Klímapolitikai szakértő: Most nem zöldíteni kell, hanem túlélni

Hogyan értékeli a magyar gázársapkát? Uniós szinten is működhetne?

Magyarország számára közömbös az uniós ársapka, mert a hosszú távú gázszerződésekre nem vonatkozik a dolgok jelenlegi állása szerint. Egy jól megtervezett uniós gázár emelkedés késleletető mechanizmus egyébként működhetne - ha nem zárja ki teljesen a piaci körülményeket, akkor mérséklő hatást fejtene ki, időt hagyva a tagállamoknak, hogy később szembesüljenek a meredek áremelkedés negatív hatásával.

Milyen érvek álltak amögött, hogy az Unió végül elvetette a gázársapka ötletét?

Az uniós ársapka gondolata azzal a céllal fogant meg, hogy a szankciók részeként megregulázza a háborúzó oroszokat, de

az eredeti mennyiségnek már csak 9-10 százaléka jön Oroszországból - az eddigi évi 160-200 milliárd köbméternyi gáz helyett, 16-20 milliárd köbméter érkezik - tehát nincs mivel ársapkázni.

Ezzel már csak a norvég és egyéb európai kitermelőket, illetve az EU-ba exportáló országokat sújtanánk. Az uniós politika ezt belátta, és ezen a téren már nem olyan szigorú. Azt látjuk, hogy a gazdasági realitás felülkerekedett a politikai szándékon.

Van olyan uniós tervezet, amit érdemes komolyan megfontolni?

Az ötletet, mely szerint a készletek 15 százalékához közös beszerzéssel jutna hozzá az Európai Unió, érdemes megfontolni.

Az együttes tárgyalási fellépés nyilván erősíti a vásárlói pozíciónkat például egy LNG (cseppfolyosított földgáz) tárgyaláson. Az eredetileg Európába tartó LNG könnyen vehet más irányt, mivel az exportáló részt vesz a globális kereskedelemben és mindig a jobb árak felé hajózik.

Tehát egy részleges közös európai beszerzés javíthat a földgáz ellátásbiztonságon.

Ritka jelenségnek számít, amikor az észérvek dominálnak az uniós klímapolitikában?

Sajnos úgy tűnik.

A politikai indíttatás azóta erősödött fel, mióta a Von der Leyen vezette bizottság dolgozik.

Ennek a hozzáállásnak a romboló hatásait pedig már a Covid-válság idején is megtapasztaltuk - tanulmányok kimutatták, hogy azokban az országokban, ahol vártak az Unió által jóváhagyott oltóanyagokra, a halandóság is nagyobb volt. A magyar kormány gyorsan cselekedett, beengedte az orosz és kínai vakcinákat is, ennek köszönhetően a halandóság is alacsonyabb volt a kiváró országokkal szemben.

Medvegyev júliusban fagyhalált jósolt Európában a szankciók következményeként. Valóban ekkora a probléma, hogy tömeges fagyhaláltól kell tartanunk?

Ez erős túlzás volt. A laikus embereket meg lehet ezzel ijeszteni, de az Európai Unió országait felelős kormányok vezetik, akiknek van B terve.

A terv részeként 25 LNG terminál épül Európa-szerte. Csak Észak-Németországban 7 LNG terminál épül, ebből 2 még az idénműködni fog.

A legtöbb tagállam befelé is tekint, mivel a jelenlegi energia-veszélyhelyzetben felértékelődnek a hazai források. Hazai nyersanyagforrás - főleg szén és lignit – nagy mennyiségben áll rendelkezésre Európában. Az Északi-tengeren a norvégok és britek szerencsés helyzetben vannak, mivel jelentős mennyiségű földgázt és kőolajat tudnak kitermelni, de a Fekete-tengeren és a Földközi-tenger keleti medencéjében is találtak új forrásokat.

Minden tagállamnak viszonylag jelentős a biomassza termelési képessége, ami a tűzifát, energianövényeket, biobrikettet és egyéb szilárd szervesanyagokat takar.

Szinte biztosan kijelenthetjük, hogy Magyarország és Európa is meg fog birkózni az energia-veszélyhelyzettel, ha a pártviták miatt nem fagynak be az erőfeszítések.

A vitatkozással ugyanis nem mehet el az idő, amikor már régen dönteni kellene.

Mit várhatunk a jövő évben? Mérséklődni fog az energia-veszélyhelyzet?

