Gázmérnök: Majdnem mindenki kénytelen lesz világpiaci árat fizetni a gázért 

Hogyan lehet pótolni a kieső orosz földgázt a magyar energetikai rendszerben?

Mindenekelőtt le kell szögezni, hogy a hazai energiaellátás legfontosabb eleme a földgáz, csak ezt követi a kőolaj, majd a nukleáris energia. 2021-ben a hazai földgázfelhasználás 10-11 milliárd köbméter volt, idén azonban a különböző takarékossági intézkedések hatására várhatóan kisebb lesz. A hazai földgáztermelés a fogyasztásnak mintegy ötödét fedezi, és a kitermelés a közeli jövőben nem emelhető. Van ugyan nem hagyományos földgáz (palagáz) is hazánk területén, aminek esetleges kitermelésével kapcsolatosan kutatásokat folytattunk. Ezeket a kutatásokat akkor tudjuk és érdemes folytatni, ha a kitermelés – jelenleg még igen magas – költségeit megközelíti majd földgáz piaci ára.

Azt is tudni kell, hogy hazánk – Szlovénia kivételével – minden szomszédos országhoz kiépített földgázvezetékkel kapcsolódik. Ezek mindegyikén export- és importforgalom is zajlik. Osztrák viszonylatban az import a jellemző, a többi országgal viszont oda-vissza kereskedés folyik. Miután a 2021 őszén megkötött orosz gázszállítási szerződés értelmében évi 4,5 milliárd földgáz érkezik az országba – 3,5 milliárd köbméter Szerbián, egymilliárd pedig Ausztrián keresztül –, a hazai termelés pedig mindössze 2 milliárd köbméter, világos hogy más irányból is szükségünk van földgázra. Reményeink szerint a Fekete-tengeri román földgáztermelés elindítását követően onnan is be tudunk majd szerezni földgázt. 

A hazai földgázfelhasználás hány százalékát adja az orosz gáz?

Hozzávetőlegesen a felét, ami persze nem jelent folyamatos áramlást, hiszen időnként karbantartás miatt leáll egy-egy vezeték, de az oroszok viszonylag pontosan betartják a szerződésben foglaltakat. 

Ha jól tudom, az orosz földgáz ára a holland TTF tőzsdei árhoz kapcsolódik?

Valóban így van, bár ezt hivatalosan senki nem erősítette meg. De miután az oroszok minden külföldre irányuló szállításnál a TTF-ár köré épített árszerkezetet használnak, nagy valószínűséggel magyar viszonylatban is ezt használják azzal az eltéréssel, hogy két hónapos csúsztatással alkalmazzák a TTF-árat.

Megbecsülhető, hogy a magyar vállalkozások mekkora hányada nem fogja majd fizetni a jelentősen emelkedő földgázárat?

Ezt megbecsülni nem nagyon lehet, az azonban biztos, hogy jó néhány magyar vállalkozás szüneteltetni fogja tevékenységét a magas gázár miatt. Akár meg is szűnhetnek cégek, akár tömbösödhetnek is a vállalkozások. Az érintett vállalkozások minden bizonnyal komoly erőfeszítéseket tesznek majd, hogy csökkentsék energiafelhasználásukat, hogy ugyanazt a termékstruktúrát képesek legyenek előállítani, de az is elképzelhető, hogy termékstruktúra váltásra kényszerülnek majd. 

A Magyar Épületgépészetben megjelent tanulmányában azt írja, hogy a lakosság földgázfelhasználása akár 30 százalékkal is csökkenhet. Hogyan? Lejjebb tekerik a termosztátot, megújuló energiát használnak?

Ahogy kézhez veszik az emberek az első emelt gázszámlákat, lejjebb tekerik a fűtést, kevesebb melegvizet használnak, esetleg megpróbálnak fatüzelésre váltani. De ugyanez igaz az állami és önkormányzati intézményekre is. Minden bizonnyal lesznek, akik hőszigetelésbe kezdenek, illetve megújuló energia felé fordulnak. Ezzel együtt tény marad, hogy az elmúlt tíz évben bőven lett volna lehetőségünk ezeket az energiatakarékossági intézkedéseket megtenni, de sajnos nem figyeltünk oda erre. Ma a hazai lakásállománynak alig húsz százaléka rendelkezik megfelelő hőszigeteléssel, és van 200 ezer olyan lakás is, amelyet műszaki állapota miatt nem érdemes, nem lehet szigeteléssel ellátni, energetikailag korszerűsíteni. Összességében elmondható, hogy elkéstünk ezekkel a lépésekkel. Ami mégis megtörtént, az nem volt megfelelő hatékonyságú, vagy megfelelő nagyságú. A gázkészülékcserére, illetve más energetikai korszerűsítésre kiírt pályázatok például a négymilliós hazai lakásállománynak legjobb esetben is csak tíz százalékát érték el. 

