Matolcsy György: Versenyképességi fordulatra van szükség, s ehhez a bankoknak is változni kell

Az Orbán-kormány nemzetgazdasági minisztereként, majd a jegybank elnökeként levezényelt több "unortodox" lépés közül melyek voltak Ön szerint a legfontosabbak? 

A 2010-ben hivatalba lépett kormányzat egy csődközelben lévő gazdaságot kapott örökül elődeitől, de újszerű, célzott, egymásra épülő és megfelelő sorrendben végrehajtott reformokkal gyorsan sikerült egy új modellre átállítani Magyarországot. Az új modell lényege a növekedés és az egyensúly egyidejű megteremtése volt, amelynek alapját a foglalkoztatás bővítése jelentette.

A népesség arányában Magyarországon dolgoztak 2010-ben még a legkevesebben az egész Európai Unióban. Ezért tűztük ki az 1 millió új munkahely elérését, amelyből több mint 750 ezer már teljesült is.

A kormány célja az volt, hogy mindenki dolgozhasson, aki képes rá. Ennek egyik legfontosabb eleme, hogy a többletmunkát és a többletjövedelmet az egykulcsos, arányos személyi jövedelemadón keresztül támogatjuk. Másik lényegi pontja pedig, hogy

az állami kiadások és bevételek egész rendszere a munkavállalásra, ne pedig a segélyből élésre ösztönözzön.

Ezen célok mentén alakítottuk át az adórendszert és a költségvetés kiadási oldalát is a Széll Kálmán tervekben.  

2010-ben az EU-nál megpróbálták elérni, hogy engedélyezzék a nagyobb költségvetési hiányt, amelyre végül nem került sor, hisz 2004 óta túlzottdeficit-eljárás alatt álltunk. Abban az időben Ön vezette a Nemzetgazdasági Minisztériumot. Miként élték ezt meg?

Költségvetési fordulatra került sor, amelyet az imént említett átfogó adóreformmal és a kiadásokat érintő strukturális reformokkal sikerült elérni. Az adórendszer súlypontját a munkát és tőkét terhelő adók felől a fogyasztási, forgalmi adók irányába helyeztük át, ami ösztönözte a munkavállalást, és ezáltal a beruházásokat és az exportot is. A személyi jövedelemadó csökkentésének volt ugyan egy átmeneti bevételcsökkentő hatása, de az új adórendszer olyan mértékben ösztönözte a gazdasági aktivitást, hogy ez később teljes egészében megtérült.

Sokat mondó adat, hogy az adóreform után, 2014 és 2016 között úgy emelkedtek 700 milliárd forinttal az adóbevételek, hogy semmilyen adóemelésre nem került sor.

A költségvetési egyensúly megteremtését segítették továbbá a rejtett gazdaság visszaszorítását célzó intézkedések, elsősorban az online pénztárgépek bevezetése.

A költségvetési fordulat eredményeinek értékeléséhez érdemes felidézni, hogy

a rendszerváltást követően a magyar gazdaságpolitika egyszer sem tudta 3 százalék alá csökkenteni a hiányt a 2010 utáni költségvetési fordulat előtt.

Azóta azonban sikerült stabilan 3 százalék alatt, 2 százalék körül tartani a deficitet és ezáltal csökkenő pályára állítani a GDP arányos államadósságot. A magyar adósságráta 2011 óta minden egyes évben csökkent, ami egyedülálló teljesítmény az Európai Unióban. Igaz, a csökkenés a múltbeli gazdaságpolitikai hibák öröksége miatt magas szintről indult, ezért a jövőben is szükség van a fegyelmezett költségvetésre, hogy az Alaptörvényben előírt 50 százalékos adósságrátát el tudjuk érni. Összességében ez a nagyarányú költségvetési fordulat teremtette meg a lehetőségét a növekedési fordulatnak.

2013-ban nevezték ki a jegybank élére, sok intézkedésüket erőteljes bírálatok ellenére hajtották végre. Mennyire elégedett az első hat évvel? 

A monetáris politikában mindig a jegybanktörvény előírásai vezettek, amelyek értelmében a jegybank elsődleges célja az árstabilitási elérése és fenntartása, valamint ennek veszélyeztetése nélkül a pénzügyi stabilitás és a kormány gazdaságpolitikájának a támogatása. 2013-ban az infláció nulla közelébe mérséklődött, ami mellett a legnagyobb veszélyt az jelentette, hogy a banki hitelezés szinte teljesen leállt, így a kis – és középvállalatoknál hitelösszeomlás (credit crunch) fenyegetett.

