GVH elnök: Az MI olyan, mint a Szaknévsor - Aki kimarad, az lemarad

Melyek a mesterséges intelligencia legnagyobb lehetőségei és kockázatai, hogyan kapcsolódik ehhez a forró témához itthon a GVH, illetve más országokban az ottani társszervek?

A mesterséges intelligencia alkalmazása, a technológia hatásai a piaci versenyre, illetve a fogyasztók mindennapjaira ma az egyik legaktuálisabb téma a versenyhatóságok nemzetközi közösségében.

Ezt mi már jóval korábban felismertük, ezért is kezdte meg a Gazdasági Versenyhivatal egy piacelemzés előkészítését, mintegy egy évvel ezelőtt. Az eredmények bemutatását az október 22-i, 50. Európai Versenynaphoz időzítettük, mert előzetesen érzékeltük, hogy a tanulmányunk nemcsak hazai, hanem élénk nemzetközi érdeklődésre is számot tarthat.

Milyen céllal indították a piacelemzést, és milyen eredményekre jutottak?

A fő kérdésünk az volt, hogy a mesterséges intelligencia alapú technológiák alkalmazása hogyan befolyásolja a vállalkozások közötti piaci versenyt, és ebből következően milyen hatással vannak ránk, fogyasztókra.

Összességében azt láttuk, hogy a mesterséges intelligencia alapú megoldások elterjedésétől a vállalati hatékonyság növekedése várható, ez pedig jelentős GDP növekedést is eredményezhet. Így a MI széleskörű alkalmazása a versenyképesség egyik kulcstényezőjévé válhat a különböző termék- és szolgáltatáspiacokon.

Ugyanakkor a kis- és középvállalkozások számára a mesterséges intelligencia alapú technológiák rohamos terjedése, ha nem kezdik el mielőbb alkalmazni azokat, további versenyhátrányt okozhat a nagy cégekkel szemben.

Vagyis akkor Önök szerint nem kérdés, hogy mindenkinek fel kell szállnia erre a vonatra?

Ez teljesen egyértelmű. Olyan ez, mint a 90-es években a Szaknévsor. Aki kimarad, az lemarad. Nem mindegy ugyanakkor milyen a verseny környezete, és az egyes szereplők milyen lehetőségekkel számolhatnak.

Kulcsfontosságú, hogy a kis- és középvállalkozások a lehető leghamarabb megismerkedjenek a mesterséges intelligencia adta lehetőségekkel és felkészüljenek annak széleskörű alkalmazására. Ezzel előzhetjük meg, hogy a technológia fejlődése a különféle termék- és szolgáltatáspiacok koncentrálódásához vezessen.

Ha már a piaci koncentrációt említette az mennyiben reális veszély, hogy a globális tech cégek egyszerűen leuralják az MI piacát is?

Ez már több mint veszély. Ezt már az európai döntéshozók is felismerték. Többek között ezért is jött létre az EU-ban a világon elsőként egy mesterséges intelligencia alapú megoldások működését átfogóan szabályozó rendelet, az AI Act.

A jogszabály augusztus 1-jén lépett hatályba, azt ugyanakkor fokozatosan kell majd alkalmazni egy 24 hónapos átmeneti időszakot követően; 2026 közepétől lesz az európai, illetve a nemzeti jogrendszerek része.

A rendelet célja, hogy a mesterséges intelligencia működését érthetőbbé és transzparensebbé tegye. Ugyanakkor egy rendkívül bonyolult és átfogó szabályozásról van szó, csak a jogszabály preambuluma 180 bekezdésből áll.

Ezek szerint az MI alapú technológiák tekintetében egységes az európai álláspont, vagy van, amiben eltér a GVH és más versenyhatóságok megközelítése?

Az 50. Európai Versenynapon az egyik fókusztéma volt az MI alapú technológiák alkalmazása, illetve a versenyjoggal kapcsolatos összefüggései. Azt hiszem a problémát mindenki hasonlóan definiálja, az eltérések pedig abból fakadnak, hogy az MI alapú technológiákat miként lehet helyesen, a leghatékonyabban felhasználni.

Az Európai Unió és az egyes tagállamok versenyképességének erősítése kulcskérdés a kontinensünk gazdasági és társadalmi kilátásai szempontjából, mert az EU lemaradt a nagy riválisokhoz képest.

Ezért is tűzte zászlajára a magyar uniós elnökség, a magyar kormány az európai versenyképesség erősítését. A GVH piacelemzése is azt támasztotta alá, hogy az MI alapú technológiák alkalmazására alapvetően versenyképességi faktorként kell tekintenünk.

Már csak azért is, mert a kkv-k helyzetbe hozása a magyar és az európai gazdaság alapvető érdeke, a termelékenység, hatékonyság egyik meghatározó tényezője.

