Gyökeresen megváltozik a közigazgatási ügyintézés - az NHIT alelnökével beszéltünk

Amikor kinevezték az NHIT alelnökének milyen célokat fogalmazott meg?

Jogász-közgazdászként már felsőfokú tanulmányaim alatt elköteleződtem az informatika világával, kutatásaim is az infokommunikáció gazdasági és jogi aspektusaira fókuszáltak, szakdolgozatomat az elektronikus hírközlésről szóló törvény átfogó kritikájából írtam. Jelenleg a bécsi Wirtschaftsuniversität Wien digitális transzformációra és adattudományra szakosított MBA-képzésén bővítem az ismereteimet. Szerencsésnek mondhatom magam, hiszen a kormány stratégai tanácsadó szervezetében végzett munkám során

a joghoz, a közgazdasági folyamatokhoz és a digitalizációhoz kapcsolódó tudásomat egyaránt használhatom és hasznosíthatom.

Mindannyian tapasztaljuk mindennapi életünk során, hogy az informatika fejlődése megállíthatatlan, és valljuk be - sokszor emberi léptékkel követhetetlen, így kiemelt célom, hogy a különböző digitális technológiák adta lehetőségeket és esetleges veszélyeket a jogszabályok mentén is minél hamarabb le tudjuk követni, védve ezzel a hazai állampolgárokat és piaci szereplőket egyaránt. Ez egy nagyon szerteágazó terület, amely kiterjed társadalmi és gazdasági kérdésekre is, ezért fontos feltárnunk az ezek közötti összefüggéseket és szinergiákat annak érdekében, hogy hazánk versenyképességét megőrizzük és erősítsük.

Hogy látja az elmúlt lassan 5 év eredményeit? Melyek most az NHIT legfontosabb célkitűzései?

Az NHIT feladatai jogszabályban rögzítettek:a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanácsról, valamint a Digitális Kormányzati Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság és a kormányzati informatikai beszerzések központosított közbeszerzési rendszeréről szóló 301/2018. (XII. 27.) Korm. rendelet előírásainak megfelelően állásfoglalást alakít ki a Digitális Kormányzati Ügynökséghez érkező beszerzési igények szakmai megalapozottságáról, véleményt formál a Kormány és szervei jogszabály-tervezeteiről,

és javaslatokat dolgoz ki a Kormány stratégiai informatikai fejlesztési céljaihoz.

A testület kiemelt törekvése, hogy a korábban szigetszerűen megvalósított kormányzati informatikai fejlesztéseket az interoperabilitás szempontjainak megfelelő,egymással hatékonyan együttműködő digitális rendszerek váltsák fel. A régebbi informatikai rendszerek lecserélése nem egyik napról a másik napra történik, így ezen terület figyelemmel kísérése folyamatos feladatunk.

A másik fontos célunk a digitalizáció megállíthatatlan fejlődéséhez kapcsolódik. Munkánk során áttekintjük, hogy az új technológiák – mint a felhő, a mesterséges intelligencia vagy a blockchain – hogyan illeszthetők be a hazai kormányzati informatikai fejlesztésekbe, és milyen jogszabályi és technológiai környezet szükséges ezek biztonságos működtetéséhez. Abban mindannyian egyetérthetünk, hogy nem a kormányzati informatika az a terület, ahol ezeket az új technológiákat tesztelnünk kell, azonban meg kell találnunk azokat a lehetőségeket,

amelyek esetében ezek biztonságos használata valódi társadalmi és gazdasági előnyt jelent, így hozzájárul a bürokrácia csökkentéséhez.

Melyek a jelenleg zajló legizgalmasabb projektek?

Az NHIT stratégiai tanácsadó szervezetként nem vesz részt konkrét projektek megvalósításában, de feladatainkból adódóan természetesen folyamatosan nyomon követjük a hazai kormányzati digitalizációs projektek tervezését és megvalósítását.