Ebben a környezetben a célok elérése érdekében egyrészt csökkentettük az alapkamatot, másrészt célzott eszközökkel helyreállítottuk a hitelezést.

Az alapkamatot 7 százalékról fokozatosan, az inflációs folyamatokkal összhangban 0,9 százalékra mérsékeltük, valamint

elindítottuk a Növekedési Hitelprogramot, ami 40 ezer kis- és közepes vállalatnak juttatott hitelt akkor, amikor alig kaptak a hagyományos kereskedelmi banki hitelekből.

A kamatcsökkentés és a további jegybanki programok kihúzták Magyarországot a hitelszűkéből, olcsóbbá tették a beruházásokat, növelték a foglalkoztatást és így jelentős mértékben támogatták a gazdasági növekedést.

A Magyar Nemzeti Bank monetáris politikája, valamint hitelösztönző programjai és a bankrendszer erősödő hitelezése a 2013 és 2018 közötti gazdasági növekedésnek közel kétharmadát adták.

Ez is jól mutatja, hogy a gazdasági növekedést nagyrészt a belső és kisebb részt a külső források, mint például EU források és FDI finanszírozták. A fenntartható felzárkózás alapfeltétele a belső forrásokra való támaszkodás.

A monetáris politikai fordulat támogatta a költségvetési hiány mérséklését is.

A jegybanki programok támogatásával a hazai állampapírpiaci hozamok jelentősen mérséklődtek, és ennek köszönhetően az állami kamatkiadások a 2012-es 4,3 százázalékos GDP-arányos szintről l 2018-ra 2,3 százalékra csökkentek, ami évente mintegy 800 milliárd forintos, 2013-tól összesítve pedig mintegy 2400 milliárd forintos állami kamatmegtakarítást jelent.

Ezen felül a mindvégig nyereséges jegybank 200 milliárd forintot meghaladó eredmény-tartalékot halmozott fel, és osztalékfizetésével közvetlenül is támogatta az államadósság csökkenését.

Az utóbbi időben több helyen is hangsúlyozta, hogy fontosnak tartják, hogy belülről finanszírozzák az országot. Miért? 

A pénzügyi válság kíméletlenül megbüntette Magyarországot a korábbi gazdaságpolitikai hibákért, amelyek közül a legnagyobb az eladósodás volt, mégpedig a külföld felé és külföldi devizában. A devizában fennálló külföldi adósság rendkívül sérülékennyé tette Magyarországot a külső hatásokkal szemben és fel is erősítette azok hatását a külföldi befektetők túlzott reakcióin keresztül. Egyértelmű tapasztalat, hogy a hosszú távon stabil finanszírozást a belföldi devizában, belföldről érkező forrás jelenti. Ennek jegyében indította el a jegybank 2014 tavaszán az Önfinanszírozási Programot, amelynek fő célja a hazai finanszírozáson belül a belföldi részarány érdemi növelése volt.  

Az Önfinanszírozási Program keretében az MNB átalakította és megújította a jegybanki eszköztárat, amivel növelte az állampapírok iránti keresletet, mert a bankok fölös likviditását az értékpapírpiacok, és köztük az állampapírpiac felé terelte.

A jegybanki program segítségével a központi költségvetés adósságán belül a devizaarány a 2011 végi 50 százalék feletti értékről 2018 végére 20 százalék közelébe csökkent.

Hasonlóan fontos, hogy az államadósság nagyobb része is hazai tulajdonba került: 2011-ben még az államadósság kétharmada külföldi kézben volt, ma már már kétharmadát hazai szereplők tartják. A stabil finanszírozási szerkezet nagyban hozzájárult hazánk külső sérülékenységének csökkenéséhez, amit már a nemzetközi hitelminősítő szervezetek is elismernek a felminősítésekkel.

Milyen lépésekre lehet számítani a következő ciklusban?

Látványos eredményeket értünk el, de ezen az úton kell haladni a jövőben is, amelynek két sarokkövét érdemes rögzíteni. Egyrészt azt, hogy nincsen szükség devizakötvény kibocsátásra, mert a növekvő bérek mellett a magyar gazdaságban elég megtakarítás képződik a csökkenő államháztartási hiány finanszírozásához. Az ország külső sérülékenységét tehát az csökkentené leginkább, ha az állam devizaadóssága nullára csökkenne, és erre a kedvező gazdasági folyamatok középtávon lehetőséget is teremtenek. A háztartások növekvő megtakarítását minél nagyobb arányban érdemes lenne bevonni az állam finanszírozásába, mert stabil forrást jelent és belföldön tartaná az állam kamatkiadásait.

