Katonai és Forma 1-es csúcstechnológiával törné meg egy magyar brand az autóiparban a német hegemóniát 

Tavaly körbement a hír a médiában, hogy Kincsem Hyper-GT névvel egy, a Forma–1-ből származó technológiát felvonultató angol–magyar sportautó készül. Hogyan sikerült megszerezni partnernek a McLaren Applied-et?

Az első magyar autómárka prototípusának megtervezését a legendás Forma-1-es tervező, Gordon Murray vállalta el még 2018-ban. A Gordon Murray Designal azon dolgoztunk, hogy  brit háttérrel Magyarországon összehozzunk egy autómárkát. Akkoriban a Magyar Fejlesztési Bank adott egy indikatív ajánlatot a Bak Motors AG-nak. Ezzel felvértezve érkeztem meg Wokingba a McLaren központjába.

Filmbe illő jelenet volt. A Bak Motorst hárman képviseltük, rajtam kívül ott volt még Stefan Peller alelnök, aki akkor már egy, a SAAB-bal közös katonai drón programot vezetett, és Neil Edwards, aki korábban a Dyson Group vezérigazgató helyettese volt, nálunk pedig tagja a menedzsmentnek.

Öten ültek velünk szemben, a McLaren Applied akkori teljes vezetősége. Sokat kértem, a cég teljes műszaki fejlesztési képességét, a legmodernebb technológiájukat, és mivel akkor még egy ismeretlen startup voltunk, marketing támogatást is. Azaz vállalják fel egy magyar autómárka teljeskörű támogatását. Csend lett a tárgyalóban, Stefan úgy gondolta, most fognak minket kidobni, ám

Stephen Lambert, az electromos hajtáslánc reszleg vezetoje végül azzal törte meg a csendet, hogy az a 2015-ös McLaren F1-es autó, amelyben a hibrid rendszer akkumulátorát ő tervezte meg, körrekordot állított fel a Hungaroringen, miért ne lehetnk strategiai partnerek! És egy hihetetlen sztori vette kezdetét.

Sajnos a Covid miatt mindennel csusztunk, de itt vagyunk, bejelentették a strategiai megallapodast, ez gazdaságtörténeti lépés a magyar autóiparnak. Ilyen még nem volt, hogy a világ legfejlettebb autóipari fejlesztői álljanak be egy magyar automárka megteremtése mögé.

Nanofotonikus fényaktiválású szilárdtest-hidrogén-hibrid hiperautó – sci-finek hangzik, hogy kell ezt a technológiát elképzelnünk?

Amikor az Arizonai cég ezt előadta, az első reakcióm az volt: ezt az 51-es körzetből loptátok? Ez nem evilági.

Nanotechnologia segítségével specialis magnezium izotóppal bevont fólia a hidrogén atomokat egy specialis gyartasi eljaras soran megköti a felületen. Ezután normál atmoszferikus nyomáson akár 5 évig is rajta marad. Ezt a fóliát egy specialis gyártósoron készítik, majd a járművekhez tervezett kanisztereken belul feltekerve helyezik el.

Ebből menet közben lézersugarak szabadítják fel a hidrogént, amelyet a motor végül felhasznál. Ennek az az előnye, hogy nincs robbanásveszély, és nem kell a tároláshoz nyomás alatt tartani a hidrogént, így energiaveszteség sincs.

A feltaláló és az amerikai védelmi minisztérium közös elemzese szerint ez lehet a legalkalmasabb technológia egy olyan veszelyhelyzetben, amikor kifogy olaj, és az elektromos hálózatokat kiütötte egy EMP vagy egy kibertámadás. A hidrogénnel feltöltött kanisztereket ebben az esetben egyszerűen ki kell szállítani a benzinkutakra. 

A Bak Motors-McLaren-Ricardo projekt kizárólagosságot szerzett erre a technológiára. Hogyan sikerült ezt elérni?

A három cég meggyőző műszaki képességén felul olyan apróságok is számítottak mint a családi háttér. Nagymamám testvérei 56-ban az Egyesült Államokba disszidáltak, és úgy alakult, hogy  unokatestvérem édesapja tervezte az F14-es es F15-ös vadászgépek elektronikai rendszereit, ezzel Arizonában hírnevet szerzett a szakmában.

A szilárdtestű hidrogéntárolás feltalálója szintén annak a vállalatnak volt a fejlesztő mérnöke, ahol ő is dolgozott, ami jól jött nekünk a tárgyalásokon. Ráadásul  a felmenői között neki is voltak magyarok, így gyorsan megragadta a képzeletét Kincsem története. 

