Az impexek kora régen lejárt, a hazai külkereskedelemben ismét trendforduló van. „Az export mára nem csak azt jelenti, hogy az árut itthon legyártom, a terméket kiszállítom, kiszámlázom, majd hátra dőlök boldogan” – mondta Szabó Kristóf, a HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség vezérigazgatója a Növekedésnek adott interjúban. Mint fogalmazott, nemcsak a nagyokban, hanem a kis- és közepes méretű vállalatokban is van fantázia, tehát aki mer, az nyer egy-egy innovatív ötlettel a külpiacon, ahol a koronavírus és a Brexit miatt jelenleg az újraelosztás zajlik.
A koronavírus miként alakította át a világkereskedelmet?
2020-ban nőtt az exportra való hajlandóság, de a termékkereskedelem ezzel szemben értékben csökkent: globálisan 7,7 százalék, míg Magyarországon csak 4,5 százalék mértékben. Hazánk egy nagyon nyitott gazdaság, méretünkhöz képest jelentős a külkereskedelmünk. Ugyanakkor fontos, hogy export terén a termékkereskedelem mellett egyre erősödik a szolgáltatásexport. Az export mindkét csoportja érintett az átalakulásban.
Globálisan tapasztalható a szolgáltatásexportban egy nagyobb visszaesés, gondoljunk a határokon átnyúló turisztikai tevékenységekre.Ugyanakkor a termékeknél, azon belül is az értékláncok nemzetközi vonulatánál egy másik tendencia figyelhető meg: ezek egyre közelebb kerülnek a magtevékenységhez, hiszen a költségek és a kockázat így csökkenthető. A logisztikai, az utazási, utaztatási költségek jelentősen emelkedtek a pandémia alatt, illetve a bizonytalansággal is számolni kell.
A bizonytalansággal kapcsolatos, hogy egekben az energiaár, hiánycikk a félvezető, az autóipar az akkumulátorgyártás miatt szenved, a konténerszállítás ára négyszeresére ugrott… A lista hosszan sorolható: mit tapasztalnak?
A termelési és kereskedelmi folyamatok egymásra épülnek. Ha egy ponton változás van, nő a folyamat sérülékenysége és dől a dominó. A vírus miatt sok ország zárt határokat, gyakran akadozik az ellátási folyamat, emiatt pedig szenved az előállítás és a világkereskedelem egyaránt. Ez a logika szinte minden ágazatban érezhető. Egy apró érdekesség, amelyre kevesen gondolnak.
Rengeteg söröző azért nem nyitott ki, mert hiány alakult ki söröshordóból, borult a nemzetközi logisztikai rendszer.Különösen igaz ez azoknál a vállalkozásoknál, melyek csak egy-egy sörmárkára specializálódtak. Ugyanakkor a gazdaság természetéből fakadóan olyan, hogy szép lassan kirugózza magát. Egy-egy ilyen átalakulásnak, újra rendeződésnek megvannak a vesztesei, áldozatai, de szép számban a nyertesei is. Aki gyorsabban tud alakulni, változni, ő esélyesek a nyertesek közé lépni.
A magyar exportfolyamatot a nemzetközi helyzet tükrében kell vizsgálni. Mi történik most?
Bár ez kevéssé ismert tény, de a hazai gazdaság igen jól teljesít a határon túli kereskedelem tekintetében. Ugyanakkor az is igaz, hogy az ország bizonyos tekintetben komoly és kezelendő korlátokkal bír. Az egyik ilyen korlát a méretünk, hiszen az ország lakosságszáma világszinten a 92. helyre állít bennünket. Ugyanakkor globálisan nézve GDP-arányos exportban Magyarország a 11. helyen áll a gazdaságok között, de exportvolumenben is az előkelő 34. helyet tudhatjuk magunkénak. Hasonló korlát a mezőgazdasági tevékenységre rendelkezésre álló földterületek mérete is. Ez sem egy új keletű tény, a Hitel című művében gróf Széchenyi egyik okfejtésében már a XIX. század elején a magyar mezőgazdasági kibocsátás erős korlátjait elemzi.
Mit látunk az agráriumnál?