A lakosság hány százaléka maradt a rezsicsökkentett mennyiségen belül?

A nyáron elkezdett kampány során a kormány többször korrigálta a számokat. Eszerint bizonyos földgázmennyiségig a lakossági fogyasztók élvezhetik a rezsicsökkentett árat. Ez a meghatározott mennyiség azonban egy kisebb területű, átlagosan szigetelt lakás földgázfogyasztásának a 60-70 százalékát jelenti, azaz alig lesz család, amely belül tud maradni a rezsicsökkentett mennyiségen, azaz valamilyen mértékben szinte mindenkinek piaci árat kell majd fizetni a gázért.

Sokan nem az idei téltől tartanak, hanem a következőtől. Csökkenhet addigra a földgáz piaci ára?

A tőzsdei árak alapvetően befolyásolják az egy év múlva várható árakat. Ma például bármelyik tőzsdén köthetek árat jövő évi szállításra, ami befolyásolja az akkori árakat. Ha elég nagy a tőzsde súlya, akkor ez a hatás erős. Ma azt tudjuk, hogy a TTF-tőzsde várakozása szerint jövőre csökkenő árakkal lehet majd számolni, azonban a békeidők csak 2024-ben térnek majd vissza. A TTF tőzsdei jegyzés december 8-án 138 euró/megawattóránál járt. Ennek száz euró alá kellene csökkennie, hogy kezelhető legyen a földgáz ára. Erre várhatóan a jövő év vége felé kerülhet sor. Ehhez nagymértékben hozzájárul, hogy Németországban lóhalálában cseppfolyós földgáz, az LNG fogadására alkalmas terminálokat építenek. Ezek közül egyet már át is adtak, hat másik építése jelenleg is folyik. Bár nekünk nincs tengerpartunk, de a horvátországi LNG-lefejtő kapacitásból hazánk egymilliárd köbmétert lekötött, ami egyfajta biztonságot ad a földgázellátottságot illetően.

Hogyan lehet csökkenteni a földgáz részarányát az elektromos áram termelésben?

Egyelőre sajnos nem látszik, hogy csökkenni akarna az elektromos energia ára. A budapesti azonnali villamosenergia tőzsdén a tőzsdén a napokban az áram ára 338 euró/megawattóra volt, ami kibírhatatlanul magas. Tudni kell, hogy hazánk villamosenergiából 25-30 százalék importra szorul, vagyis erőlteljes a kitettség a környező országok villamosenergiaáraihoz. Magyarországon a villamosenergia termelésben Paks részaránya igen magas. Azt is tudni kell, hogy a földgázerőművek szerepe többrétű, de ezek közül a napelemekkel termelt energia ingadozásának kompenzálása a legfontosabb. Vagyis a földgáz szerepe az az egyensúlyozásban meghatározó, sőt, várhatóan ez a jövőben tovább fog nőni.

Hogyan értékeli az orosz olajra kivetett ársapka szerepét? Mi lehet ennek a hatása?

Természetesen lesz, de nem pont olyan mértékű, mint azt az európai vezetők szeretnék. Az oroszok az ársapka hatását valamilyen módon igyekeznek majd ellensúlyozni. Az orosz olaj nagyobbik része tartályhajókon, kisebbik pedig csővezetéken jut el a vásárlókhoz. Eddig is jellemző volt, hogy a baráti államok tartályhajó flottájának segítségét igénybevéve az orosz olajat már semleges olajként értékesítették. Ez a módszer a jövőben is megmarad. Annál is inkább, mert a kőolaj és a földgáz kiemelt szerepet tölt be az orosz exportban. Jól mutatja ezt a szándékot, hogy ezzel a módszerrel már az orosz LNG export is jelentősen megemelkedett, és ez várható a kőolaj esetében is. Vagyis úgy tűnik, a mostani ársapkával az oroszok háborús ambícióit nem nagyon tudjuk megtörni.