Kandrács Csaba: Kriptovalutát venni egyszerű szerencsejáték

Gondolkozott azon, vajon miért önt választották a Magyar Nemzeti Bank pénzügyi szervezetek felügyeletéért felelős alelnökének? 

Talán annak volt szerepe, hogy az elmúlt hat évben a felügyelet jól működött és komoly reputációt épített fel. Voltak nehéz pillanatok, de sikerült megértetni a piaccal, mik az elvárások, és erre a szereplők jól rezonáltak, akik nem azok kénytelenek voltak befejezni tevékenységüket.

Miután Windisch László, a felügyelet előző vezetője úgy döntött, hogy újabb hat évet nem vállal, én jelenthettem a folyamatosságot, hiszen már három éve itt dolgozom, és a ház jelentős részét szakmai értelemben „én vittem”. Hozzám tartozott a bank, a biztosítás és a pénztári, közvetítői piac.

A kinevezés számomra egy megvalósult szakmai álom. 

Úgy tudni jelentős szervezeti átalakításba kezdett, eddig nem működött jól a felügyelet?

Dehogynem. Számos olyan eredményt értünk el, amely a fogyasztók számára érzékelhető volt. Gondolok itt arra, amikor volt devizahitelek elszámolását, forintosítását felügyeltük, vagy amikor tisztességtelen általános szerződési feltételekkel szemben léptünk fel. Ezen esetekben a felügyelet munkájának eredményeképp a fogyasztók több milliárd forintnyi jogosulatlanul levont költséget kaptak vissza. Ezeken túl ma a pénzügyi rendszer valamennyi piaca összehasonlíthatatlanul jobb állapotban van, mint hat évvel ezelőtt.

Most olyan átalakításokat indítunk el, amelyek a következő hat évre alapozzák meg a munkánkat.

Amikor köztársasági elnök úr október 4-én kinevezett, nem is a családommal mentem ünnepelni, hanem rohantam be a kollégákhoz elkezdeni a munkát. Van tapasztalatom, látom, hogy működik a ház, ezért tudom, mit szeretnék, mi az, ami változtatásra szorul. 

Ezek közül az első, hogy a következő időkben még erősebben akarunk fókuszálni a fogyasztók védelmére. Ehhez lényegesen agilisabb szervezet kell, amely lehetővé teszi, hogy kevesebb legyen az egyeztetés és gyorsabb az intézkedés.

Ennek érdekében az eddig külön, néha „szigetként” működő fogyasztóvédelmi szervezeti egységeket integráljuk az adott szektorok felügyeleti területeivel. Így azonnal lépni tudunk majd, ha felügyeleti oldalról értesülünk fogyasztóvédelmi jogsértésről, s ez fordítva is igaz. Ezen kívül a digitalizáció és a fenntarthatóság is kiemelt figyelmet fog kapni az erős, határozott, következetes, proaktív felügyelésen túl.

Zöld pénzügyi stratégiát fogalmaznak meg, ez is a felügyelethez tartozik? S pontosan mit jelent?

A világ a fenntarthatóság irányába mozdul el. Az MNB-ben már folyik a munka azért, hogy e kérdések bekerüljenek a pénzügyi intézmények gondolkodásába.

Zöld programot és díjat indítottunk, s elképzelésem alapján október második felétől a felügyeleten új önálló szervezeti egység felel a fenntartható pénzügyekért.

Ősszel zöld pénzügyi intézkedési csomagot hirdetünk, november végén pénzügyi fenntarthatósági konferenciát szervezünk, neves előadókkal, és – Közép-Kelet Európából elsőként – csatlakoztunk a klímavédelem ügyéért dolgozó nemzetközi felügyeleti szövetséghez. 

A Bankszövetség a minap felrótta, hogy rájuk szigorú szabályok vonatkoznak, az itthon már százezres ügyfélkörű pénzátutaló fintech cégek pedig könnyített feltételek mellett működhetnek. Hogyan felügyeli majd az MNB a bigtech, fintech cégeket?

A digitalizáció valóban kézzelfogható, újfajta fintech, insurtech cégek jelennek meg a semmiből. A felügyeletnek erre jól látható választ kell adnia. Az első lépés, hogy nekünk is jól kell használni és ismerni e technológiákat.

