Máris érződik a kínai elnök látogatásának hatása? Sorban nyílnak a kapuk a magyar cégek előtt
InterjúKínában, mint minden más országban is,a vállalkozások folyamatosan figyelik, mit csinál kormányuk, milyen viszonylatokat támogat. A pártfőtitkári-államfői látogatást Magyarországon különösen nagy figyelem övezte. Természetes, hogy az eseményt követően vállalati szintű rendezvényekre került sor, ilyen volt Hubei tartomány üzleti küldöttségének megjelenése Budapesten. Erről Lőrincze Péterrel, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének cimzetes társelnökével beszélgettünk.
Hogy látja, elérte a célját a gazdasági fórum?
Igen, ne felejtsük el hogy ez mind a két oldalról egy ajtónyitó kezdeményezés volt, amit most nekünk kell aprópénzre váltani. Igény bőven van rá, máris hozok két példát.
Tagvállalataink közül néhányan azzal kerestek meg bennünket, hogy szeretnének például textilgyártással foglalkozó cégekkel kapcsolatba kerülni azzal a céllal, hogy gyapotfonalat importáljanak. Közülük többen a kínai gyártókat abban, hogy Magyarországon beruházzanak, elsősorban raktárkapacitásokat létesítsenek. Emellett
Hubei Vuhan fővárossal az acél és vas tartománya, természetes hazája az autóiparnak. A delegációban több cég képviselte az alkatrészgyártást. Reméljük, hogy a Magyarországon megtelepedett autógyártók-például a BYD-után az alkatrészelőállitók is jönnek hozzánk.
Ha az eddig bejelentett kínai beruházások megvalósulnak, akkor hazánk éves szinten egymillió autót tud majd gyártani, erre egész Európában talán ha öt ország képes. Nyilvánvaló, hogy ehhez több körben is beszállítók fognak kapcsolódni, és ezek a beszállítók valószínűleg nem kis részben Hubei tartományból fognak érkezni.
A VOSZ 2010 óta partnere a CCPIT-nak, a kínai állami kereskedelemfejlesztési intézménynek. Együttműködésünkről Demján Sándor elnök Sanghajban írt alá együttműködési megállapodást a kínai szervezet elnökével Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke jelenlétében.
Kezdetben a gazdasági kapcsolatok a tengerparti tartományokra terjedtek csak ki. Hubej nem ilyen, tengerpart nélküli, viszont a tartományok közül a hetedik legerősebb gazdasággal bir.
Kína és Magyarország 18 kulcsfontosságú együttműködési projektről írt alá megállapodást Hszi Csin-ping elnök magyarországi látogatásakor. Hogy látja, a most bejelentett all weather baráti kapcsolat országaink között könnyebbé teszi azoknak a magyar cégeknek az életét is, amelyek Kínában törekszenek exportsikerekre?
Egyértelműen. Biztos vagyok benne, hogy a magas szintű látogatás légköre, illetve az említett 18 megállapodás szépen be fog szivárogni a mindennapok gyakorlatába is.
Ne felejtsük el, hogy Kínában a gazdaság ma is jelentős részben az állam, a politika által befolyásolt. Arra számítok, hogy a magyar cégek előtt hirtelen olyan ajtók is megnyílnak majd, amelyek eddig zárva voltak.
Például ahol eddig alacsonyan meghúzott kvóták jelentettek akadályt, ezek a korlátok emelkedni fognak, vagy említhetjük az idegenforgalmat is, ahol eddig Magyarország nem kapott kedvező besorolást, ez most változni fog, és a sort hosszan lehetne folytatni.
Annak, hogy hazánkat „előnyben részesíti” Kína, több jele van. Egy közülük, hogy a magyar utazók számára rövid tartózkodás esetén már nem kell vízum. De említhetném a Magyarországon tanuló kínaiak egyre növekvő számát is.
Azt jelenti mindez, hogy akár az exportérettebb kis és középvállalkozásoknak is érdemes lesz szerencsét próbálni Kínában?
Én úgy gondolom, hogy Kína nem a magyar kkv-knek való piac. Ez persze általánosságban értendő. A kiutazás magas költségeit a legtöbb kisvállalkozás nem tudja kitermelni, kivétel persze a vitathatatlan innováció, a világszínvonalú szellemi tartalommal bíró termék. Ezt a kínai üzleti körök is felismerik, értékelik.
A nagyobb cégeknek pedig egyértelműen érdemes ebben gondolkodni, az ő esetükben nyilvánvalóan jobban számít, hogy ez egy 1,4 milliárdos piac. Amennyiben megvannak a kapacitásaik arra, hogy ezt az irdatlanul nagy piacot meg tudják dolgozni, ha egyáltalán fel tudják mérni, és igénybe tudnak venni szakértői segítséget, akkor a siker esélyét jelentősen tudják növelni.
Bárkivel beszéltünk eddig, akinek van már tapasztalata a piacralépésről Kínában, egytől egyig azt mondták, hogy borzasztóan nehéz terep, rengeteg idő és türelem kell a sikerhez…
Ezt én is alá tudom támasztani, de egy kiváló amerikai sinológus is azt mondta, Kína nem rövidtávfutásra való, hanem maraton, és ez üzleti értelemben is teljesen igaz. Nézzük csak az országaink közötti kapcsolatot, milyen hosszú ideje formálódott már, mire a mostani látványos eredmények megérkeztek.
A kereskedelmi kapcsolatok a mai napig nagyon jelentős magyar deficittel zárulnak, de ez nálunk jóval fejlettebb országokban is így van.
Ahogy azt hozzászólásomban kiemeltem, a gabonán és rizsen túlmenően érdemes volna a magyar termelési eljárásokat az alábbi területeken is átvenni: vetőmagtermesztés, baromfitenyésztés, sertéshuselőállitás, kukoricatermesztési rendszerek.
Ezekről tudjuk, hogy Kínának szüksége van rá, és ezen a területen mi a legjobbat tudjuk adni.
