EU-csúcs: Párizs lehet a mérleg nyelve, élet-halál kérdése számukra a mentőalap

Interjú2020. júl 17.Szabó Anna

Mentőalap nélkül a francia gazdaság lehetetlen helyzetbe kerül, mert már tavaly nagyon eladósodott, ezért Macron elnök győzte meg a németeket a közös segítségről. Ez kulcsfontosságú lehet a ma kezdődő EU-csúcson. Az elmúlt fél évszázadban befogadott, és társadalom szélére szorult menekültek illetve leszármazottaik lázadása miatt amúgy is komoly társadalmi kihívásokkal küszködő francia kormány helyzetét tovább nehezítette a koronavírus-válság. Egyre többen követelnek határozott lépéseket a terjedőben lévő bűnözéssel szemben, illetve megnyugtató megoldást a koronavírus-járvány megfékezésére. Ezért is váltotta le az elnök a kormányfőt. Ezekről a problémákról kérdeztük Fejérdy Gergelyt, a Magyar Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatóját.

Mi a francia álláspont az európai újjáépítési alapról: Továbbra is számítani lehet arra, hogy a Merkel-féle 750 milliárd eurós alapot támogatja a francia kormányzat?

A francia kormánynak nem is nagyon van más lehetősége, mint támogatni az elképzelést. Már csak azért is, mert Macron nyerte meg saját elképzeléséhez a német kancellár támogatását. Egy ilyen megoldás nélkül a francia gazdaság lehetetlen helyzetbe kerül. 2019 végén ugyanis a francia államadósság a bruttó hazai termék (GDP) száz százaléka közelében, de alatta volt,

a mostani válság hatására azonban ez biztosan emelkedni fog akár 130 százalékig is, és az alacsony kamatkörnyezet ellenére elképzelhető, hogy a komoly gondokkal küszködő francia gazdaság piaci alapon csak magas kamat mellett juthatna hitelhez.

A közös európai alapból azonban az államadósság emelkedését is alacsony kamattal tudja majd finanszírozni. Macron számára az ügy annyira fontos, hogy személyesen igyekezett meggyőzni a fukar államok egyikének vezetőjét, a holland kormányfőt, hogy ne akadályozzák a Macron–Merkel-terv megvalósulását.

Ha ehhez arra van szükség, hogy személyesen járjon el a többi fukar állam – Ausztria, Dánia, Svédország – vezetőinél, akkor arra is hajlandó.

A fukar négyek erőteljesen ellenzik, hogy vissza nem térítendő támogatásokkal segítsék a bajba jutott uniós országokat, illetve ragaszkodnak ahhoz, hogy a tagországok a bruttó nemzeti jövedelem (GNI) egy százalékának megfelelő összeget fizessenek a közös kasszába a 2021-2027-es pénzügyi ciklusban.

Franciaországot igen súlyosan érintette a koronavírus-járvány: eddig 206 ezer fertőzöttet és közel 30 ezer halottat mutatnak a statisztikák. Lehet, hogy ennek köze van a kormány távozásához?

Egyértelmű a kapcsolat, hiszen azt a kormányzat is elismerte, hogy nem sikerült megfelelően védekezni a járvány ellen, mindenekelőtt az első szakaszban. Különösen a védekezéshez szükséges eszközöknek voltak szűkében. 2012 után a szocialista kormányzat a veszélyhelyzet idejére előírt eszköztartalékot megszüntette, így védtelen volt az ország a járvány idején. Minderre csak akkor derült fény, amikor szükség lett volna a védőeszközökre, a beszerzés pedig hosszú időt vett igénybe.

Egyébként is úgy tűnt, hogy nem vették elég komolyan a járványt, hiszen Franciaországban már januárban megjelent a fertőzés, ennek ellenére március közepén még megtartották az önkormányzati választás első fordulóját. Már emiatt is komoly tiltakozások voltak.

A kormány távozásához azonban is hozzájárult, hogy a múltév ősze óta a nyugdíjreform tervezete, komoly ellenállásba ütközött. Emmanuel Macron francia elnök tehát emiatt is menesztette a kormányt, azt azonban jelezte, hogy a nyugdíjreformot mindenképpen végig akarja vinni. De az elnök azt is ígérte – bár mostanáig nem tartotta be, hogy a tavalyi sárgamellényes mozgalom követeléseire valamiféle programot állít össze.