A 2022-es telet meg fogjuk oldani, hacsak nem lesz nagyon extrém hideg tél. Az előrejelzések azt mondják, hogy a tél eleje hideg lesz, a második fele pedig enyhébb.

A 2023-as idény lesz érdekesebb, amikor az orosz gázról való leválásnak a kézzel fogható eredményeit kellene majd megtapasztalnunk.

Egyrészt magáról a gázról is le kell válnunk, illetve a fűtést el kell vinnünk más irányokba. Gondoljunk bele, hogy a földgáztározók feltöltésénél idén nagy részben zavartalanul érkezett a gáz. Jövőre az év elejétől kezdve nem fog jönni az orosz gáz. Ott fog eldőlni, hogy Európának sikerült-e megvalósítania a B tervet vagy sem. Sőt, ha a jövő év kritikus lesz, akkor 2024 is kritikus lesz.

Mely országokat sújtja leginkább az energiaválság?

Azok az országok mindenképp rosszul jártak, akik kizárólag a piaci elveknek alárendelve szerezték be az energiát. Nem működik igazán a kereskedelmi gáztározás, mert a magánkézben lévő, kereskedelmi alapon működő tározókat nem lehet kötelezni arra, hogy akkor vásároljanak, amikor drága a földgáz, hiszen abból nem tudnak haszonra szert tenni. Azt látjuk, hogy ilyen helyzetben valóban szükség van az állami beavatkozásra, mert a piac elég extrém módon reagál az eseményekre.

Jellemzően a nyugat-európai országok nem szabályozzák hatóságilag az árakat, valószínűleg mert a magasabb fizetésekből ki tudja gazdálkodni a lakosság a megemelkedett rezsiárakat.

Habár az energiaszegénység ott is nő, és egyre több a segélyezésre szoruló ember Nyugat-Európában is. Abban a régióban jóval magasabbak a lakossági energiaárak, mert különféle könyezetvéldemi és szociális adók terhelik, ilyen például több nyugati országban a karbonadó.

zeket az adókat még a jelenlegi veszélyhelyzetben sem vonták vissza, tehát van még mozgástér a költségek csökkentésére - a zöldeknek és a méregzöldeknek fel kell fognia, hogy most egy időre félre kell tenni a zöldítést mert a túlélés a tét.

A magyar kormány állami kézbe vette a földgáztározóinkat és meghatározó szereplője az energiaszektornak. Mennyire segíti vagy hátráltatja ez az energiaválság elleni védekezést?

A lakossági energiaár mindig is politikai kérdés volt, attól függetlenül, hogy ki volt kormányon. A jelenlegi kormány 2010 óta a legrosszabb forgatókönyvre készül, ezért vette állami befolyás alá a földgáztározóinkat. A földgáztároló-kapacitás nagyon fontosellátásbiztonsági szempontból.

Több nyugati tagállamban előtérbe került a szén és a lignit, hogy oldják fel ezt az ellentmondást a radikálisan zöldek?

A zöldek 2030-ra akarják kivezetni a szenet és a lignitet Németországban, de az EU-tagállamok jelentős része is rendelkezik hasonló programmal. Ez pár évvel most eltolódik. Tekintsünk most úgy a helyzetre, mintha egy széntüzelésű üzem igazgatói lennénk Németországban. Tudjuk, hogy az erőművűnket be fogják zárni, ezért már csak a legszükségesebb karbantartásokat végezzük el, és nem indítunk feljesztési programokat. Éppen a német erőművek egy része ezért nem is indítható újra.

Pedig az elmúlt évtizedben a németek álltak ki leghangosabban a zöld átállás mellett. Miért nem tudják még teljesen megújulóból fedezni az energiaigényüket?

Az időjárásfüggő megújulók térnyerésével (szél és nap) a németek kiépítettek egy olyan villamosenergia-szektort, ami akkora, hogy az ellátásukat kétszeresen is fedezi, de csak elméletben.

A gond az - és ez egy egyszerű matek példán keresztül levezethető -, hogy egy évente 1600 órában rendelkezésre álló naperőművi kapacitással, meg egy 2400 órában rendelkezésre álló szénerőmű kapacitással nem lehet egy 8760 órából álló évet kihúzni.

Ugyanis amíg nem tudják ipari méretű akkumulátorokban tárolni az időnként túl sok, időnként túl kevés áramot, földgáz-tüzelésű erőművekkel kell azt megtenni. Ez Európa tragédiája és főleg a németeké, mert ezzel a legmagasabb szinten váltak függővé a földgáztól.

Az energiaszűkösség milyen erősen katalizálja az innovációt?

