tud segíteni, hogy például a jövőbeni árbevétel terhére nyújt forgóeszköz- vagy megelőlegező kölcsönt az ígéretes kisvállalkozásnak.Utóbbi tehát az árbevétel bizonyos százalékából fizeti vissza a hitelt, vagyis nem kell a saját vagyonát, egzisztenciáját is kockáztatnia. Ezt sokkal járhatóbb útnak tartom, mint a mai hazai banki gyakorlatot, ahol a pénzintézet ingatlanfedezetet, vagy netán készfizető kezességet követel a vállalkozói kölcsön fejében. Ez ellehetetleníti a kisebb magyar cégeket.
Sokan mondják, hogy a fejlett ipari országokban nyugodtan indulhat nulláról egy vállalkozás.
Ez valóban így van. Egy kezdő vállalkozónak eleinte egy asztalt vagy egy számítógépet sem kell megvennie, hanem úgynevezett inkubátorházakban bérelheti a munkaeszközöket. Tehát nem feltétlenül pénzre, hanem megjelenési felületre, vagy a munkája elvégzéséhez szükséges eszközökre, berendezésekre, netán irodára, raktárra van szüksége, ehhez kell őt olcsón és könnyen hozzájuttatni. Ehhez persze az is kell – ami nyugaton megvan – hogy
kevéssé profitorientált, sokszor önkormányzati, illetve állami tulajdonban lévő cégek szolgálják ki infrastrukturálisan a kezdő kisvállalkozásokat.Ezt a lehetőséget kellene megteremteni Magyarországon is, s akkor kisebb kockázattal indulhatna egy vállalkozás.
Hogyan képzeljük el ezt a vállalkozás-segítő támogatást?
Például a megyei kamarák is segíthetnének abban, hogy havi néhány ezer forintos bérleti díjért cserébe minden kisvállalkozás jelen lehessen egy internetes értékesítési, kereskedelmi felületen. De a kamarák, vagy más nonprofit szervezetek az adóhatóság által ellenőrzött könyvelési, illetve adminisztrációs szolgáltatást is nyújthatnának, hiszen a vállalkozók jó része nem tanult számvitelt, nem tud eligazodni ebben a világban, így könnyen válhat adócsalóvá. Ám, ha nem kell ezzel külön foglalkoznia, akkor több energiája és ideje marad a saját üzleti, piacépítő tevékenysége fejlesztésére, miközben nem okoz gondot számára a jogszabálykövető magatartás. Úgy látom, az adóhatóság erre jó példát mutatott az elektronikus bevallások bevezetésével, illetve azzal, hogy külön kérés nélkül elkészíti a személyi jövedelemadó-bevallások tervezetét.Összességében tehát olyan feltételeket kell teremtenie a kormánynak és a bankszektornak, hogy ne vegyék el az emberek kedvét a vállalkozástól.
Fotó: Rácz Péter
Elég a vállalkozói kedv?
Természetesen nagyfokú tudatosságra van szükség. De mondok egy érdekes aspektust. Gyakran mondják, és a felmérések is ezt támasztják alá, hogy a magyarok pénzügyi ismeretei elmaradnak a kívánatostól. Az Állami Számvevőszék az Országgyűlés megbízása alapján partnereivel évek óta foglalkozik ezzel a területtel.A felméréseink arra mutattak rá, hogy nem is elsősorban azzal van a gond, hogy mennyit tudunk a pénzügyekről, hanem hogy mennyire reális a pénzügyi tudásunk önértékelése.Tapasztalataink szerint azok a fiatalok, akik a középiskolában tanultak pénzügyi ismereteket, nyilvánvalóan többet tudnak, ugyanakkor a vállalkozási hajlandóságuk jóval alacsonyabb azokénál, akik egyáltalán nem tanultak ilyesmit. Ebből az következik, hogy
azok vállalnak kockázatokat – jelen esetben pénzügyi kockázatokat – akiknek ehhez nincs meg a megfelelő tudásuk, tapasztalatuk.Akik viszont bátrabban vállalkozhatnának, ezt kevésbé teszik meg, és inkább nem akarnak vállalkozók lenni. Ez egy komoly gond, hiszen a jól működő kis- és középvállalkozások jelentik a gazdaság motorját.
Hogyan lehetne ezen változtatni?
Mindenekelőtt a reális önértékelése épülő pénzügyi tudatosság terjesztésével. Továbbá minden eszközzel ösztönözni kell a fiatalokat, hogy vállalkozzanak és bízzanak magukban, valamint a körülményekben. Például bizalomra épülő és kiszámítható adórendszer kell.Ha már ezt említette: korábban elhangzott a kormány részéről, hogy további csökkentések várhatók a munkát terhelő adók tekintetében. Ön szerint melyek voltak eddig a leghatékonyabb intézkedések a kkv-k szempontjából?
Úgy látom, hogy az adminisztratív terhek mérséklése önmagában is felér egy adócsökkentéssel. Épp ezért tartom jó lépésnek az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer (ekáer) bevezetését, és helyeslem azt is, hogy a nyáron indul az online számla-adatszolgáltatás. Külön kiemelném, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal tervei között szerepel a kisvállalkozói adóbevallások elkészítése is. Ami a munkáltatói járulékcsökkentést illeti, a szociális hozzájárulási adó a terveknek megfelelően jövőre 17,5 százalékra mérséklődik, és négy év múlva 11,5 százalékon állhat meg.Több lépcsőben a személyi jövedelemadó is egy számjegyűre mérséklődhet,miközben a társasági nyereségadó már most is csak kilenc százalékos. S akkor még nem beszéltünk a kkv-k életét jelentősen megkönnyítő egyszerűsített vállalkozói adóról, a kisadózó vállalkozások tételes adójáról, valamint a kisvállalati adóról. Mindezek hatására még jobban felgyorsulhat a vállalkozói szektor fenntartható fehéredése, nőhet a kölcsönös bizalom.
Hogyan emelhető a bizalom szintje?
Az a legfontosabb, hogy a vállalkozások lássák: érdemes dolgozni és megéri becsületesnek lenni.
Az alacsonyabb adókulcsok kevésbé csábítanak az adóelkerülésre és az adóhivatal innovatív beszedési eszközei, valamint a korábbinál ügyfélbarátabb hozzáállása építik a bizalmat.Így a megfeszített erővel dolgozó, becsületes vállalkozások azt érezhetik, hogy nem kerülnek versenyhátrányba a csalókkal szemben. Ráadásul a munkaerőpiaci folyamatok, a munkaerőhiány azt idézik elő, hogy egyre kevesebben hajlandóak feketén dolgozni, ezért nő a legális foglalkoztatás. Ezek mind-mind tisztítják a viszonyokat, fehérítik a magyar gazdaságot.
Aminek Ön szerint az egyik kulcsa az adócsökkentés és a különböző kedvezmények. Van még erre további tér?
Ennél több kedvezményt már nem adnék célzottan a kisebb cégeknek, inkább általánosságban kellene lejjebb vinni az adókulcsokat. De lenne azért még egy felvetésem:
ha egy évi 100 millió forintnál kisebb árbevételű vállalkozás vásárol, vagy esetleg bérel eszközt – új gépet, berendezést, technológiát, miközben az autó, épület ebbe nem tartozna bele –, akkor lehetővé kellene tenni annak legkedvezőbb felhasználását számviteli szempontból.Ezzel is lehetne ösztönözni a technológiai fejlesztést, megújulást, miközben javítaná a versenyképességet és a termelékenységet. Minden lehetőséget be kell vetni, ami növelheti a magyar kis- és középvállalkozások hatékonyságát.
Szabó Anna