Mások nem így tekintenek az MI alapú technológiákra?

A versenyképességi szempont egy újszerű megközelítés. Számos európai versenyhatóság foglalkozik aktívan a mesterséges intelligenciával. A portugál, az angol, vagy a francia hatóság is készített hasonló elemzéseket, ezek ugyanakkor jellemzően a terület egy-egy szűkebb keresztmetszetét értékelték.

Mi komplexebben közelítettük meg a témát, előtérbe helyeztük a például a fogyasztóvédelmi szempontokat is, illetve a GVH piacelemzése két specifikus fókuszpiacra – a banki szolgáltatásokra és a telekommunikációs szektorra – célzottan is kiterjedt.

Olvasva a piacelemzést rábukkantak egy különleges aspektusra is, ami a kisnyelvek, így a magyar nyelv érvényesülését is érinti.

Valóban így van. A piacelemzésünk feltárta, hogy a magyar ügyfeleik számára a globális technológiai cégek ugyanazokat a termékeket és szolgáltatásokat kínálják, mint más országokban. Üzletpolitikájuknak nem része a specifikusan a magyar piacra szánt termékek bevezetése, illetve fejlesztése.

Ugyanakkor a kis nyelvekre, így a magyar nyelvre is alapozott öntanuló rendszerek célzott fejlesztése egy ország adatszuverenitása, adatbiztonsága és kulturális identitásának megőrzése miatt kiemelten fontos tényező. Azt mondhatom, hogy a piacelemzésünk ezen újszerű felvetése nemzetközi szinten is nagy érdeklődést váltott ki.

Megfogalmaztak javaslatokat is. Ezek mire irányulnak?

A GVH elnökeként négy fő pontból álló versenypártolási javaslatot tettem. Egyrészt, kulcskérdés a hazai vállalati szektor MI használatának előmozdítása, elsősorban a kkv-kra fókuszálva. Kiemelten fontos a fogyasztók naprakész és átlátható tájékoztatása, ami azért rendkívül lényeges, mert az MI alapú technológiák számos szempontból kiszolgáltatottabb helyzetbe hozhatják a fogyasztókat.

Javaslatot tettünk az MI nemzeti stratégia felülvizsgálatára, amelynek során érdemes kiemelt figyelmet fordítani a szakirányú képzések fejlesztésére és támogatására, illetve a szuperszámítástechnikai kapacitásokhoz való hozzáférés lehetőségeinek bővítésére.

Végül, de nem utolsó sorban, kapcsolódva az előző kérdéshez is, nemzeti szempontból rendkívül lényeges a magyar nyelvi modellek fejlesztésének célzott támogatása. Úgy véljük, hogy az állami szereplők pénzügyi és stratégiai erőforrásainak hatékony koordinálása szükséges a magyar nyelvű nagy nyelvi modellek továbbfejlesztése, alkalmazása és széleskörű elérhetővé tétele érdekében.

A magyar uniós elnökséggel kapcsolatban gyakran kerül szóba, hogy a nyugat-európai, illetve uniós döntéshozók, politikusok nem vesznek részt a kiemelt hivatalos eseményeken. Önök tapasztaltak ilyet?

Voltak ilyen jelek, de elenyésző mértékben. Azt hiszem bártan mondhatom, hogy a magyar nemzeti versenyhatóság, a GVH nemzetközi szinten is nagy szakmai elismerésnek örvend, több fontos területen élen járunk.

Az Európai Unió előtt álló kihívások nagyobbak, mint valaha. Közös szakmai erőfeszítésekkel és kölcsönösen előnyös együttműködésekkel lehet igazi fejlődést elérni. Az összekapcsolódásban hiszünk, a széthúzással, a blokkosodással szemben, így építjük a nemzetközi kapcsolatrendszerünket is.

Aktív tagjai vagyunk az európai versenyhálózatnak (ECN), hiszünk a V4-es együttműködés erejében, 2024 januárjában megfigyelőként csatlakoztunk a türk államok versenytanácsához, és jövőre lesz 20 éve, hogy az OECD-vel közösen, versenyjogi oktatási központot működtetünk Budapesten, amelynek számos nyugat-balkáni, kelet-európai, illetve ázsiai ország a kedvezményezettje.

Meggyőződésünk, hogy az Európai Unió mielőbbi bővítése, az EU és Magyarország alapvető érdeke. Ezért is hívtuk meg – az európai versenynapok történetében első alkalommal – a budapesti konferenciánkra az uniós csatlakozás különböző szakaszaiban lévő, nyolc ország versenyhatóságait, ezzel is támogatva a bővítéspolitikára vonatkozó magyar célkitűzéseket.