Minden válságos helyzetből ki lehet jönni jól is. A fosszilis energiahordozók hiánya, illetve a magas ár egy új éra kezdete lehet. Európa már így is a legambíciózusabb klímapolitikát folytatta, viszont a változás meglehetősen komótosan haladt, most ez felgyorsulhat. A háború felértékeli a hazai energiatermelést is. Ne feledjük, ennek szerves részei a megújuló energiaforrások.

Mivel a földgáz nagyon drága, így Magyarország is erőteljesebben fordul a megújulók irányába. Nagyon örömteli, hogy a naperőművi kapacitásaink a tízszererése nőttek az utóbbi három évben. Ez európai szinten is kiemelkedő teljesítmény – 300 megawattról 3400 megawattra nőtt a beépített napelemes kapacitás.

Milyen szintű megoldást jelent ebben a helyzetben a cseppfolyosított földgáz, vagyis az LNG?

Az ellátásbiztonságunk szempontjából sokkal több kérdést vet fel, mint a vezetékes orosz gáz, viszont Magyarroszágnak van B terve.

2010 óta cél volt a földgázbeszerzés diverzifikálása - voltak ugyan olyan elvetélt ötletek is mint a Nabucco és a Déli Áramlat -, ezek európai szintű projektek lettek volna.

Érdekes módon a régiós összefogás egyre sikeresebbé vált, megépült az Észak-Déli földgáz korridor, ami azt jelenti, hogy Magyarországra már Lengyelország és Horvátország felől is érkezhet cseppfolyósított földgáz.

A rendszer azért nagyon előnyös, mert tovább bővíthető: a most épülő észak-német LNG terminálok irányába, illetve a Baltikum több országában is épül LNG terminál, a lengyeleknél is.

Észak-Olaszországban is sok terminál található, és a horvát terminált is bővíteni fogják. Sőt, a Transzbalkáni vezeték újraélesztésével fekete-tengeri földgázforrásokat is el lehet majd érni és a Földközi-tenger keleti medencéjében hatalmas mezőről jöhet földgáz. Így négy tenger felől érkezhet Magyarországra az LNG. Ezzel az a probléma, hogy az LNG részt vesz a globális kereskedelemben, tehát árversenyben vagyunk a fejlődő országokkal is - Dél-Amerikával, Afrikával, Ázsiával. Ez könnyen egy felfelé tartó árspirált eredményezhet. Felmerül a kérdés, hogy milyen érdekérvényesítő képességünk lesz a kiélezett világkereskedelemben.

Mennyire reális elképzelés, hogy Magyarország függetlenedhet az orosz gáztól? Ez mikor történhet meg leghamarabb?

Gyakorlatilag ma is függetlenedhetne, ha az Európai piacon lenne elég gáz és az megfizethető árú lenne. Az osztrák-magyar vezetéknek és a szlovák-magyar határkeresztező vezetéknek olyan nagy a kapacitása, hogy gyakorlatilag a teljes éves felhasznált földgáz mennyiséget be tudnánk rajtuk keresztül hozni. Az elvi lehetőség adott.

Most, hogy az Európai Unió irányába nem tud értékesíteni földgázt Oroszország, milyen alternatívák után néz?

Az oroszok 2030-ig azt tervezik, hogy a német importnak megfelelő mennyiségű földgázból LNG-t fognak gyártani, és az a világkereskedelem része lesz. A kőolaj esetében is már az zajlik, hogy az orosz kőolaj tankereken elmegy Kínába és az arab világba, akik viszonteladóként gyakran továbbadják azt.

Akkor az oroszokat végülis nem érintik súlyosan a szankciók…

Az oroszok megtalálják az új piacokat. Így működik egy szankció, azaz sehogy.

Ezt már megtanulhattuk volna az 1929-es alkoholtilalom idején. Egy komoly globális szaklap is felhívja erre a figyelmet. A legszomorúbb ebben, hogy nyugatról öntik Ukrajnára a pénzt, a fegyvert, lőszert, de majd az élelmiszert és a tüzelőt ki fogja? Arra jók szegények, hogy harcoljanak mindenféle érdekek mentén. Van is egy mondás ezzel kapcsolatban: Ukrajnának volt már oroszbarát vezetése, európabarát vezetése, de ukránbarát vezetése még nem.

Mely uniós országokban a legkedvezőbb a rezsi? Magyarország hol helyezkedik el a rezsiversenyben?

