Elképesztő gond lesz a generációváltás Magyarországon

Interjú2019. feb 25.Facsinay Kinga

Egyre több, a rendszerváltás környékén megalakult cég tulajdonosa készül nyugdíjba, és sok esetben nincs, aki tovább vigye az üzletet. Ekkor csak a tulajdonosváltás lehet a megoldás, amiben az MFB Generációváltási Tőkeprogram keretében a Hiventures Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. is igyekszik segítséget nyújtani. De az alap már több sikeres startup vállalkozást is a nemzetközi siker útjára vezetett. Kisgergely Kornéllal, az alap vezérigazgatójával beszélgettünk.

Új területre kalandozik a Hiventures: januártól beszállt az MFB generációváltó tőkeprogramba. Mekkora gondot jelent az utódlás a magyar családi vállalkozásoknál?

Mostanra jutott el az ország oda, hogy már nagy számban vannak olyan kis- és középvállalkozások a piacon, amelyek családi cégként működnek, ám az alapítók átlagos életkora 65 év felett jár. Egyes becslések szerint a kkv-k negyede, vagyis több mint 150 ezer vállalkozás tartozik ebbe a körbe. Ha számításba vesszük, hogy a közel 720 ezer kkv – ez 2017-es adat – mintegy kétmillió embert foglalkoztat, könnyű belátni, mekkora

kockázatot jelent, ha a családi cégek alapítóinak, tulajdonosainak egészségügyi okokból fel kell adniuk az irányítást,

és nincs megoldva a házon belüli utódlás kérdése. Az a tapasztalat, hogy a sokszor prosperáló cégek működőképessége veszélybe kerül, könnyen elsorvadnak, és munkahelyek tízezrei veszhetnek oda. Vagyis a generációváltás nemzetgazdasági hatásai is jelentősek lehetnek.

Hogyan segíthet rajtuk az MFB Invest-tel közösen indított program?

Ha egy családi vállalkozásnál nincsenek gyerekek vagy vannak ugyan, de nem akarják átvenni a stafétabotot, akkor a túlélés egyedüli záloga a cégeladás lehet. A jelenleg a piacon rendelkezésre álló finanszírozás azonban nem elégséges a kérdés megoldásához, ezért lép be ezen a ponton az állam, jobban mondva az MFB-csoport.

A Hiventures és az MFB Invest forrás-kiegészítő tőkeprogramot indított a cégfelvásárlások finanszírozására, ahol az egyik legfontosabb szempont az, hogy ezek a vállalkozások továbbra is magyar kézben maradjanak.

Ugyanakkor arra is törekszünk, hogy olyan új tulajdonos, menedzsment vegye át az irányítást, amely képes javítani a hatékonyságon. A magyar kkv-k termelékenysége jelenleg ugyanis harmada a nagyvállalatokénak, amint ez a jegybank tavalyi 180 pontos programjából kiderült. Bőven van tehát tér a fejlődésre, ami az ország GDP-jében is kimutatható növekedést eredményezhet.

Hogyan hozzák össze az eladót a vevővel?

Mi nem veszünk részt a felvásárlási célpontok kiválasztásában, hanem olyan befektetők jelentkezését várjuk, akik már ismerik a kiszemelt társaságot. Egy ilyen akvizícióhoz általában banki hitelre is szükség van, és mi épp ebben, vagyis a kölcsönhöz szükséges önrész előteremtésében tudunk segíteni. Így

viszonylag kis önrésszel meg tudnak vásárolni egy értékes családi céget.

Számításaink szerint a jelentkezők – banki hitellel és a mi hozzájárulásunk segítségével – akár néhány tízmillió forintból is hozzájuthatnak egy milliárdos értékű vállalkozáshoz. Ilyen lehetőség a rendszerváltás óta nem volt. Miután társbefektetőként részesedést szerzünk a vállalatban, néhány év alatt kivásárolhat minket az új menedzsment. Úgy látjuk, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetben 5-6 év alatt le lehet dolgozni a külső finanszírozást.

Nagyon rövid idő telt el az indulás óta, nyilván még nem számolhatnak be konkrét üzletről. De hogyan látják, mekkora az érdeklődés?

A weboldalunkon várjuk a felvásárlók jelentkezését, ha 500 millió forint alatti a tőkeigény. Már körülbelül fél tucat ügyön dolgozunk, de ennél sokkal több a lehetséges ügyfél. Ígéretesek a bankokkal folytatott tárgyalásaink is, és az első visszajelzések alapján úgy látjuk: tényleg megtaláltuk azt a finanszírozási szegmenst, ahol szükség van a közreműködésünkre. Meggyőződésem, hogy a következő hónapokban jelentős kereslettel fogunk szembesülni.

Mennyiben különbözik ez a program az ígéretes startupok finanszírozásától, ami a Hiventures fő profilja?

A Generációváltási Tőkeprogram valóban élesen elválik attól a tevékenységtől, amit eddig folytattunk. Az előbbi esetében akár egy rendszerváltás óta létező, érett cég áll a finanszírozás középpontjában, míg a startupoknak szóló programunkra olyan csapatok jelentkeznek, akik még meg se alapították a vállalkozásukat, vagy a cégépítés korai fázisában vannak. Ebben egyébként úttörők vagyunk a piacon.

