Kitörhet-e a világháború, és kimaradhatunk-e belőle? 

A NATO csúcson napirendre került a repüléstilalmi övezet Ukrajna felett, miközben Varsó és a balti államok amellett kardoskodnak, hogy békemisszió címen legyen katonai beavatkozás is. Ezúttal mindkét ötletet elvetették, de ha bármelyik megvalósul, onnantól kezdve részletkérdés, hogy világháborúnak nevezzük-e. Mekkora esélye van ennek?

Gyakorlatilag nulla, ugyanis a repüléstilalmi övezetet egyszerűen nem lehet megvalósítani.

Egyáltalán ennek a megszervezése is komoly kihívást jelentene a NATO-országoknak, ugyanis ha bevezetnék, akkor be kellene küldeni a gépeiket az ukrán légtérbe, és erőszakkal megakadályozni, hogy oda orosz gépek berepüljenek.

Ha ezt NATO-szinten megcsinálják, az közvetlen beavatkozás a háborúba, azaz casus belli. A NATO-országok zöme ezzel a legkevésbé sem ért egyet, okkal döntött úgy a Szövetség, hogy nem lesz légtérzár.

De tegyük fel a lehetetlent, hogy konszenzus alakulna ki ebben a kérdésben, még akkor is meg kellene szerezni az ENSZ BT felhatalmazását ehhez a lépéshez, de még ha el is jut a testület elé, teljesen világos, hogy Oroszország élni fog a vétójával, így nem lehet majd elfogadni. De szerintem idáig el sem jut a történet, az EU-csúcson valószínűleg állam és kormányfői szinten is el fognak ettől határolódni. 

Azért az kicsit sem megnyugtató, hogy egyesek ilyen veszélyes lépéseket követelnek…

Tény, hogy vannak olyan államok, amelyek szorgalmazni fogják, például a lengyelek és a britek, de a többséget visszatartja, hogy ha mégis megvalósulna a repüléstilalmi övezet, akkor iszonyatos nagy esély lenne arra hogy Európa belesodródik a háborúba.

Mivel járna számunkra, ha Európa belekeveredik a háborúba?

Csatatér lenne felettünk az ég, állandóan repülnének a harci gépek.

A magyar Gripenek is? 

Ha életbe lépne a légtérzár, akkor azok az országok küldenének Ukrajna fölé gépeket, amelyek erre felajánlást tesznek. Majdnem biztos vagyok benne, hogy egy ilyen műveletben Magyarország nem venne részt, és nem is  csak azért, mert a kormány azt tűzte zászlajára, hogy hazánk kimaradjon a háborúból.

Még egy vérmesen beavatkozáspárti politikai erőnek is szembe kellene néznie azzal, hogy technikailag kivitelezhetetlen lenne a csatlakozásunk a légtérzárhoz. Egyszerűen nincsen annyi vadászgépünk.

A Gripenek le vannak kötve itthon, illetve az olasz légierővel közösen biztosítják Szlovénia légterét, nincs szabad kapacitásuk. 

De vajon NATO-tagként megteheti hazánk, hogy kimarad a háborúból? Nem kell a szövetségi rendszer minden tagjának valamilyen formában részt vállalnia a feladatból?

Ez megegyezés kérdése, de jól látható, hogy jelenleg nincs is meg a politikai szándék. 

A NATO feladata a tagországok területének a védelme, ebbe nem fér bele az, hogy csapatokat küldjön Ukrajnába harcolni az oroszok ellen. Ha így történne, az kalandor politika lenne, ami azzal a kockázattal járna, hogy Európa hadszíntérré válik, és ezt senki nem akarhatja komolyan.

Lehet Ukrajnát támogatni, fegyvereket szállítani, zsoldosokat, szabadcsapatokat küldeni, de a többség nem akar ennél tovább lépni.

A háború jelen állása szerint öngyilkos lépésnek tűnik, de előfordulhat, hogy valamilyen okból Oroszország megtámad egy NATO-tagállamot?

Egy ilyen helyzetben a NATO azonnal alkalmazná az ötös cikkelyt, és mozgósítaná a rendelkezésre álló erőit. Ez most már jelentős katonai potenciált jelent, a keleti területeken nagyon megerősítették a gyorsreagálású erőket az elmúlt években. Szézezer amerikai katona állomásozik Európában, ehhez jön most további negyvenezer.

Az Ukrajnában nyújtott teljesítményük alapján az oroszok most aligha kockáztatnának meg egy ilyen lépést, tekintve, hogy az elmúlt hetekben mennyit gyengült a haderejük, és még az előző háborút sem zárták le. 

A háborús propagandát félretéve mennyire feszült a helyzet Oroszország és a Nyugat között? Kell attól tartanunk, hogy véletlenül eltéved egy rakéta, vagy berepül egy orosz gép a NATO-légtérbe és elszabadul a pokol?

Nem kell ettől félni, ha eltéved a rakéta abból még nem keletkezik háborús feszültség. A felek tisztázzák, hogy mi is történt valójában, és ha véletlenül történt az incidens, vagy technikai probléma okozta, akkor elég lehet egy bocsánatkérés is, és az élet megy tovább. Még akkor is, ha a média esetleg háborút vízionál az eset miatt.

A NATO és Oroszország között hibátlanul működnek a közvetítő csatornák, és ilyesmi békeidőben is előfordul. Letér egy-egy gép a légi folyosóról, ott repül, ahol nem kellene, ilyenkor ráemelnek egy vadászgépet, amely visszatereli a helyes irányba. 

Az pedig egészen biztos, hogy világháború nem lesz. Ez Oroszország és Ukrajna háborúja, és egyik fél sem érdekelt abban, hogy ezt ilyen mértékben kiszélesítse. De nem is tolonganak a jelentkezők, Kína például elég világosan jelezte álláspontját, hogy ebben nem kíván részt venni, még fegyvereket sem hajlandó szállítani az oroszoknak.