Megmarad a vékonyfalú zacskó, de nagyon drága lesz

Interjú2020. júl 20.Szabó Anna

Az egyszer használatos műanyag csomagolószerekre vonatkozó törvényi szigorítás elfogadható a környezetvédelem miatt, de a csomagolóanyagokra kifizetendő termékdíj jelentősen emelkedik. A nem lebomló termékek esetében 57 forintról 1900 forintra, a lebomló anyagnál pedig nulláról 500 forintra emelték a kilogrammonként fizetendő termékdíjat, ezért a későbbiekben még sokkal több pluszdíjat számíthatnak fel a nejlonzacskókért. A hazai csomagolószektort érintő változásokról beszélt a Növekedés.hu-nak Nagy Miklós, a Csomagolási és Anyagmozgatási Országos Szövetség főtitkára.

Milyen hatással volt a koronavírus-járvány a csomagolóanyag iparra?

A Csomagolási és Anyagmozgatási Országos Szövetség minden évben összesíti a csomagolóipari statisztikai adatokat a KSH jelentése alapján. Az adatok azt mutatják, hogy tavaly 720 milliárd forint értékű papír, fém, műanyag, fa és üveg csomagolóanyagot bocsátott ki az ágazat. Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy a magyar gyártásból levonjuk az exportot és hozzáadjuk az importot. Az idei év első négy hónapjában 1,8 százalékos növekedést mértünk. Ez az érték úgy alakult ki, hogy amíg márciusban magasabb volt a csomagolóanyagok iránti igény, áprilisban viszont csökkenés volt megfigyelhető. 

NAgy Miklós

Az Országgyűlés elfogadta az egyszer használatos műanyag csomagolóanyagokra vonatkozó szabályozást. Mit jelent ez a szakma számára?

A jogszabály rendelkezéseinek fele vonatkozik a csomagolószerek gyártásra. Összességében azonban elmondható, hogy az új szabályok csak nagyon kis részben érintik a hazai csomagolási ágazatot. Ha a betiltott műanyag és polisztirolhab poharakat, dobozokat figyelembe vesszük, illetve az ételdobozokat és pet palackokat is idevesszük, akkor azt mondhatom, hogy a teljes csomagolószer kibocsátás öt százalékát érintik a most bejelentett korlátozások.

Ha a műanyag csomagolóanyag ágazat egészéhez viszonyítunk, akkor 13 százalékos érintettségről beszélhetünk, de ez is elsősorban a pet palack gyártás miatt mondható ilyen jelentős értéknek. Anélkül alig néhány százalékot jelent. 

Fontos, hogy azt eredeti törvényjavaslat szerint az 50 mikron alatti falvastagságú zacskókat vagy szatyrokat tiltották volna be, de szerencsére ezt sikerült módosíttatni.

Így az unió által is támogatott kompromisszum szerint 15 mikron alatti falvastagságú szatyrokat, zacskókat továbbra is lehet gyártani, illetve használni, cserében viszont jelentősen felemelték a termékdíjat.

A nem lebomló termékek esetében 57 forintról 1900 forintra emelték a kilogrammonként fizetendő összeget. Lebomló anyagból készült termékek esetében eddig nem volt termékdíj, mostantól viszont kilogrammonként 500 forint terheli a zacskót, szatyrot. 

A végösszeget minden bizonnyal a fogyasztó fizeti majd.

Igen, hiszen éppen ezen csomagolószerek visszaszorítása volt a cél. Ha ugyanis a zöldség vagy pékáru mellett lévő leszakítható zacskó után fizetni kell valamennyit a vásárlónak, akkor meggondolja, hogy használja-e azokat, illetve hogy egy-egy zacskóba ne csak egy-egy terméket tegyen. 

Mennyire környezettudatosak a magyar vásárlók?

Ha felmérés készül, akkor mindenki környezettudatos, mindenki elfogadja a drágább, de környezetbarátnak mondott csomagolást. Amikor azonban ténylegesen be megy a boltba, akkor szinte mindenki a legolcsóbb megoldást választja.

A másik oldalon a gyártók is hasonlóképpen viselkednek, először kérnek valami környezetbarát megoldást, majd amikor meglátják az árat, akkor azonnal visszakoznak. Én arra számítok, hogy amikor életbe lép a rendelet, és drágábbak lesznek ezek a csomagolóanyagok, akkor észbe kap majd mindenki. Teljesen reális elvárás, amit én is támogatok, hogy csökkenteni kell a környezeti terhelést. Az ipar ezzel folyamatosan foglalkozik. Egyrészt olyan technológiák kidolgozásával, amellyel kevesebb anyagból lehet több csomagolóanyagot előállítani, másrészt a különböző anyagok társításával. 

A hazai csomagolóanyag gyártásnak hány százalékát adják a külföldi kézben lévő cégek? Mennyi import csomagolóanyagot hoznak be külföldről?

Mind az export, mind az import aránya 50 százalékra tehető. Ennek magyarázata, hogy a minőségi alapanyagot gyártók többsége külföldi tulajdonban van. 

Darabszámban ugyan többen vannak a hazai tulajdonú cégek, a forintban kifejezett kibocsátás döntő többsége azonban a multiktól származik.

Melyek a legnagyobb külföldi tulajdonú hazai gyártók?

Multiként említhető a  hullámpapírlemez alappapírját gyártó Hamburger Hungária Kft. A vállalat az osztrák Prinzhorn-csoport tagja. Ugyancsak ennek a vállalatcsoportnak a tagja a Dunapack, amely hullámpapír feldolgozással foglalkozik. Az STI Petőfi Nyomda Kft. a német STI Group tagjaként Kelet-Közép-Európa nagy hagyományokkal rendelkező egyik vezető kartondoboz-gyártója, de említhetem az ugyancsak német tulajdonban lévő zalaegerszegi Edelmannt, amely szintén karton alapu csomagolással foglalkozik.

Ugyancsak multiként számít nagy termelőnek a Tetra Pak, vagy az üvegcsomagolás terén az orosházi Owens Illinois. A fémcsomagolás területén az Ardagh-csoport rendelkezik komoly kapacitással. Egyik gyáruk konzervdobozokat állít elő, a másik pedig aluminium aeroszol palackokat. Műanyagcsomagolási szakmában a Paccor Hungary Kft.-nek van kiemelkedő szerepe, leginkább ételek csomagolásához használt dobozokat, poharakat gyártanak. De ide sorolható az Alpla Műanyag Csomagolóipari Kft., amely pet palackokat és egyéb nem pet flakonokat állít elő. Ugyanebben az ágazatban ki kell még emelni a Mondit, amelynek több gyára is van az országban, ahol papírzskokat, illetve műanyag csomagolószereket állítanak elő.

És a legnagyobb magyar gyártók terén mi a helyzet?

Papír csomagolás terén a Keskeny Nyomda, a Box Print említhető. Hajlékony falú vagy műanyag csomagolóanyagok esetén pedig a Krajcár Csomagolóipari Kft., a Lászlópack Kft. Sipospack Kft., Rotapack Zrt. Fémcsomagolásban a Pickopack Zrt. fémdoboz és három részes aerosol palack gyártásban jelentős kapacitással rendelkezik. Utóbbiban a Mátrametál Kft.  is erősnek mondható.