Akadnak olyanok, akik úgy gondolják, talán túlságosan is dominálnak ebben a szegmensben.

A tavalyi statisztikákat még nem ismerjük, de 2017-ben több mint 90 százalékos volt a piaci részesedésünk ezen a téren. Ugyanakkor 2018-ban már elkezdtek működni a szintén startupok finanszírozásával foglalkozó, uniós forrásokat kihelyező új Jeremie-alapok, ezért minden bizonnyal valamelyest átalakulnak az arányok. Tény azonban, hogy továbbra is vezető szerepünk van a startupok finanszírozásában, és ezt a tevékenységünket ugyanilyen intenzitással kívánjuk folytatni. A Hiventures jelentős forrással, 56 milliárd forinttal gazdálkodik, amely részben európai uniós forrásból, részben a Magyar Fejlesztési Bank alapjából tevődik össze. Igaz, ma már tulajdonképpen 66 milliárddal gazdálkodunk, mert mi kezeljük a 10 milliárd forintos digitalizációs tőkealapot is.

Közel két év működés után már láthatók az első eredmények. Mennyire váltotta be a reményeket a Hiventures koncepciója?

Már vannak olyan startup vállalkozások, amelyekbe majd’ két éve fektettünk be, és mára szép nemzetközi sikereket mutatnak fel. Ez jó például szolgál a többi vállalkozás számára is. Eddig több mint 1600-an jelentkeztek a három fejlődési – az inkubációs, a magvető és a növekedési – fázist megtestesítő programjainkra, és ebből 200 fölötti esetben született pozitív befektetői döntés.

Összesen 15 milliárd forintot folyósítottunk azoknak a startupoknak, amelyekkel szerződtünk.

Hogyan oszlik meg ez az összeg a különböző életszakaszban lévő vállalkozások között?

A legtöbb jóváhagyott projekt még inkubációs szakaszban van, a befektetéseknek legalább a fele ebbe a kategóriába tartozik. Ez a legegyszerűbb termékünk, az életpályájuk legelején járó vállalkozások számára kínálunk kilenc millió forint tőkejuttatást, 9 százalékos részesedésért cserébe. Fontos, hogy itt

olyan vállalkozásokat illetve személyeket is bevonunk a startup ökoszisztémába, amelyek vagy akik eddig nem voltak részesei ennek a világnak.A piacon senki sem foglalkozik ezzel a szegmenssel olyan léptékben mint a Hiventures, ebben egyedülállók vagyunk. Azért is indítottuk ezt a programot, mert a korábbi Jeremie-alapok nem finanszírozták a csupán jó ötletekkel rendelkező, életpályájuk elején járó vállalkozásokat, itt tehát komoly piaci rés mutatkozott. A Hiventures koncepciójának lényege, hogy átsegítjük a vállalkozásokat a kezdeti életfázison, és ezzel számottevően tudjuk növelni a hazai startupok számát. Az eredmények minket igazolnak: a befektetések várakozások felett teljesítenek, és a hozzájárulásunknak köszönhetően közel két év alatt 80 százalékkal nőtt a startup vállalkozások száma Magyarországon. Persze ez se elég, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy

a nálunk jóval kisebb Észtországban az egy főre jutó startup vállalkozások száma háromszorosa a miénknek.

Ami a befektetések másik felét illeti, lényegében egyenlő arányban oszlik meg a magvető és a növekedési szakaszban lévő startupok között.

A jelentkezők alig valamivel több mint tíz százaléka kapott tőkét. Milyen alapon rostálnak közöttük?

Különösen a magvető és a növekedési életszakaszba jelentkező cégeknél mehet el sok idő a jelentkezéstől a megállapodásig. Jogi és pénzügyi szempontból is átvilágítjuk őket, folyamatosan tárgyalunk velük a részletekről, és a befektetési szerződés megírása is egy hónapot vesz igénybe. Tisztában kell lenni azzal, hogy a kockázatok jelentősek: ha valaki mindent jól csinál, még akkor is elbukhat. Az amerikai tőkebefektetők is úgy számolnak, hogy minden második általuk finanszírozott projekt elbukik, viszont, ami bejön, azon a befektetett pénz többszörösét keresik meg. A nagy hozamért cserébe tehát el kell viselni, hogy időnként elúszik a pénz. Mi is látjuk már, hogy néhány befektetésünk nem fog megtérülni, de szerencsére egyáltalán nem tartunk az 50 százalékos bedőlési aránynál.

Úgy kívánjuk működtetni a programjainkat, hogy az államnak végül ne keletkezzen vesztesége.

Eleve olyan vállalkozásokba igyekszünk befektetni, ahol kezdettől fogva tudatos nemzetközi terjeszkedési stratégiában gondolkodnak, és ehhez megvannak a készségek és a képességek a menedzsmentben.

Mely tényezők okozhatják a bukást, mire kell ügyelniük a startupoknak?