Az Európai Unión belül messze nálunk a legalacsonyabbak a lakossági energiaárak, ezért méltatlannak érzem azokat a támadásokat, amelyek politikai szempontból érik a kormányt.

Ugyanakkor hatalmas árat fizet az életszínvonal megtartásáért az ország.

Annak ellenére, hogy a helyzet rosszabbodik, hihetetlenül sok adóforint megy el arra, hogy az életünket még elviselhető szinten tartó infrastruktúrák működjenek.

Látható, hogy a magyar költségvetés sincs egyszerű helyzetben, egyre fontosabbá válik az EU-tól máig meg nem kapott pénz. Körömszakadtáig védi a kormány a vívmányokat, amiket elért, igenis tud szociálisan gondolkodni.

Az energiárak árak ugyan magasak, de reménykedésre ad okot, hogy sokat visszaesett a tőzsdei gázár, csaknem felére. A kőolajár-szankciózás decemberben élesedik. Ha ezek az árak noramlizálódnának, akkor hamar csökkenhetne a nyomás a kormányon.

A versenyszféra piaci árat fizet. Meddig bírják még kigazdálkodni a megnövekedett energiaárakat?

A nagyipari üzleti felhasználók piaci árat fizetnek, és ez nagyon rossz a magyar gazdaságnak. Ez mindig egy érdekes verseny, úgymond kötélhúzás a kitermelő és a vásárló (importáló) országok között.

Aki exportál, a magas árban érdekelt, de csak addig, amíg a vásárló országnak nem csökken olyan mértékben a GDP-je, azaz a vásárlóereje, hogy már ne tudjon kőalajat, vagy földgázt vásárolni.

Igyekeznek inkább növelni a kitermelést, csökkenteni az árat, hogy megmaradjon az üzlet. A lényeg, hogy hosszú távon egyensúly alakul ki, ami jelenleg ki van billenve.

Egy uniós ársapka viszont az egyensúly kialakulását hátráltatná, mivel annak az lenne a vége, hogy se az LNG, se az olaj nem jönne Európába, megint kínálati szűkösség felé tartanánk. Ezért puhulhatott fel a Bizottság álláspontja.

Magyarország milyen megoldásokhoz tud nyúlni az energiaválság mérséklésében?

Fel fog értékelődni a hazai megújuló és fosszilis erőforrások jelentősége.

Van egy hatalmas biomassza- és biogáz potenciálunk, ami a földgázt közvetlen kiváltó alternatíva. Magyarországon máig jelentős, hagyományos földgáz készletek vannak, több mint 70 milliárd köbméterről tudunk, ami már a jelenleg is kitermelés alatt álló mezőkben van.

Évi pár milliárd köbméter már rengeteget segítene az ellátásunkban.

Magyarországnak van egy óriási, nem hagyományos mélységű földgázkészlete is, ami 3,5 km mélyen nyugszik, és amelynek konzervatív becslések szerint is legalább 1600 milliárd köbméter a mennyisége.

Igaz, olyan geológiai körülmények között, ami nehézkessé tesz a kitermelést, de nem lehetetlen. Kell hozzá egy megfelelő árkörnyezet és politikai akarat.

Egyébként a szenet is lehet környezetbarát módon alkalmazni, nem hiába kapott Nobel-díjat Oláh György kémikusunk metanolgazdasága. Ő a tiszta szén technológiát kutatta, ahol teljes üvegházgáz leválasztással, gyakorlatilag csak gőz távozna a széngázosító erőművekből, viszont ez majdnem olyan drága, mint egy atomerőmű. De ez sem lehetetlen.

El lehet menni a régi földgáztüzelésű erőműveink irányába is, amelyek még működnek fűtő-, vagy gázolajjal, ilyen például a Tisza II. Erőmű. De meg lehet hosszabbítani a hazai lignit felhasználásával működő Mátrai Erőmű üzemidejét is, mint ahogy a Paksi Atomerőmű üzemideje is tovább hosszabbítható. És persze mindenképpen szükség van a Paks-2 Atomerőmű megépítésére is.

A kilátások akkor nem olyan borúsak…

Nem.

Csak gondoljunk bele, hogy Magyarország primer energiaigényének 2,5 szeresét ki tudnánk elégíteni hazai megújulókból.

Igaz, ez csak elméleti lehetőség, ennél jóval kevesebb a technikailag realizálható energiaforrás. A lényeg, hogy a hazai források felhasználása biztos, hogy előtérbe fog kerülni, mert veszélyhelyzetben nincs olcsó import, ha egyáltalán van import.