Már 15 százalékkal estek az albérletárak a járvány miatt Budapesten a belvárosban

Mi a KSH célja azzal, hogy új lakbérindexet vezetett be?

A lakásstatisztikában nagyon sokféle területet vizsgálunk. Így jól le tudjuk fedni az építések alakulását, meg tudjuk vizsgálni a lakáspiaci árak alakulását, akár az új, akár a használt lakások esetében. Mostanáig fehér folt volt viszont a lakbérek megfigyelése, ami nem véletlen, mert ez a terület nem mérhető a hagyományos statisztikai eszközökkel.

Alig van adatunk erről a területről, ami pedig mégis megtalálható nálunk, az csak egy-egy adott pillanatot jellemez, a lakbérek időbeli változását eddig nem tudtuk mérni. Az ingatlan.com-nál viszont folyamatosan meg lehet figyelni az adatokat, amelyeket a mostani együttműködésnek köszönhetően a KSH-ban is nagyon jól tudunk hasznosítani.

Forrás: KSH

Az idei évben a koronavírus-járvány, illetve az amiatt bevezetett korlátozások erős hatással voltak a lakásbérleti piacra is. Milyen tendenciákra kell figyelni mostanában?

A csúcsot a lakásbérleti díjak idén januárban érték el, amikor a 2015-ös viszonyítási alaphoz képest 145 százalékon állt a mutató, azaz öt év alatt 45 százalékkal emelkedett az áltagos lakbér.

Februárban – még a járvány ide érkezése előtt – minimális visszaesés volt megfigyelhető, ami normál piaci folyamatnak tekinthető. A korlátozások bevezetése után azonban jelentős esés következett be. A díjak csökkenése kevésbé volt érzékelhető a perifériákon, mint a központi területeken.

Március-április során összességében 8-9 százalékos lakbércsökkenésről beszélhetünk országos szinten, Budapesten azonban ennek átlagos mértéke meghaladta a tíz százalékot, a Belvárosban pedig elérte a 15 százalékot is.

Forrás: KSH

Mekkora részben tudható be ez a díjcsökkenés annak, hogy megjelentek a lakásbérleti piacon az Airbnb lakások?

Ezt ezekkel az eszközökkel nem lehet mérni, mert nem tudjuk pontosan, hogy adott bérbeadó milyen okból döntött a lakás kiadásáról. Az azonban nyilvánvaló hogy az árak letörésében komoly hatása volt a lakáshotelek bérleti piacon való megjelenésének.

Számításaik szerint jelenleg hány lakás lehet üresen Budapesten?

Erre vonatkozóan legutóbb a 2016-os mikrocenzusban gyűjtöttünk adatokat, akkor a budapesti lakások 12 százaléka volt üres. A rendszerváltás óta folyamatosan növekszik az üresen álló lakások száma.

Ennek egyik magyarázata, hogy amíg 1990 előtt egy háztartásnak csak egy lakása lehetett, addig a rendszerváltást követően a többes lakástulajdon egyre gyakoribbá vált. A lakásállomány folyamatos bővülése mellett a népesség száma csökkent. Változatosabbak lettek a lakáshasználati szokások. Nagyon sokféleképpen használnak háztartások lakásokat, például ideiglenesen, szezonálisan, azaz kifejezetten sokféle oka lehet annak, hogy egy lakás üresen áll.

Egy másik, öt évvel ezelőtti felmérés arra is rámutatott, hogy sok család azért nem adja ki második lakását, mert fél a bizonytalanságoktól, illetve a kiadással járó problémáktól és kockázatoktól.

Mi az oka, hogy Magyarországon negyedannyian élnek bérlakásban, mint Nyugat-Európában?

Az okok itt is rendszerváltásig vezethetők vissza, amikor az állami bérlakásállományt önkormányzati tulajdonba adták, majd felgyorsult a lakások privatizációja, ami egyébként már 1990 előtt megkezdődött. Hosszantartó folyamatról van szó, hiszen évről-évre még mindig csökken az önkormányzati tulajdonban lévő lakások száma. Egyrészt tehát a közösségi bérlakásszektor leépülése az ok.

Ugyanakkor a népesség számának csökkenése lehetővé tette, hogy a második lakások a magánbérleti piacon hasznosuljanak. Így, bár a magánbérleti lakások száma fokozatosan emelkedik, a magánbérleti szektor sem számában, sem szerepét tekintve nem ellensúlyozhatja a támogatott bérlakások hiányát.

Forrás: KSH

Várható-e, hogy az idei évben tapasztalt díjcsökkenést valamelyest korrigálja a piac?

Májusban az adatok kis emelkedést mutattak, majd júniusban megtorpant a folyamat, sőt kis visszaesés következett be. Hamarosan megjönnek a júliusi adatok, és akkor fogjuk látni, hogy folytatódik-e a májusban mért emelkedés, vagy inkább a júniusi tendencia marad jellemző a piacon.