Erre már felkészültünk, vannak a digitális nyelvet jól beszélő kollégáink, sőt – a Bankszövetség és a Magyar Biztosítók Szövetségének közreműködésével – mi is épp egy blokklánc alapú technológián dolgozunk.

Ez a hitelezők, illetve az ezekhez kapcsolódó hitelfedezeti biztosítók rendszereit tereli majd egy platformra. Remélem, hogy a jövő évben készen leszünk vele.

A második az elvi alapvetés: a digitalizáció nem járhat azzal, hogy kettéválik a piac, hogy a régi intézményekre szigorúbb szabályozás vonatkozik, míg az újak azt csinálnak, amit akarnak.

Meg kell találni az egészséges, kényes egyensúlyt, hogy az ügyfeleket segítő újítások meg tudjanak jelenni, de a már piacon lévők ne kerüljenek versenyhátrányba. 

Mi a helyzet például a külföldi applikációkkal? 

Komolyan vesszük, odafigyelünk a határon átnyúló pénzügyi szolgáltatásokra. Együttműködést alakítunk ki az uniós társfelügyeletekkel, így kedvezőtlen fejlemények esetén nemzetközi szinten is azonnal be tudunk avatkozni. Emellett az MNB a fogyasztók védelme, a közjó érdekében szükség esetén bizonyos piacokon egyes termékek értékesítését is jogosult felfüggeszteni.

Volt ilyenre példa?

Igen, nemrég például egy Szlovákiából határon átnyúlva, hazai közvetítőkön keresztül értékesített biztosítást tiltottunk le, mert a termék nem volt összhangban a magyar jogszabályokkal, illetve értékesítése során háttérbe szorult az ügyfelek érdeke. 

Milyen lesz a Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítás és mikor indulnak el vele?

Kész van, hamarosan bemutatjuk, márciusban indulhat el ennek értékesítése is.

A korábbi MNB Minősített Fogyasztóbarát Lakáshitel (MFL) termék rendszerének sikerét jelzi, hogy idén augusztusig közel 52 ezer ilyen lakáshitel-szerződést kötött a lakosság mintegy 640 milliárd forint értékben. Az MFL ráadásul megmozdította a teljes jelzáloghitel-piacot: az új hitelkihelyezések 98 százaléka már fix, ezen belül pedig már kétharmadnyi a minősített termékek aránya. A bankok jórésze tehát megfelel azoknak a követelményeknek, amelyeket a nemzeti bank előír az ügyfelek biztonsága érdekében. 

Ugyanerre a logikára épül a fogyasztóbarát otthonbiztosítás is, amely így az eddigi termékeknél jóval egyszerűbb és érthetőbb lesz a lakosságnak.

Megadjuk az alapvető, a minősítés elnyeréséhez szükséges feltételeket, több olyan elvárást is az alaptermék részévé téve, amelyek korábban nem feltétlenül voltak azok. Egységes definíciót vezetünk be a korábban biztosítónkként esetleg eltérő fogalmakra is, mint a csőtörés, betörés, beázás, villámkár.

Esetleg más termékeket is be akarnak vonni a minősítésbe?

Kézenfekvő lenne, hogy a casco is bekerüljön a fogyasztóbarát termékek közé. Itt is az a cél, hogy többen kössenek cascot és erősödjön a piaci verseny. 

Milyen vizsgálatok várhatók jövőre?

Az alapot az a több száz vizsgálat jelenti, amivel –mátrix alapján meghatározva – három-négy év alatt áttekintjük a piac minden szereplőjét, közvetítőkkel együtt. Ezen felül több témavizsgálatot végzünk majd például a pénzforgalmi szolgáltatóknál és áttekintjük fogyasztóvédelmi szempontból a hitelkártyákkal kapcsolatos általános szerződési feltételeket. Kiemelten monitorozzuk majd az adósságfék szabályok betartását is.

Az általános „mamutvizsgálatok” mellett egyre több a célzott eljárásunk.

A big data korában az intézményektől kapott részletes adatokat elemezve, az algoritmusok alapján jelzett kockázatok alapján bármikor azonnal kezdhetünk helyszíni eljárást. Külön operatív vizsgálati „rohamcsapatokat” állítottunk fel e célra.