A tiltakozó mozgalom követelése egy olyan program kidolgozása volt, amely biztosítani tudja, hogy az alsó középosztály képes legyen megélni fizetéséből.

Tehát az idén nyáron bekövetkezett kormányváltáshoz több ok együttesen vezetett. 

Fejérdy Gergely

Hiába a kormányfő váltás, ha a miniszterek többsége marad a pozíciójában!

Éppen ezt kell észrevenni, a miniszterelnök leváltása valójában látszatintézkedés volt.

Már csak azért is, mert Macronnak nem nagyon van mozgástere – amit tovább szűkített a koronavírus-válság –, vagyis igazából eszében sincs változtatni politikáján, mert nem is nagyon tud. Macron helyzetét tovább nehezíti, hogy a koronavírus-válság az olaszok és a spanyolok mellett a franciákat érintette legsúlyosabban egészségügyi, de különösen gazdasági tekintetben.

A francia nemzeti bank előrejelzése szerint tíz, a kormány szerint 11, a statisztikai hivatal szerint pedig 9,1-9,2 százalékos visszaesésre lehet számítani a francia gazdaságban.

Vagyis jó eséllyel legalább tíz százalékos visszaesés várható az idei évben. Arra is figyelemmel kell lenni, hogy a statisztikai hivatal ugyan a második negyedév 17 százalékos visszaesése után a harmadik negyedévben komoly kilábalással számol, azonban továbbra sem lehet tudni, lesz-e a második hullám, és ha igen, akkor az mit jelent a gazdaság számára. 

Az egészségügyi és a gazdasági krízisre rárakódhat-e egy olyan társadalmi krízis, mint amit az Egyesült Államokban láthatunk. Már csak azért is, mert a vidék város ellentét eddig is hangsúlyos volt az országban?

A koronavírus-válság miatt az önkormányzati választás második fordulóját március 22. helyett június 28-án tartották, és annak eredménye nagyon jól mutatta a város és a vidék közötti ellentétet.

A vidéki területeken a jobbközép pártok nyerték el a mandátumok közel kétharmadát, a nagyvárosokban pedig a baloldal, azon belül is a zöld párt (EELV) volt az egyik legsikeresebb. Vagyis a vidéken jellemző, erőteljes nemzeti beállítódottsággal szemben a globalizálódó nagyvárosokban a szociális érzékenység, illetve a környezetvédelem áll az emberek figyelmének középpontjában.

Ugyanakkor arra is figyelemmel kell lenni, hogy a városokban sikeres zöld pártok általában a szocialistákkal egyéb baloldali pártok összefogásban jelennek meg, illetve hogy a problémákra ugyan felhívják a figyelmet, de megoldást már nem nagyon tudnak adni a kihívásokra.

Megjegyzendő, hogy a voksoláson rekord magas volt a nemszavazók száma, ami jól mutatja a társadalom kiábrándulását a politikából.

Milyen oka van a jelenleg is látható társadalmi krízisnek?

Azzal is tisztában kell lenni, hogy a francia társadalomban nemcsak a fenti ellentétek feszítik a kereteket. A második világháborút követően igen nagy számban fogadott be az ország menekülteket, akiknek második, de még inkább a harmadik generációja nem nagyon találja helyét a francia társadalomban. Jellemzően iszlám vallásúakról van szó, akik egy része igen nagy szegénységben él, és keresik a kitörés lehetőségét, mert képtelenek beilleszkedni a társadalomba. Bár sokan párhuzamot vonnak a mostani amerikai és francia helyzet között, azért vannak jelentős különbségek.

Az elemzők jó része egyetért abban, hogy egyre erőteljesebbek az ellentétek a társadalom többsége, és ezen, lemaradóban lévő, sok esetben bűnözésből, drogkereskedelemből, prostitúcióból élő rétegek között.

Ez utóbbi csoportok egyre nagyobb teret követelnek maguknak a társadalomban, a velük szemben fellépő rendőrséget pedig emberi jogi, illetve egyéb okokra hivatkozva mind jobban korlátozzák. Ez a helyzet nagyon jól tükröződött az önkormányzati választásokon, hiszen mind jobban a közbiztonság kérdése került az emberek figyelmének középpontjába. Vagyis az emberek szeretnék, hogy a rendőrség végre határozottan lépjen fel a rendbontókkal szemben.