A magyar mezőgazdaság általános kibocsátó képessége a becslések szerint körülbelül duplája a hazai lakosságnak. Ez a mennyiség egy nyolcmilliárdos bolygón pillanatok alatt felszívódik. Ha udvariatlan akarok lenni, akkor számítási hiba. Ugyanakkor vannak a mezőgazdaságban, élelmiszeriparban olyan elemek, tudások, képességek, melyek nem rendelkeznek ilyen mértékű korláttal vagy természetüknél fogva sokszorozhatóak. Ezekre érdemes koncentrálni a további fejlesztésben, mivel általuk a hazai cégek komoly profitra tehetnek szert nemzetközi szinten is.
Mindez forintban kifejezve mit jelent, miként alakult a tavalyi, pandémiával terhelt esztendő?
A gazdaság érezhető recessziója mellett, a külkereskedelem tekintetében minimális csökkenés volt csak kimutatható. Erről kevés az ismeretünk, de ennek örülhetünk és büszkék lehetünk rá. Az autóipar lassulását jelentősen kiegyensúlyozta más iparági szereplők növekvő teljesítménye. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH)adatai szerint 2020-ban a magyar külkereskedelmi termékforgalom kivitelének volumene mindössze 1,3 százalékkal, a behozatalé 1,0 százalkkal esett vissza.
(forrás: KSH)
Beszéltünk a szolgáltatások visszaeséséről. E téren a külkereskedelmi forgalom hogyan változott?
A szolgáltatások teljes export értéke 2020-ban 27,66 százalékkal esett vissza. A legnagyobb részesedésű szolgáltatás export kategóriák az üzleti szolgáltatások (50,62százalék, szállítás (23,51 százalék) és a turizmus (15,23 százalék) voltak, melyek közül legjobban a turizmus esett vissza. Itt az exportérték csökkenése meghaladta az 50 százalékot. Összefoglalva, a szolgáltatások kereskedelmi egyenlegének aktívuma a 2019-es érték 56,86 százalékára, közel 8 milliárd euróról 4,5 milliárdra csökkent.
(Forrás: KSH)
A gazdaság még erősebb felpörgetése miatt cél az exportösztönzés. Véleménye szerint ezt miként lehet még hatékonyabban kivitelezni?
A magyar gazdaság további fejlesztésének egyik kulcs szereplője lesz az exportfejlesztés. És itt nem csak a hagyományos áru és szolgáltatás exportra gondolok, hanem a magyar cégek nemzetközi szereplővé válásának erősítésére is.
Úgy gondolom, a nemzetközi problémák ellenére hazánk a fejlődés kedvező fázisába lépett.Ha emlékszünk a rendszerváltás idejére, illetve a korábbi időszakokra, sokaknak juthatnak eszébe az impexek, az akkori külkereskedelmi vállalatok. Ezek a cégek az üzlet részesei voltak, nemcsak megszerezték azokat, hanem érdekeltek is voltak annak végrehajtásában.
Az elmúlt években azonban trendfordulót tapasztalhatunk a külkereskedelem fejlesztésében: idehaza is az exportfejlesztés államilag finanszírozott, nonprofit tevékenységgé vált.
Ennek megfelelően a HEPA számára minden szektor és cégméret támogatottá vált, célunk – lesarkítva – a magyar külkereskedelmi mérleg export-lábának erősítése. Jelenleg a HEPA a cégek külpiacra lépését úgy segíti, hogy nem vesz részt az üzletben. A mi érdekünk csupán az üzlet megkötése. Még pontosabban: az üzlet sikerében vagyunk érdekeltek.
Hogyan, miben tudnak segíteni?
A folyamat akár az exportra való felkészítéssel is kezdődhet. Amennyiben már exportáló egy cég, megvizsgáljuk, miként tudjuk fejleszteni a külkereskedelmi tevékenységét, legyen az piackutatás, engedélyek vizsgálata. Még a relációs kulturális tanácsadás is szerepel a szolgáltatásaink között.
Ez a támogatás pontosan mit takar?
A HEPA által működtetett Export Akadémia egy olyan támogatás, ahol már több mint ezren vettek részt az exporttal kapcsolatos témákat körbejáró kurzusainkon. Emellett ha egy vállalat elhatározza, hogy nemzetközi színtéren is megmutatja magát, mi támogatjuk - akár a tevékenységük megkezdéséhez szükséges tőkeinjekcióval.
