Használt a brutális áremelés: sokkal kevesebb műanyag zacskót használunk
InterjúA környezetterhelés csökkentése érdekében csökkent a műanyag csomagolóanyagok felhasználása, nőtt viszont a papír csomagolóanyagok kereslete. Ezt több okból sem tudja követni a gyártás, ezért jelentősen drágultak a papír csomagolóanyagok – nyilatkozta a Növekedés.hunak Nagy Miklós a Csomagolási és Anyagmozgatási Országos Szövetség főtitkára.
Hogyan vélekedik a kialakult papírhiányról, mekkora a csomagolóanyagoknál az áremelkedés?
A csomagolóanyagok esetében nemcsak a papír alapanyag, hanem a csomagoláshoz használt összes anyag ára jelentősen emelkedett. Ez nem magyar sajátosság, hanem világtendencia, ami hiány kialakulásával is együtt jár.
A cellulóz alapú papír esetében húsz százalékos drágulást tapasztaltunk.
Az elmúlt másfél évben például meglepő módon a kevesebb cellulózt tartalmazó papírok, például a hullámpapírok esetében a hatvan százalékot is elérte az árak emelkedése. De ugyanennyivel drágultak, drágulnak a fém csomagolóanyagok, a műanyagok pedig ötven százalékkal.
Azért a bizonytalanság, hogy megtörtént-e a már az áremelkedés, vagy sem, mert a nagy hazai felhasználók előre lekötik a munkájukhoz szükséges mennyiséget. Ehhez az eredeti áron jutnak, a plusz megrendeléshez viszont már akár jelentősen többet kell fizetni.
Mi áll a papírhiány hátterében?
A hullámpapírokat jellemzően hulladékpapírból állítják elő, aminek a mennyisége a megváltozott fogyasztási szokások miatt – egyre nagyobb a házhoz szállítás aránya – csökken, mert kevésbé tudatos a visszagyűjtés. Másrészt Kína eddig nagy hulladékpapír importőr volt. Az igényük továbbra is megmaradt, de az ottani jogszabály változások miatt azonban már nem papírhulladékot, hanem helyette egy köztes alapanyagot importálnak, ami végül ahhoz vezetett, hogy papírhiány alakult ki.
Ugyancsak hozzájárult ehhez, hogy a nem kellően átgondolt műanyagellenesség miatt a műanyag csomagolóanyagok egy részét papírral váltották ki.
Ennek mértékét jól mutatja, hogy amennyiben a műanyag csomagolóanyagok egy százalékát kiváltják papírral, az egy komplett papírgyár teljes éves termelését jelenti. Jól mutatja a megemelkedett csomagolóanyag igényt, hogy ugyanazon termékmennyiség csomagolásához durván ötször annyi papírra van szükség, mint amennyiből műanyaggal meg lehetne oldani ugyanezt.
Európában évente hozzávetőlegesen ötvenmillió tonna műanyagot állítanak elő, amelynek negyven százaléka, azaz húszmillió tonna csomagolóanyag.
Ha ennek egy százalékát, azaz kétszázezer tonnát papírral akarunk kiváltani, akkor egymillió tonna plusz papírra van szükségünk.
Látszik-e, hogy műanyagok drágulása miatt kevesebb csomagolóanyagot használunk?
A pandémia következtében ez a folyamat nem érzékelhető, mert éppen az egészségvédelem miatt plusz csomagolási igény mutatkozott a kereskedelemben, de például az ételkiszállításban is.
A műanyag zacskók esetében ugyanakkor a kereskedelem már kevesebbet rendel, mint korábban.
Mennyivel csökkent műanyag zacskók hazai használata?
Miután a 15 és ötven mikron közötti falvastagságú, nem lebomló anyagú zacskókat tiltották be, ez kiesik. A 15 mikron alattiak viszont olyan vékonyak és gyengék, hogy azokból ugyanazon súly megtartásához két zacskóra van szükség.
Ezzel együtt érzékelhető a felhasználás csökkenése. Ugyanakkor a helyettesítő anyagból készült zacskókat több százszor kell használni ahhoz, hogy valóban csökkenjen a környezetterhelés.
Friss adataink ugyan jelenleg nincsenek, de azt el lehet mondani, hogy minden bizonnyal további csökkenést eredményez, hogy idén júliustól jelentősen megemelkedett a műanyag zacskókat sújtó termékdíj. A bioanyagok esetében ennek mértéke 500 forint, a nem lebomló műanyagok esetében pedig 1900 forint kilogrammonként.