Saját monitoringadataink alapján, vagy ügyfélbejelentésre ezek az egységek gyorsan, váratlanul tudnak megjelenni a helyszíneken. Ott akár a felügyelt intézmény szervereket lemásolva, gépeket lefoglalva ellenőrizni tudjuk az információt. A váratlan megjelenés célja, hogy az információt ne lehessen eltüntetni, megsemmisíteni. Az adatokat itt házon belül szigorú, biztonságos, professzionális környezetben dolgozzuk fel. E már ma is működő eljárásrendet továbbfejlesztettük azért, hogy szükség esetén minél több piacon tudjunk így vizsgálódni.

A pénzintézetek bírsága nagyon megnőtt, tavaly 100 millió forint felettivel is találkoztunk. Miért?

A továbbiakban is komoly büntetéseket szabunk ki, ha azt látjuk, hogy bármely intézménynél rendszerszintű kockázat alakulna ki, jogszabályokat próbálna áthágni vagy „rugalmasan értelmezni”.

Amikor növekszik a magyar gazdaság és több pénze van az embereknek, bővül a pénzügyi szektor, érezhető intézkedések, szükség esetén bírságok kellenek, hogy a feltárt kockázatokat kijavítsák az adott pénzügyi intézmények. Ha nem így tennénk, a piac esetleg „beárazná” bírságainkat és folytatná a jogsértéseket.

A felügyelt intézmények zöme érti e logikát, és kevesebb a súlyos szabálysértés, mint 6 éve, amikor az MNB átvette a pénzügyi felügyelést. 

Nagyon sokan panaszkodnak a pénzváltókra. Sokak szerint teljesen hektikus az ár és például a repülőtéren 100 forint van az euró vétele és eladás között? Mennyire vizsgálják ezeket?

A pénzváltók alapvetően a bankok ügynökei, így mellettünk ők is ellenőrzik őket. Tavaly és idén is többükkel szemben intézkedtünk, például az árfolyamok és a megbízó bank megjelenítését, illetve a pénzmosás elleni hiányos védekezést kértük számon, s zugváltókat zártunk be. Forgalmas csomópontokon ugyanakkor a pénzváltónak is magasabb költségei, például irodabérleti díjai lehetnek, ami a költségein is meglátszódhat. Az utazás előtti körültekintő felkészüléssel, több ajánlat áttekintésével viszont kevesebbet kell fizetnünk.

Ha már itt tartunk, a pénzmosás ellen milyen lépéseket terveznek?

Most erősítettük meg a pénzmosás, terrorizmusfinanszírozás megelőzését vizsgáló operatív egységünket. Szeretnénk tovább erősíteni a pénzmosás elleni küzdelmet. Több tucat ilyen vizsgálatot végeztünk az elmúlt időszakban, s ezek folytatódnak.

Hol tart a teljeskörű adategyeztetés?

Az azonosítás valamennyiünk biztonsága érdekében történik. Az ügyfelek túlnyomó többsége már megtette ezt. Kérem, ha lehet, minél többen azonosítsák magukat október 31-i határidőig, ne csak bankjánál, de önkéntes pénztáránál, életbiztosítójánál vagy befektetési szolgáltatójánál is! Ha valaki kicsúszik a határidőből, ezt később is pótolhatja, s akkortól ismét hozzáfér majd a bankszámlájához, egyéb pénzügyi szolgáltatáshoz, ám addig nem.

Már kapják a banki leveleket azok, akiknek változó kamatozású lakáshitele van, hogy váltsák fixre azokat. Milyen eredménnyel lenne elégedett?

Azzal, ha mindenki megkapná a tájékoztatást a változó kamatozás kockázatáról, s ez alapján hozna felelős döntést és minél többen fix hitelre váltanának. Ha nem is feltétlen válság, de lassulás zárhatja a mostani, példátlanul hosszú konjunktúrát a következő években. Bár Magyarország ma összehasonlíthatatlanul jobb állapotban van, mint 2010-ben, ennek ellenére nem lehet kiszámítani, hogy mi lesz pár év múlva, a nemzetközi folyamatok miatt nem indulnak-e felfelé a ma rekordmélyen lévő kamatok. Márpedig a lakáshitelek hosszú futamidejűek.