Ráadásul a Ricardonak van egy defense ágazata is, így jöhetett össze, hogy már korai fázisú egyeztetések zajlanak a Kincsemre kifejlesztett nagy teljesítményű hibrid motor páncélosjárművekbe építéséről és teszteléséről…

Mennyibe kerül majd egy ilyen űrtechnológiával felszerelt Kincsem Hyper GT? 

Nagyjából három millió Font lesz az ára. (nagyjából 1,5 milliárd Forint, ebben a kategóriában átlagosnak számít)

A BAK Motors a világ első teljesen digitális autós cégeként hirdeti magát  – mit takar ez?

Nálunk a teljes tervezés, fejlesztés és tesztelés a digitális térben zajlik az alapoktól egészen az autó kilencvenöt százalékos készültségi állapotáig, ahogy ez a repülőgépiparban és a Forma–1-ben történik. Forrásokat is a digitális térből rendelünk hozzá a projekthez, és egy speciális, tokenalapú előértékesítési modellt is terveztünk, amiben a vevők az előleggel együtt részvény­opciót is kapnak. 

Terveznek magyarországi gyártást is?

Mivel magyar autómárkáról van szó, az elsődleges célunk az itthoni gyártás beindítása.

Ugyanakkor itt, Közép-Európában egy magyar-svajci -brit-amerikai programmal szemben, amely ráadásul a védelmi iparhoz is köthető, olyan mértékű dezinformációs propagandát tapasztalunk, amelyet külföldről mozgatott lobbikörök folytatnak, amely kétségessé teszi, hogy mindezt meg is tudjuk valósítani.

Persze nem adjuk fel, ha nem megy itthon, akkor megcsináljuk Angliában, vagy az Egyesült Államokban.

Tavaly a budapesti Brit Nagykövetség Kereskedelmi Osztálya is gratulált a Kincsem márka bevezetéséhez. Segítették is valamivel a munkát?

A nagykövetség akkor figyelt fel ránk, amikor Gordon Murray elvallalta a munkat. Ő később kiszállt ugyan a projektből a koronavírus-okozta csúszások miatt. Hála az Égnek pont akkor hagyta ott Ian Callum a Jaguart, igy váltottunk.

Engem a DIT, egy brit kormányügynökség szponzorált. A Boris Johnson által alapított Depertmant for International Trade-nek az a feladata, hogy felkarolja azokat a projekteket, amelyek a brexit utáni bilaterális kapcsolatokban kiemelkedőek lehetnek.

Ennek köszönhetően angliai tanulmányutakon vehettem részt, amelyek során olyan ipari titkokat ismertem meg, amelyeket a Kincsem-programban is fel tudtam használni. 

Szürrealis volt, hogy egy startup tőkebevonás előtt Anglia legfejletteb vállalataival volt képes szerződni, ez a DIT nélkül nem ment volna.

Honnan jött az ötlet, hogy belevág az autógyártásba? Korábban is ezzel foglalkozott?

Gyerekkoromban az anya, apa után a harmadik szavam az autó volt. A 2010-es években létrehoztam egy cégcsoportot, ami autóipari beszallitóként működött és újgenerációs karosszéria gyártást terveztünk a GMD-vel.

Ha őszinte lehetek, a Gordon erősítette meg bennem azt, hogy létre tudok hozni egy saját autómárkát gyártással együtt az új generációs technológiákra alapozva.

Az üzlettársaimnak ez a cél túl meredek volt, emiatt sajnos egymásnak estünk.  Végül Svájcban megalapítottam a Bak Motorst.

Amerikai katonai technológia, brit partner - némi színt hoz ezzel a németek által dominált magyar autóiparba…

Igen, de megéreztem a bőrömön, hogy sokan szeretnék ennek a programnak a bukását, még magyarok is. Jelenleg az ország beszállítói értékláncai többnyire német autógyarakat szolgálnak ki, ezeknek az értékláncoknak a tetejen ezek a márkák vannak.

Aztán csodálkozunk hogy egyik napról a másikra egy külföldi autógyár hipp-hopp kivon többezer milliárd forintot, ami már a makrogazdasági egyensúlyt veszélyezteti.

Ezért teljesen hibás az a gazdaságpolitikai elképzelés, miszerint nekünk fejlett beszállítóknak kell lennünk. Luxus rabszolgák? Na nem.

A Kincsem program bebizonyítja, hogy lehetnek magyar márkák, amelyek mögé a világ legfejlettebb értékláncai állnak be, és bízom benne, hogy előbb-utóbb több magyar autómárka-kezdeményezés lesz, aminek hatására az ország beszállítóiparának képessége és haszna az országon belül maradhat.