Mondana erre példát?
Például 70,7 milliárd forint támogatást kapott a Külpiaci Növekedési Támogatás Pályázat keretében az az 51 magyar cég, amely 19 különböző országban szűk 134 milliárd forintértékben fektet be. Ami pedig az eseményeinket, programjainkat illeti, szintén széles a paletta: delegációs utaztatásokat, üzletember találkozókat, beszállítói fórumokat szervezünk, párosítjuk a keresleti-kínálati oldalt.
Egymásra épül a stratégia, jól látom?
Abszolút.
A hazai exportfejlesztés logikus szerkezetű, és a Nemzeti Exportfejlesztési Stratégia 2019-2030 címet viseli.
Ennek egyik legfontosabb pillére, hogy az exportot olyan irányba kell fejleszteni, ahol az üzleti konkurencia kisebb, és nem csupán az árverseny érvényesül. Ezáltal új régiók, új területek, új lehetőségek nyílhatnak meg. Továbbá lényeges, hogy ne csak a nagyvállalatok, hanem a kisebbek is érvényesüljenek a külpiacokon.
A nagyvállalatok aránya mekkora?
A magyar exportban körülbelül 75 százalék, amely a környező országok átlagát meghaladó.
Az iparágaknál lát-e változást?
Igen, mivel sok nehezen besorolható ágazat, alágazat született az elmúlt évtizedek alatt. Az, aki kórházi betegnyilvántartó rendszert szeretne külpiacra juttatni, vajon IT, egészségügyi vagy innovációs szakterületet képvisel? Ennek megfelelően bár tudjuk, értjük a klasszikus iparági besorolásokat, exportfejlesztés terén ezeket a kategóriákat sokkal szabadabban kezeljük.
Miért?
A gyors struktúraváltozások miatt.
Például, jelenleg az agrárexport a magyar exporton belül csupán 10-12 százalékot képvisel.
Ugyanakkor más iparágak a korábbinál sokkal jelentősebb súlyt szereztek.
Hogyan jellemezné a magyar exportot?
Kiegyensúlyozottnak. Az exporttortában szinte minden ágazat szerepel. Nyilván könnyű megtelepedni az egészségüggyel egy fejlődő régióban, a fejlett országban pedig az innovatív ötlet a lényeg. Az MIT egy nemrég elkészült kutatása alapján, Magyarország a világ 11. legdiverzifikáltabb export portfoliójával rendelkező országa.
Hogyan tudnánk ezt a kreativitás még jobban kihasználni?
Magas hozzáadott értékkel tudunk kiemelkedni az exportáló országok közül.
Az export ma már nem feltétlen azt jelenti, hogy valamit legyártok Magyarországon, a terméket kiviszem és eladom, kiszámlázom, majd hátradőlök boldogan.Az export az, mikor a tevékenységemet terjesztem ki egy másik országba, onnan szolgálom ki a piacot, végül az eredményt, az osztalékot hozom haza. Ez esetben az értékláncba több szinten történik a beépülés.
A fejekben való átállás viszont hosszú folyamat, az újfajta szemlélet csak lassan fejti ki hatását. Ezért kell már most kezdeni a szemléletformálást.Ha Nyugat-Európába szeretne valaki exportálni, érdemes felkészülni arra, hogy gyakran csak az előállítási értéklánc tekintetében alacsonyabb lépcsőfokra kerülhet be.
Mekkora az árverseny?
Itt jelentős és könnyen lecserélhető a beszállító. Gondoljunk a rendszerváltás után hazánkban is jelentősen elterjedt összeszerelő üzemek esetére. Ha gazdaságilag fejletlenebb ország a célpont, és a leendő exportőr birtokában van a know-how, a siker is nagyobb lehet, hiszen magasabb helyen lehet az értéklánc tagja. Úgy gondolom, ezen érdemes elgondolkodni. A Nyugat-Balkán, Közel-Kelet, Közép-Ázsia kimondottan jó célpont lehet ebből a szempontból is.
A balkáni, kelet-európai, közép-, nyugat- és délnyugat-ázsiai államokba tavaly 14,1 milliárd eurónyi terméket és szolgáltatást exportáltunk.
Ez 22,1 százalékkal több, mint 2010-ben, miközben a teljes magyar export 46,3 százalékkal nőtt.
