Váláskor tényleg meg lehet szerezni a másik vagyonát? Min múlik a gyerek-elhelyezés? - Az ügyvéd válaszol

Interjú2021. okt. 25.Devecsai János

Előfordul, hogy azzal keresnek meg az ügyfelek, hogy megcsalták őket, ezért tartásdíjat akarnak kapni az exüktől. A magyar jogrendszer erre, ebben a formában nem ad lehetőséget - mondta el a növekedés.hu-nak Stegmajer Péter, ügyvéd.

Meddig tartanak a leggyorsabb válások és meddig tudnak elhúzódni az igazán hosszúak?

Ha a felek mindenben egyezségre tudnak jutni már a kereset benyújtása előtt, akkor a válási procedúra akár fél év alatt is véget érhet. A válást ilyenkor is bíróság kell kimondja, ha pedig a párnak gyereke van akkor megvizsgálják, hogy az egyezség összhangban van-e a gyerek érdekeivel.

De a probléma akkor szokott lenni, amikor a gyerekelhelyezés vagy a vagyonmegosztás kapcsán vita alakul ki.

Főleg a vagyonjogi perek tudják nagyon elhúzni a válás folyamatát, azt azonban tudni kell, hogy a válópertől minden esetben elkülönül a vagyonjogi per.

Például tegyük fel, hogy a párnak van nyolc ingatlanja, de nem értenek egyet abban, hogy ezek mennyit érnek. Ilyenkor a vagyonjogi perben ki kell rendelni egy igazságügyi ingatlanszakértőt, akinek fél év munka is lehet mire felbecsüli az ingatlanok értékét.

Ráadásul, ha születik egy elsőfokú ítélet, akkor még mindig tovább húzódhat az eljárás, ha az egyik fél másodfokon megtámadja azt.

Nekem volt olyan ügyem, amelyik már tíz éve folyt, mikor megkerestek. Természetesen sokszor egyedi körülmények hátráltatják az eljárás gyorsaságát: például van, hogy menetközben bíróváltás áll be.

Mennyire gyakori, hogy a párok a gyerek-elhelyezési vitáknál bosszút akarnak állni a másikon?

Sajnos ez előfordul. Amikor a felek megfelelő intelligenciával viszonyulnak ehhez a kérdéshez akkor igyekeznek a gyerek érdekeit szem előtt tartani és kompromisszumra törekednek.

A baj az, hogy sokszor, amikor már válásra kerül a sor, a párok roppant mód elhidegültek egymástól.

Van, hogy az egyik félnek láthatóan szinte semmi esélye arra, hogy megkapja a felügyeleti jogot, mégis harcol érte.

A gyerek mikortól szólhat bele, hogy melyik szülőhöz kerüljön?

14 éves kortól már meghallgatja a bíróság, a véleményét pedig nyomatékkal veszi figyelembe. Az esetek túlnyomó többségében ahhoz a szülőhöz kerül, akit ő választ. Nagyon ritka, hogy az ellenkezőjére kerül sor.

Ez akkor történhet meg, ha például azért választja az egyik szülőt, mert ott sokkal szabadabb lehet az élete, de a bíróság előtt esetleg kiderül, hogy ez a szabadság rosszul hat a testi és lelki fejlődésére.

14 éves kor alatt is számít, hogy mit mond a gyerek, viszont ilyenkor nem a bíróság hallgatja meg közvetlenül, hanem egy igazságügyi pszichológus szakértő.

Azt hallani, hogy régen szinte mindig automatikusan az anyához került a gyerek, most viszont már egyre többször van példa arra, hogy az apának ítéli a bíróság. Tényleg van ilyen tendencia?

Inkább azt mondanám, hogy régen az volt az elfogadott, hogy az anya neveli a gyereket az apa meg kéthetente hétvégén jelentkezik kapcsolattartásra. Ma már azonban az édesapák ezt nem kezelik ennyire készpénzként, pláne ha pont ők voltak azok, akik többet voltak együtt a gyerekkel.

Most már jobban harcolnak a felügyeleti jogért, mint régen.

Fontos az, hogy kinek a hibájából történik a válás?

Nem. Amikor a bíróság megvizsgálja, hogy mi vezetett a házasság megromlásához csak azt akarják felmérni, hogy a kapcsolat valóban helyrehozhatatlanul megromlott-e.

A vagyonmegosztásra vagy a gyerekelhelyezésre annak sincs hatása alapvetően, ha az egyik fél házasságtörést követett el.

Másra kell figyelniük a férfiaknak és a nőknek, ha a válás mellett döntenek?

Nem. A férj és a feleség azonos jogokkal rendelkezik.

