Kiderült, mi lesz a sertéshús árával és hogy miért háborúznak a magyar és a külföldi húsipari cégek

Húsipari szereplőktől hallottuk, hogy a külföldi és a hazai cégek között óriási a verseny, mivel a nemzetközi szereplők alacsony, nyomott árakon jelennek meg itthon. Mi kéne ahhoz, hogy a magyar vállalatok jobb helyzetbe kerüljenek?

A húsiparban valóban óriási a verseny, mivel a külföldi cégek a modern technológiai újításoknak és a mérethatékonyságnak hála piacképes árakkal tudnak megjelenni itthon. Még akkoris ha a termelésük tőlünk több száz kilométerre zajlik. Az egyik probléma az, hogy az elmúlt 15-20 évben a magyar társaságok többsége nem tudott olyan beruházásokat végrehajtani, amely segített volna a felzárkózásban.

Bár az utóbbi időben ezen a téren látni egy javuló tendenciát.

De a termékpálya szervezettség terén is akadnak gondok. A beszállítók, a feldolgozók és a kereskedelmi partnerek között egyelőre még ritkán alakul ki tartós, bizalmi alapú kapcsolat.

Ennek mi az oka?

A tapasztalataink szerint az integrációk ott tudtak fejlődni, ahol az áfát sikerült levinni 5 százalékra. Innentől ugyanis nem éri meg többé feketézni. Beindul a gazdaság kifehéredése, amit a sertéságazatban is láttunk már. 2014 óta csökkent a sertéslétszám, a hivatalos lejelentett vágások száma mégis 1 millióval nőtt. Az 5 százalékos áfa mellett már nem érdemes trükközni.

Ilyen környezetben a tartós beszállítói kapcsolatok, az integrációs típusú szerveződések jelentősége is megnő.

A prémium hústermékek iránt itthon egyre nagyobb a kereslet. Ez minek köszönhető?

Amikor az országot elárasztották a korszerű, koncentrált kiskereskedelmi láncok üzletei, a fogyasztók a régi beidegződésekre hallgatva azt vették, ami a legolcsóbb volt. Időbe telt, mire a vásárlók ráébredtek, hogy az olcsóbb ár általában gyengébb minőséggel jár.

Ezt egyrészt segítették a különféle edukációs kampányok.

Így például mi is évek óta szisztematikusan tájékoztatjuk a fogyasztókat arról, hogy a húsvéti füstölt áruk rendkívül széles skálája található meg az üzletekben és az árkülönbségek általában minőségi különbséget takarnak. A jobb minőségű termékek iránti igény erősödését az elmúlt évtizedben az is segítette, hogy nőttek a reálbérek, így a fogyasztók egyre bátrabban emelték le a polcról a drágább árukat.

Vajon erre a tendenciára milyen hatással lesz a járvány?

Ezt most még nem lehet megmondani. Az egyik oldalról a válság miatt csökken a fogyasztói bizalom, a másik oldalról viszont a korlátozások miatt kevesebbet költünk szórakozásra és utazásra, ami miatt több pénz maradhat élelmiszerre. Két ellentétes hatás feszül most egymásnak. Hogy mindebből milyen piaci folyamatok fognak kibontakozni azt még nem látjuk pontosan.

Az élelmiszer-kiskereskedelem tavaly egy kicsit még nőni is tudott, ami miatt a nagy húsipari cégek 2020-ban nem zártak rossz évet. De mi a helyzet a kis és közepes méretű üzemekkel?

A húsiparban a válság őket érinti a legsúlyosabban. A legtöbb kis és közepes méretű üzem jelentős részben a vendéglátóiparból élt. A partnereik pedig már hosszú ideje zárva vannak. Most sok érintett társaság vagy teljesen be kellett zárjon vagy csak töredék kapacitással tud működni.

A túléléshez nagy szükségük lenne állami támogatásra.

Az előrejelzések szerint nő a sertéshús ára. Miért?

Az élősertéspiacon főleg az utóbbi években óriásiak voltak az áringadozások. 2019-ben közel 50 százalékos éven belüli áremelkedést 2020-ban 30 százalékos csökkenés követte. Idén az elmúlt hónapban néhány hét alatt több mint 25 százalékos volt az emelkedés és a folyamatnak várhatóan még nincs vége.

A fő ok a takarmánygabona drágulása, de hatással van a forint gyengülése és az energiahordozók drágulása is.

Az afrikai sertéspestis megjelenése Kínában és Németországban is felforgatta a húspiacot. Mennyire van felkészülve Magyarország a betegség elleni harcra?

Mindenekelőtt el kell mondani, hogy óriási eredménynek tekinthető az, hogy egyelőre sikerült azt megakadályozni, hogy a házi sertés állomány is megfertőződjön. Sajnos a vaddisznó állományban viszont nem tudtuk megállítani a fertőzés terjedését. Minél  nagyobb a vaddisznó sűrűség egy országban annál könnyebben terjed a betegség. A magyar sertéságazat szereplői évek óta kérik, hogy a túlszaporodott vaddisznóállományt csökkentsék az optimális szintre.

Az idén végre elkészült egy program, amely a hazai vaddisznóállomány gyérítését célozza.

Reméljük, hogy ez minél hamarabb eléri a kitűzött célt és megteremtődik a remény arra, hogy leállítsuk a vírus terjedését és később mentessé is tegyük az országot. Ha ez megtörténik, akkor a magyar húsipar ismét hozzáférhet a fontos távol-keleti piacokhoz, aminek elvesztése éves szinten 10 milliárd forintot meghaladó kárt okozott az ágazat szereplőinek.