Ehhez jó módszer lehet a leányvállalat létrehozása?
Magyarországon sajnos kevés cég rendelkezik leányvállalattal, szemben például a német-osztrák-olasz tengely (anya)cégeivel. Ezek az országok megelőznek minket külkereskedelmi tevékenységükben. Érdemes tanulni tőlük.
Hogy jobban integrálódjunk más ország gazdaságába, ezen változtatnunk kell, hiszen ez a megoldás többek között segít logisztikai költség nélkül kiszolgálni a helyi piacokat!
Ezért segítjük a vállalatokat, hogy könnyebben ágyazódjanak be más ország kereskedelmi életébe. Ez egyben vállalati kultúrafejlesztés is.
A cégméretben és a sikerességben lehet összefüggés?
Úgy vélem, nem igazán. A külföldi megjelenés lehet a hazai tevékenység többszörözése, de lehet az előállítási értéklánc egy lépésének kihelyezése is. Ha valaki egy egyszerű gyártósort helyez ki külföldre, akkor nem a cégméret a lényeg.
Többször is említett olyan helyszíneket, ahol vannak lehetőségek. Sok a fehér folt?
Igen.
Érthetetlen módon ilyen a Baltikum, vagy akár Dél-Amerika.Könnyű rámondani, hogy például az utóbbinál szerepet játszik a távolság is. Ugyanakkor én ezzel nem értek egyet. Sokkal inkább a vállalati kultúra, működési és know-how dokumentáltság hiányosságát gondolom valós oknak.
Ilyenkor jó exportlehetőség, ha a know-how-t visszük külföldre, ami szintén új szemléletet jelent.Van olyan vállalat, amely külföldön létesített üzemet a nagy távolság miatt. Teljesen felesleges logisztikai költség kiszállítani az árut, de ezt sajnos sokan még nem így gondolják. A fenntartható gazdálkodás alapja, hogy ne szubvenciókra épüljön a tevékenység, hanem alapjában legyen profitábilis. Ezért fontos elem, hogy a vállalkozás tisztában legyen saját profitrátájával és ehhez hangolja nemzetközi megjelenését, tevékenységét.
Tehát szemléletváltásra is szükség lenne?
Abszolút, de a HEPA ebben is segít. A gazdaságosságnak kellene a fókuszban lenni és nem a vágyaknak. Minek homokot szállítani a Szaharába, ha ott porszívóra lenne szükség? Ezzel csak azt akarom szemléltetni, hogy mennyire fontos az előzetes felmérés, a piackutatás és a realitás. Ebben a tükör-tartásban is tudunk segíteni a cégeknek.
Gyakran tapasztalom, hogy sok vállalkozó szembesül a megvalósítás gazdasági problémáival.
Nem mindig gondol bele, hogy cégének az EBITDA rátája (kamatok, adózás és értékcsökkenési leírás előtti eredmény – A szerk.) elbírja-e a kereskedelmi tevékenységet, az exporttal járó kockázatokat.
Milyen kockázatokkal kell számolni?
Például a kamat- és árfolyamkockázat, fizetési határidővel kapcsolatos vállalások. De a politikai kockázatok is okozhatnak gondot.
A fentiek tükrében mennyire nehéz manapság a külpiacra való belépés? Főként a kis- és középvállalkozásokra gondolok.
Ezt a kérdést ahhoz tudnám hasonlítani, mint amikor a részvény és állampapír nyereséget próbálják összehasonlítani. Az egyiknél magas az eredmény, de a kockázat is, a másiknál mindkét érték alacsony. Ugyanakkor az is igaz, hogy egy szaturált gazdaság mellett, sok cégnek csak a külpiaci növekedés marad a további fejlődés egyetlen lehetséges útja. Az exportstratégia kiemelt célja, hogy a kkv-k is jelentős szerepet kapjanak a külkereskedelemben, ne csak a multik. Jelenleg a KKV szektor csak az export jelentősen kisebb részét bonyolítja.
Ha az arány 50-50 százalékos lenne, akkor ez az összes exportvolumen jelentős emelkedését, többszörözését jelentené.
Mernek a kkv-k belevágni, elég bátrak a cégvezetők?