Néha sima üzleti kockázatról van szó: kiderül, hogy az adott termékre vagy szolgáltatásra  mégsincs elegendő kereslet a piacon. A nem megfelelően fejlődő cégeinknél néha azt látjuk, hogy hiányzik az üzleti véna a csapatból. Az ötlet önmagában véve kevés, nagyon sok múlik a megvalósításon. Ezen próbálunk segíteni, a kollégák havonta legalább egyszer személyesen találkoznak a cégek tulajdonosaival, és tanácsokat adnak nekik, rendezvényeket szerveznek. De az is előfordul, hogy az alapítók nem elég kitartóak. Nem győzöm hangsúlyozni, hogy egy startup alapítójának rendkívül elkötelezettnek kell lennie, hiszen a siker érdekében évekig gyakorlatilag napi 14-16 órákat kell dolgoznia, sokszor a piaci átlagbér alatt. A befektető ugyanis elvárja, hogy a cég minden jövedelmét visszaforgassa a működésbe, hiszen a vállalkozásban többet fial a pénz mint bárhol máshol. Egy jól működő startup évente duplázza meg az árbevételét. Azt nem nevezhetjük innovatív startupnak, amelyben ez a növekedési potenciál nincs meg. Kicsit sarkítva úgy is fogalmazhatnék: addig nincs jólét az alapítóknak, amíg a befektetők meg nem kapják a jussukat. Ám ha a megfeszített munka eredményeként sikerül a céget tőzsdére vinni vagy értékesíteni, akkor rengeteg pénzt lehet vele keresni. Nos, nem mindenki vállalja ezt a fajta elköteleződést.

Melyek azok a startupok, amelyekkel már eljutottak a nemzetközi siker kapujába?

Számos cégünk a gyógyászat és a HR terén tevékenykedik. Különösen büszkék vagyunk az innovatív egészségügyi technológiával foglalkozó HandInScan-re, amely a kórházi fertőzések megelőzésére és csökkentésére alkalmas eszközöket fejleszt. A cég termékei és szolgáltatásai révén elérhető a tökéletes kézhigiénia. A HandInScan már a növekedési szakaszban járt, amikor nálunk jelentkezett, és most nagy áttörést sikerült elérni azáltal, hogy egy amerikai befektető három millió dollárral finanszírozza a további tevékenységüket. Azért is szeretjük ezt a projektet, mert ebben komoly üzleti potenciált látunk, ráadásul életeket menthet ez a technológia.

A HR területén a Talentuno az egyik legnagyobb sikertörténetünk. Már Lengyelországban is terjeszkedik a cég, amely a toborzási üzletágat felforgató, munkavállalói ajánlói programot hozott létre. Náluk mindenki lehet részmunkaidős toborzó, aki a saját ismeretségi köréből ajánlhat munkaerőt. Ha a jelöltet felveszik, akkor a sikerdíj jelentős részét megtarthatja.

Mennyire jellemző, hogy hazai magán- vagy külföldi befektetők is érdeklődnek a Hiventures projektjei iránt?

Ma már tucatjával vannak olyan üzleteink, ahol a következő körben más finanszírozók is beléptek mellénk, mert ígéretes lehetőséget látnak. Szerencsére vannak vállalkozó szellemű magyar befektetők: főleg olyan vagyonos emberek érdeklődnek a befektetéseink iránt, akik maguk is startuppal kezdték. Ők értik a kockázatokat, tudják, hogyan kell felépíteni egy ilyen vállalkozást. Úgy látom, idehaza egy-két tucatra tehető azon magánbefektetők száma, akik ezzel foglalkoznak. Egyik fontos partnerünk Balogh Péter, aki a semmiből építette fel szoftverfejlesztő cégét, az NNG-t. Az általa alapított startup legismertebb terméke az iGO navigációs rendszer. Balogh Péter már kiszállt az NNG-ből, és üzleti angyalként valamint startup tanácsadóként tevékenykedik.

A magyar piacon azonban legfeljebb öt millió euró erejéig lehet finanszírozást keresni, ezen túl már külföldi befektetők bevonására van szükség. Utóbbiak heti rendszerességgel jelennek meg nálunk, és érdeklődnek a portfóliócégeink iránt. Konkrét üzletet még csak a HandInScan esetében kötöttünk, de

most körülbelül hat olyan cégünk van, amelynél már aktuális lenne a nemzetközi tőkebevonás a továbblépéshez.

Egyértelmű, hogy bőven van még itt tér a fejlődésre.

Hogyan tovább, gondolkodnak-e új programokban?

Úgy látom, szépen teljesítenek azok a vállalkozások, amelyekbe eddig befektettünk, és folyamatosan keressük az új lehetőségeket. Ezek sorába tartozik tavaly őszi kezdeményezésünk, a BME Startup Campus. A Műegyetemen tartott képzések célja, hogy a hallgatók és a fiatal kutatók gyakorlati tudást szerezzenek a startup vállalkozás alapításához és indításához. A kurzust idén is folytatjuk, s valószínűleg más egyetemeket is bevonunk a programba. Érdemes erre jelentkezni, tavaly három csapat ötletét ítéltük befektetésre alkalmasnak, és megkapták a 9 millió forintos inkubációs tőkejuttatást.