Általában mennyire mérgesedik el a házaspár viszonya válás esetén?

Nyilván amikor elkezdődik a válás már eleve egy mérgezett állapotban van a kapcsolat. A polgári per pedig van, hogy olaj a tűzre, hisz ilyenkor a bíró előtt lehet panaszkodni, kígyót-békát mondani a másikra. Amikor az egyik fél igyekszik a másikat rossz színben feltüntetni, akkor rendszerint a másik hasonlóan visszavág.

Így elindulhat egy negatív spirál és azok, akik az elején lehet, hogy csak rezignáltak voltak a válás végére meggyűlölik a másikat.

Mire figyeljünk, ha válni akarunk és nálunk a pénz, illetve ha nincs?

Magyarországon a házastársak között vagyonközösség van. Kivéve, ha korábban kötöttek házassági vagyoni szerződést és ebben másként állapodtak meg.

A vagyonközösség nem is feltétlenül a házasságkötéstől kezdődik: hanem onnantól, hogy közös háztartásban, élettársi kapcsolatban éltek a felek és ezt követően kötöttek házasságot.

A házasság időtartama alatt bárki, bármit a saját nevére szerez, az fő szabályként közös, kivéve a törvény által meghatározott különvagyoni szerzeményeket. Akkor is így van ez, ha mondjuk az ingatlan vagy a cég csak a férj vagy a feleség nevén van. Így van ez a cégben lévő, az üzletrész után felvett osztalékkal is, ami szintén közös vagyon lesz.

A válásnál tehát a közös vagyon felét lehet követelni független attól, hogy ebbe ki tett bele többet.

Hogy mi minősül külön vagyonnak azt a törvény felsorolja. Így például minden, amit a felek ajándékozás vagy öröklés útján szereztek.

Élettársi kapcsolatnál is ez a helyzet?

Ott más a felállás. Az élettársi kapcsolatnál a felek önálló vagyonszerzőnek minősülnek, viszont amikor az életközösség megszűnik mindenki kérheti a közreműködése arányában a vagyonszaporulat egy részét.

Mondok egy példát. Tegyük fel, hogy egy élettársi kapcsolatban élő férfi vesz egy ingatlant. Viszont a lakást azért tudta megvenni, mert a párja állandóan gondozta otthon a gyerekeket. Ilyenkor a nő a szétválásuk után már peresítheti az ingatlan egy részét.

Ki kérhet tartásdíjat a válásnál?

A volt házastárs tartására vonatkozó jogot sokan félreértik. Előfordul, hogy azzal keresnek meg az ügyfelek, hogy megcsalták őket, ezért tartásdíjat akarnak kapni az exüktől. A magyar jogrendszer erre, ebben a formában nem ad lehetőséget.

Az kérhet a volt házastársától tartásdíjat, aki önhibáján kívül saját magát nem tudja eltartani.

Például azért, mert ágyhoz köti a betegsége, vagy mert terhes, az utolsó hónapokban jár és épp válik. A magyar jogrendszerben nincs olyan, mint az amerikai filmekben, ahol az emberek életjáradékot kapnak a korábbi – tehetős - párjuktól.

Mennyit kérhetünk vagy mennyit kell adni a gyerekekre?

A gyerektartásdíj kapcsán a legfontosabb, hogy azt nem százalékos arányban, hanem fix havi díjban kell megállapítani a jövedelem után, és a gyermek indokolt szükségletei állnak a középpontban.

A bíróság mindkét szülő jövedelmi és vagyoni viszonyait figyelembe veszi. A gyerektartás léptéke esetenként roppant változó lehet. Vannak havi 15-20 ezres tartásdíjak is, de vannak 100 ezer forint felettiek is.

Visszamenőlegesen hozzá tudunk-e nyúlni a házassági szerződéshez?

Csak közös akarattal mindkét fél beleegyezésével lehet módosítani a házassági szerződést.

Válás esetén hogy válasszunk ügyvédet?

Fontos, hogy olyan ügyvédhez forduljunk, akinek van tapasztalata a válások terén. Hallottam már olyanról, hogy valaki a cégénél dolgozó jogtanácsoshoz ment és a válása kapcsán tőle kért tájékoztatást.

Így viszont nem kapott mindig megfelelő tájékoztatást a vonatkozó jogairól és kötelezettségeiről.

Mennyire nagyvonalúak a gazdagok válás esetén a házastársukkal?

Egyéne válogatja, de nekem az a tapasztalatom, hogy főleg a tehetősebb emberekre jellemző a hosszan elnyúló pereskedés.

Akiknek kis vagyona van, azok általában könnyebben meg tudnak egyezni.