Ezért javasoljuk a fix kamatozásra való átváltást, a biztonságos, változatlan törlesztőrészletre való átállást. Lehet, hogy egyeseknek ma akár kicsivel magasabb lesz a törlesztőjük, de nem fog emelkedni, amikor másoké igen. 

Mikor mentek ki a levelek?

A bankok ősszel kezdték kiküldeni a tájékoztatókat, s mindenki kap két, testre szabott fix lakáshiteles ajánlatot is a mostani konkrét szerződése alapján. Ezután 30 napjuk van dönteni az átváltásról, amit több száz, gyorsan és felelősen döntő ügyfél már meg is tett. Eddig már 40 ezer levelet postáztak, s további mintegy 60 ezer fog még kimenni 2020 januárjáig. 

Kinevezése nyomán Ön a monetáris tanács tagja is lesz. Nem aggódik a forint árfolyama miatt?

Az MNB-nek nincs árfolyamcélja, hanem inflációs célja van. Az árfolyam egy bemeneti paraméter, de nem az egyetlen. A döntésünkben ezért nem az árfolyamot kell a középpontba helyezni.

Új versenyképességi programjuk szerint jóléti alapokba vonnák össze az önkéntes nyugdíj- és egészségpénztárakat, alanyi jogon mindenki taggá válna, de szabadon lehetne kilépni. Miért kéne belenyúlni a rendszerbe?

A nemzeti bank nemrég 330 pontos Versenyképességi programmal állt elő, aminek szerves része az öngondoskodás erősítése. Az önkéntes nyugdíjpénztáraknál van egy hiányzó generáció: 15 évvel ezelőtt az akkori huszon-harmincévesek jóval nagyobb arányban léptek be ezekbe, mint ma.

Miközben tehát a mostani negyvenes generáció tudatosan előtakarékoskodik a nyugdíjas éveire, a pénztárak egyelőre nem tudták megszólítani a fiatalokat. Az egészségpénztári szektor pedig az elmúlt három évben veszteséges volt, és - ha minden ugyanígy maradna - bő 15 év alatt felélné tartalékait.

Elképzelésünk alapján a pénztártagok tulajdonában álló jóléti alapokban a fogyasztók – szabályozott keretek között – megtakarításaikat jobban tudnák kihasználni. Új elemként akár az első lakás vásárlása, vagy az első gyermek születése is támogatható válna befizetéseikből, ami dinamizmust adna a szektornak. A jóléti alapokban ráadásul „egymásra találhatnának” az eddigi nyugdíj és egészségpénztárak, a fiatalok az alapok mindkét „zsebében” egyszerre előtakarékoskodhatnának. 

Vegyen kriptovalutát a befektető? Mi erről a felügyelet véleménye?

Minden, ezekbe befektetni szándékozónak tudnia kell, hogy a kriptovaluták rendkívül volatilisek, piacuk uniós szinten szabályozatlan, s nincs mögöttük kártalanítási garanciaalap, illetve pénzügyi felügyelet.

Tudatos pénzügyi fogyasztó szerintem e kockázatokat nem vállalja fel.

Fogalmazhatunk úgyis, hogy nem pénzügyi eszközről, hanem szerencsejátékról van szó, még a biztos megélhetésen felüli fölös tőkénkkel sem ajánlatos itt játszani. Az eszközök evolúcióját azonban érdemes felügyeletként is követni.

Összességében milyen állapotban van Ön szerint a magyarországi banki és biztosítási szektor?

Hasonlóan a gazdasághoz jó éveit éli a hitelintézeti és a biztosítási piac. A bankszektor tőkésítettsége nagyon magas, ami belesimul az uniós átlagba, jövedelmezősége pedig kiváló. A hitelportfólión belül korábban 20 százalék volt a nem teljesítő kölcsönök aránya, míg most öt százalék alatt van – és ez igaz a lakossági és a vállalati hitelekre is. Számos olyan biztonsági, garancia és felügyeleti szabályozó eszköz működik a szektoron belül, amelyek szavatolják, hogy ne épülhessenek fel újabb rendszerszintű kockázatok. A biztosítási szektor az elmúlt két-három évben évi 8-8 százalékkal nőtt. Tíz évre szóló biztosítási jövőképünkben azt vetítettük elő, hogy egy évtized alatt megduplázódhat e piac mérete. Ez változatlanul reális cél.