Hogy lehet kizárni a gyereket az örökségből? És mire jók a családi alkotmányok? - Az ügyvéd válaszol

Ki lehet zárni örökösöket egy családi alkotmánnyal?

Érdemes itt tisztázni a fogalmakat. Kizárás alatt a köznyelv általában a kitagadást érti: vagyis azt, amikor egy törvényes örökös, így mondjuk egy házastárs vagy egy gyerek semmit nem kap az örökségből.

A magyar jog szerint erre csak ritka, speciális esetekben van mód: például kizárás alapja lehet, ha az illető az örökhagyó életére tör.

Ha ezt sikerül bizonyítani, akkor a kötelesrészt sem kell megfizetni. Az öröklésből egyébként bárkit ki lehet zárni, csakhogy aki kötelesrészre jogosult és nem esik a fentebb említett speciális esetek szűk körébe, akkor is jogosult lesz kötelesrészre, ha ki lett zárva az öröklésből. A kötelesrész címén az örököst annak az egyharmada illeti meg, amely mint törvényes örököst megilletné.

Pontosan mire lehet jó egy családi alkotmány? Mekkora rá itthon az igény?

A családi alkotmány fogalma Magyarországon még nem egy jogszabályok által definiált, szabályozott kategória. Egy ilyen megállapodás a családtagok és a családi vagyon részét képező vállalkozás(ok) közötti viszonyrendszert, a családi vállalkozás működtetésének, irányítási mechanizmusának szabályait hivatott rögzíteni. Iránymutatást tud adni a családi vállalkozás, illetve a vagyon kezelésére vonatkozóan.

Napjainkra számos olyan vállalkozás nőtte ki magát közép- vagy nagyvállalattá, amelyet a tulajdonosok még a rendszerváltást követően alapítottak.

Ezek a vállalkozásók mára már jelentős, adott esetben komplex cégvagyonnal rendelkeznek. Az ő esetükben egyre fontosabb a generációváltás kérdése: el kell gondolkodniuk rajta, hogy ki fogja átvenni a céget vagy a tulajdonukban lévő értékek kezelését, illetve, hogy a család egyes tagjai és érdekcsoportjai miként fognak részesülni a vagyonból, illetve miként tudnak a vagyon kezelésében együttműködni.

Ezek olyan kérdések, amelyeket például egy családi alkotmányban le lehet fektetni.

Elmondható, hogy a 2010-es évek közepétől nőtt meg a családi alkotmányok iránti igény, amelynek a pandémia is adott egy lökést: sok cégvezető most ébredt rá igazán, hogy ők se élnek örökké.

Bár családi alkotmányt rendszerint egy nagyobb vállalkozási vagyon esetén éri meg létrehozni, nincs konkrét alsó összeghatára.

Sok múlik azon is, hogy mennyire kiterjedt a család vagy hogy mennyire komplex a vagyon. Már egy középvállalkozásnál is felmerülhetnek olyan kérdések, ami miatt szóba jöhet a családi alkotmány létrehozása.

Például, ha az egyik gyerek alkalmas arra, hogy átvegye a cég irányítását, a másik viszont teljesen más irányba indult el, vagy földrajzilag is távolra költözött, mégis szabályozni szeretnék, hogy részesüljön a cég eredményeiből. Fontos ugyanakkor hangsúlyozni, hogy a családi alkotmány jogi kötőerővel nem bír, ezért jogilag ki sem kényszeríthető; ez inkább a családtagoknak egy „gentlemen agreement”-je.

Akkor egy családi alkotmánnyal mennyire lehet elejét venni a későbbi vitáknak?

Pusztán a családi alkotmánnyal nem lehet a vitáknak elejét venni, hiszen ez egy jogi kötőerővel nem bíró dokumentum; a benne foglaltak nem kikényszeríthetőek.

A családi alkotmánynak mi az alternatívája itthon?

Aki kifejezetten az utódlás során felbukkanó jogvitákat akarja elkerülni annak érdemes bizalmi vagyonkezelésben gondolkodnia, amely egy jogszabályok által szabályozott jogintézmény. Itt egy kijelölt bizalmi vagyonkezelő lesz a vagyon jogi értelemben vett tulajdonosa.

Ő kezeli és adja ki a meghatározott szempontok szerint a meghatározott kedvezményezettek részére a vagyont.

Bizalmi vagyonkezelés 2014 óta létezik Magyarországon, ezért – szemben az angolszász jogrendszerekkel – ez egy viszonylag új jogintézmény. Nincs még kiforrott joggyakorlat a bizalmi vagyonkezeléssel kapcsolatos esetleges jogvitákkal kapcsolatban, ezért az, hogy mennyire segít a családi viták megelőzésében most még nehéz megmondani,

de az biztos, hogy a vitáknak nagyobb eséllyel elejét lehet venni, hogyha az utódlás előre szabályozva van.

Bizalmi vagyonkezelői tevékenységet ún. vagyonkezelő alapítvány is végezhet. Az alapításnál itt 600 millió forint a vagyoni limit, ami elsőre bizonyára sokaknak óriási összegnek tűnik, de egy vállalat esetében azért ez nem egy olyan kiugró összeg.

A filmekben látni néha, hogy a dúsgazdag milliárdos kreatív feltételekhez kötni az öröklést. A bizalmi vagyonkezelés hasonlóra ad lehetőséget?

A bizalmi vagyonkezelésnél a vagyon és hasznainak kiadását lehet feltételekhez kötni. Ugyanakkor ezeknek egyértelműeknek és jól definiálhatóaknak kell lennie.

Ráadásul a kötelesrész ezesetben is megilleti az arra jogosult örökösöket, kivéve a már említett kitagadás esetét.