Nagyon izgalmasak Digitális Állampolgárság Program keretében megfogalmazott, megvalósítás alatt álló projektek, amelyek gyökeresen megváltoztatják  az eddigi közigazgatási ügyintézést: nem kell majd magunknál tartanunk az igazolványainkat, elég lesz csak a mobiltelefonunk, ezzel jelentősen egyszerűsítve az állampolgárok és a kormányzat különböző szervei közötti kommunikációt.

Az európai uniós követelményeknek megfelelő felhasználóbarát alkalmazás képes lesz felhasználói adatokat fogadni, tárolni, megfelelő szintű titkosítás mellett.

A másik fontos projekt – bár volumenében nem ekkora nagyságrendű - az új technológiák közigazgatási hasznosíthatóságának vizsgálatára kiváló példa: az EMAP, azaz az Eseményalapú Adatszolgáltatási Platform (EMAP) pilot projekt célja, hogy alapjaiban újítsa meg a foglalkoztatók állami szervek felé történő beszámolási kötelezettségeit, egycsatornás információs rendszert létrehozva a folyamat szereplői között, mindezt blockchain alapon.

Milyennek tartja a hazai digitális infrastruktúrát?

A néhány évvel ezelőtti covid-járvány idején is tapasztalhattuk, hogy a hazai hálózatok kiválóan helyt álltak még abban a speciális helyzetben is, amikor az élet minden területe – a gazdaság, a közigazgatás, az oktatás, az egészségügy – egyszerre mind az online térbe költözött egyik pillanatról a másikra.

A legutóbbi uniós jelentés szerint hazánk vezetékes szélessávú internet-ellátottsága az EU átlaga felett van, de az 5G-lefedettségünkön még van javítanivaló.

Összességében azonban azt gondolom, hogy a hazai digitális infrastruktúra biztos alapokat nyújt a különböző kormányzati és piaci digitális fejlődésnek.

Hogy látja: milyen a digitális kultúra oktatásának a helyzete?

Kisgyermekes édesapaként és az informatika világában dolgozó szakemberként nap mint nap látom ennek a témakörnek a kettősségét. Fontos kérdés, hogy melyik korosztálynak mit tanítsunk úgy, hogy megismerjék és megkedveljék az informatika elméleti alapjait is, miközben a digitalizáció az élet más területein a mindennapjaik része.

A néhány éve bevezetett digitális kultúra tantárgy logikája ebbe az irányba mutat, hiszen a tanulók találkozhatnak a digitális írástudás, a problémamegoldás, valamint az információs technológiák kérdéskörével is, így például megtanulhatnak robotokat programozni, megismerkedhetnek adatbázisokkal és táblázatkezelőkkel, webes és mobiltechnológiákkal, valamint az internetes kommunikációval egyaránt. Sokszor mondják, hogy azok a szakmák, amelyekben a most 4-5 éves gyermekeink majd 15-20 év múlva dolgoznak, még nem is léteznek, fontosnak tartom,

hogy a most rendelkezésre álló információhalmazból az életkorukhoz illeszkedő mélységben megszerezzék a megfelelő tudást a digitalizáció témakörében.

Mely területeken van a legnagyobb szükség az informatikai és hírközlési szektorban a fejlődésre?

Ez egy nehéz kérdés, hiszen a piacon napról napra bukkannak fel újabb és újabb technológiák, amelyekről az elején még nem biztos, hogy tudjuk, hasznosítható-e akár gazdaság, akár a közigazgatás területén, vagy csak egy rövid fellángolás, ezért véleményem szerint ebben az esetben az okos megfontoltság vezethet eredményre a fejlesztések és az IKT-ágazat komplex fejlődése terén.

Ami viszont nem megkérdőjelezhető, hogy valódi versenyelőnyt csak az tud elérni hosszú távon, aki valódi ügyfélélményt kínál a felhasználók számára, így azt gondolom, hogy ezen a területen mind a kormányzati, mind a piaci szereplők szolgáltatásai tekintetében is vannak még kihívások, és kormányzati oldalon erre kínál megoldást majd a Digitális Állampolgárság Program.