Egy év alatt közel 30 százalékkal drágult a hal - Mi lesz karácsonykor? 

Úgy hírlik, drága mulatság lesz idén halat tenni a karácsonyi asztalra. Mire készüljünk?

Karácsonyig várhatóan már nem drágul a hal, viszont átlagosan már most 27 százalékkal többe kerül, mint tavaly. Akkor az élő ponty kilónkénti ára nagyjából 1200 forint körül volt, most 1400-1450 forint, a pontyszelet 2300-2400 forint jelenleg, egy éve 2100 volt átlagosan.

Mi az oka a drágulásnak?

A takarmány ára 46, az általunk használt gázolajé 35, a munkabér költsége pedig 12 százalékkal emelkedett. Ezek a kiadásnövekedések is hozzájárultak ahhoz, hogy mára padlóra került az ágazat.

Nyugat-Európába bizonyára magasabb áron el tudnák adni a halat, ezzel is mérsékelve a veszteségeiket.

Kilónként 70-80 forinttal drágábban is értékesíteni tudnánk külföldre a halat, és nem csak Nyugatra, mert egész Európában halhiány van. De megállapodtunk, hogy amíg a hazai piaci igényeket 100 százalékig ki nem elégítettük, nem exportálunk.

Lesz elég hal karácsonykor, nem szorulunk importra.

Önmérsékletet tanúsítunk az idén, mert egyrészt bízunk abban, hogy a jövő esztendő jobb lesz, másrészt nem felejthetjük el, hogy az állam 2018-ban 5 százalékra csökkentette a hal áfáját, tavalyelőtt pedig a Covid miatt intervencióval segített minket.

Azt mondta, egész Európában nincs elég hal – mi ennek az oka?

Az időjárási anomáliák mindenkire komoly ütést mérnek. Van, ahol az aszály, másutt a villámárvizek okoznak súlyos problémákat. Ez a másik ok, ami nagyon súlyosan érinti az ágazatot.  Vannak térségek ahol a forróság okozta párolgás miatt a tavak üzemi vízszintje a felére csökkent, és oxigénhiányos állapotok alakultak ki, amelyek miatt már több tíz tonna hal pusztult el.  

A rendkívüli melegek még az afrikai harcsát is megviselték.
Európa sok országában, a cseheknél, a lengyeleknél, a németeknél, egy halbetegség, a ponty-herpeszvírus is alaposan megrostálta az állományt. Szerencsére Magyarországon ez elvétve fordult csak elő. Viszont mindenütt komoly problémát jelent, hogy nincs munkaerő, és bár a haltermelésnek a 60 százaléka már gépesített, a többi viszont abszolút kétkezimunka-igényes.

Hány tógazdaság van ma Magyarországon? Ez hány céget jelent, mennyi embernek adnak munkát?

Mintegy 24 ezer hektárnyi halastó van Magyarországon, ebből 20-22 ezer hektárnyit tartanak fenn társas vállalkozások, illetve vannak államiak, amelyek összességében 1200 embert foglalkoztatnak.

Mennyi halat adnak évente a halgazdaságok, és hogyan oszlik meg az értékesítés a bel-, illetve a külföldi piacon?

Évi mintegy 14 ezer tonna halat termelünk, aminek körülbelül a 75 százaléka ponty, ez a vezérhal a tógazdaságokban. Az értékesítés nagyjából három, közel egyenlő részre osztható – évente változik, hogy hová megy több vagy kevesebb hal –: az exportra, a belföldi piacra, illetve a horgászszövetségek által megvásárolt halra. A horgászvizek halasítása a természettől már nem várható el.

Mennyire reális veszély, amivel már ön is riogatott, ami Romániában már megtörtént, hogy a veszteségeik miatt egy csomó halgazdaság bezárt, és a területet szántófölddé minősítette?

Ez nem riogatás, hanem reális veszély, volt is rá példa idehaza is. A gazdasági kényszer nagyon erős, és 2019 óta aszály van, nem volt olyan komolyabb esős periódus, ami támogatta volna a halgazdaságok működését.

Nagyon komoly veszély, hogy megtorpan az a fejlődés, holott 1990 óta a halgazdálkodás volt az egyetlen olyan ágazat, ami nemcsak megtartotta területeit, de még minimálisan növelni is tudta.

Az elmúlt 3-4 évben azonban, ha 24 hektár új halastó épült, ami elenyésző. A halastavak zöme 60-70 évnél idősebb, 30 százaléka több mint 100 éve létesült, és ezeknek a karban tartása rendkívül munka- és költségigényes. A fejlődéshez támogatások kellenének, azokhoz pedig önrész, de 3,5 és 4,6 százalék közötti ágazati eredményből ez még akkor is bajosan gazdálkodható ki, ha nincs a jelenlegi súlyos helyzet.

A Magyar Halgazdálkodási Operatív Program Plusz (Mahop) keretében Magyarországnak körülbelül 16,5 milliárd forint áll rendelkezésére a hazai halgazdálkodási ágazat fejlesztésére. Ez sem segít?

Segítene, de nem férünk hozzá, és nem csak az önrész miatt. Az európai halászati alap 99 százalékban a tengeri halászatról szól, és nem is vehető igénybe belőle normatív támogatás, csak fejlesztési célra szánt összeg. Másutt ezt a problémát rendezték különféle nemzeti forrásokból, nálunk

a legutóbbi hírek szerint talán kapunk 10 milliárd forintot az elkövetkező 10 évre elosztva. Már ez is óriási segítség lenne.

Mi történne, ha megszűnnek a tógazdaságok?

A halastó alapvetően egy haltermelő istálló, ugyanakkor jóval több annál. A halászat óriási ökológiai szolgáltatáscsomaggal rendelkezik,

hiszen egy hektárra 15 ezer köbméter vízzel számolva, 5 ezer köbméter elpárolog vagy elszivárog az altalajba. A párolgás megköti az egyre nagyobb problémát okozó szálló port, a szivárgás pedig az altalaj vízellátását támogatja. Az állatok legnagyobb része egy darabig ugyan elnyalogatja a harmatot, ha aszály van, de előbb-utóbb a vizek mellé kényszerül. Elképesztő mennyiségű vízhez kötött védett állat is él Magyarországon, a teljes nemeskócsag-állománynak a 60 százaléka például nálunk van, de gondoljunk a gólyára, a vidrára, a teknősbékára. És akkor még nem beszéltem arról, hogy mintegy 300-350 millió köbméter vizet tudunk tározni.

Kevés olyan értékes terület van az országban, mint a halastavak rendszere. Ha ez elpusztul, csak nádasok, láperdők és teljesen használhatatlan területek maradnának utána.

Az ön által említett állatok nem a sok-sok természetes víz miatt élnek éppen a Kárpát-medencében?

Az állatok, ahogyan mi, emberek is, a legjobb életfeltételeket keresik. Természetesen a Dunán, a Tiszán és a többi természetes vizünknél is élnek vízhez kötött állatok, de más nagyságrendben. Ezeket a halastórendszerek koncentrálják, mert itt van számukra bőséggel táplálék. Hozzánk jön be százával a gém, a fekete gólya, mert

itt 800 kilogramm hal van hektáronként, míg a Velencei-tóban már 30 kilogramm sincs ugyanekkora területen.

Átlagban és hektáronként egyébként 25 és 50 kilogrammnyi hal van a természetes vizekben, míg egy hektár halastóban minimálisan 600-700 kilogramm.