A nagy kérdés, hogy a rendszerváltáskor céget alapítókat, akik ma inkább a nyugdíj felé közelednek, vajon követi-e olyan utódgeneráció, amelynek tagjai tovább tudják fejleszteni az üzleti szemléletet. Például az édesapa igazgatja a magyar üzletágat, fia pedig a nemzetközit. Így a cégek generációváltásában is lehet trendforduló, és a fiatalok már egy modern, határok nélküli korszakba nőnek bele.
Miben lehetünk jó exportőrök?
Ötletben. Sokszor nem a cégméret számít, és kkv-knál is lényeges lenne az exporttermék pozícionálása, ami remek ötleten alapul.
Egy átlagos terméket ugyanis nehezebb eladni, a külpiacon ma már kreativitás kell.
Nagyszerű példa erre egyik ügyfelünk, aki PET-palack-fújó berendezés blokkját tisztítja. Ez minden palackgyártó soron megtalálható, és a világon csak néhány cég van, amely ezzel foglalkozik. A magyar kreatív nemzet. Érdemes lenne ezt még jobban kihasználni.
A szomszédos országainknál is ugyanilyen trendfordulót látunk?
Amennyiben a V4-et vizsgáljuk, például Csehországnál a német dominanciát látjuk, különösen az ipari területen. Hozzánk talán Szlovákia hasonlítható a legjobban. Húszmillió lengyel él külföldön, és ez óriási erő. A magyarság elszórva negyed ekkora a világban. A lengyel tipikus kereskedő nép, az attitűdjük más, jó kereskedők, mégsem annyira nyitott a lengyel piac export szempontjából, mint a miénk.
A pályázatok milyen lehetőségeket kínálnak?
Először egy-egy cég fejlődését kell vizsgálni, tehát messzebbről kell megközelítenünk a lehetőségeket, ugyanis egyszerre vonatkozik ránk az Európai Unió exporttámogatási tilalma, és vonatkozik ránk a magyar kormány azon gazdaságpolitikai szándéka is, hogy fejleszteni kell az exportot. Ebből a kettősségből kell kiindulni.
Pályázataink főképpen két irányra fókuszálnak: egyrészt, hogy a magyar cégek lépjenek külföldre, másrészt hogy ott folytassanak gazdálkodó tevékenységet.
Lehetőleg saját szektorukban és értékláncukban helyezkedjenek el, kezdjenek „multisodni”.
A „multisodás” miért előnyös?
Ezzel stabilizálják a működésüket, bővítik piacukat illetve a hazai gazdaságot továbbfejlesztik nemzetközi szinten is. Nemrég jelentettünk be egy új támogatási rendszert, amelynek arra ösztönzi a cégeket, hogy egy aktuális jelentős piaci változás ne elszenvedjenek, hanem kiaknázzanak.
Ez mit jelent?
A Brexit-et. Rengeteg cég „sérült”, szenvedett el veszteséget a britek unióból való kilépése miatt. Emiatt új üzletpolitikát, új érték- és logisztikai láncot kell kidolgozniuk. Az unió egy segélyalapot hozott létre, melynek keretén belül már Magyarországon is megkezdődött a pályázatok benyújtása a Brexitkár-enyhítő Beruházás Támogatásra.
Ez nem szubvenció, nem kárpótlás.Egy olyan program, mely a veszteségeket veszi alapul, de a pályázóknak kiutat biztosít a fenntartható működés biztosítására.
Milyen a „kórkép”?
Komoly átrendeződés van az ottani piacokon. Rengeteg az új szabály a Brexit miatt. Hirtelen megjelentek olyan szereplők, akik a britekhez, mint korábbi uniós országba nem tudtak belépni, most viszont igen. A régi exportőrök ezáltal új versenytársakkal szembesülnek. Ez olyan változás, amelyhez idomulni kell, a pillanatnyi kár később akár előny is lehet. Ugyanakkor hitem, hogy a piac elhagyása egyben a lobogó alóli kivonulást jelenti a cégek számára, ami egy hatalmas piacon megszerzett pozíció elvesztését eredményezheti.
Aki mer, az tehát nyer?
Véleményem szerint igen. Érdemes tájékozódni pályázatainkról és meglovagolni a rendelkezésre álló lehetőségeket. Használjuk ki ezt a trendfordulót!