Az elmúlt két évben azonban a lakossági megtakarítások csökkenő hányada került állampapírba, ezért ennek fellendítéséhez vonzóbb lakossági állampapír termékekre van szükség.

Emellett a mainál sokkal hatékonyabb, elérhetőbb és jobban ügyfélbarát értékesítési hálózatra, amit elsősorban vidéken kell fejleszteni. 

Az MNB 330 pontban foglalta össze a versenyképességi teendőket. Miért foglalkoznak ezzel a témával ilyen sokat? 

Magyarország fő gazdasági célja a fejlett országokhoz való felzárkózás. Ez a történelmi tapasztalatok szerint egyáltalán nem magától értetődő. Az elmúlt 100 évben csak mintegy tucatnyi országnak sikerült kitörni az úgynevezett “közepes fejlettség csapdájából”, bekerülve a fejlett országok csoportjába. Magyarországon a 2010 utáni gazdasági reformok megteremtették a sikeres felzárkózás növekedési és egyensúlyi feltételeit, de ennek valóra váltásához még további versenyképességi reformokra van szükség, amelyek teljes egészében felszabadítják hazánk növekedési tartalékait.

Úgy gondolom, hogy a versenyképességi fordulat főbb kulcsterületei egy új kkv-stratégia, a teljes foglalkoztatás biztosítása, egy megújuló pénzügyi modell, a megfelelő humán tőke és a hatékony állami működés kell, hogy legyenek.

A hazai tulajdonú kkv-szektor tőke- és tudásintenzitásának fejlesztése nélkülözhetetlen a termelékenység növeléséhez. A foglalkoztatás rövidebb távon tovább növelhető a még inaktív csoportok, illetve a munkanélküliek és a közfoglalkoztatottak bevonásával, ám hosszabb távon csak a demográfiai fordulat ellensúlyozhatja a népesség öregedését. A felzárkózás elképzelhetetlen gyarapodó, egészséges és képzett társadalom nélkül. Magyarország legfőbb nemzeti vagyona az itt élők képességének és tudásának összessége. Az állami hatékonyság pedig érdemben javítható a közigazgatás digitalizáltságának fejlesztésével, ami jelentős erőforrásokat szabadíthat fel a versenyszektor számára.

2018-ban a gazdaság 4,8 százalékkal nőtt. Hogyan látja a következő évek kilátásait, számolnak erős visszaeséssel vagy válsággal, ha igen, mit lehet ellene tenni?

2018 megmutatta, hogy a korábbi bátor reformok beértek és a magyar gazdaság képes közel 5 százalékkal növekedni, amivel az európai országok növekedési rangsorának élmezőnyében foglal helyet. A korábbi prognózisokat alaposan meghaladó növekedés azért is kiemelkedő, mert egy olyan környezetben valósult meg, amikor az európai konjunktúra fokozatosan a lejtőre került.

A lassuló külső keresletet azonban a hitelezés érdemi emelkedése kompenzálta, a pozitív növekedési impulzusok közel kétharmada a hitelpiac felől, míg egyharmada a magasabb lakossági fogyasztásból származott.

A kkv-hitelek közel 12 százalékos bővülése nagymértékben hozzájárult a vállalati beruházások és a gazdasági teljesítmény emelkedéséhez. A vállalati hitelállomány egy százalékos növekedése ugyanis 0,25 százalékkal magasabb GDP-t eredményez, ha a közvetlen csatornák mellett a másod- és harmadkörös hatásokat is figyelembe vesszük. Az adatok tehát azt mutatják, hogy jelenleg a gazdasági növekedés legfontosabb forrása a banki finanszírozás dinamikus emelkedése.

A jövőt illetően a legfontosabb cél a fenntartható módon való gazdasági felzárkózás. A történelmi tapasztalatok alapján a sikeres felzárkózáshoz hosszú távon legalább 2 százalékpontos növekedési többletre van szükség. Magyarországon 2013-ra sikerült elérnünk a növekedési fordulatot, amelyet 2017-ben követett a felzárkózási fordulat megindulása, ugyanis az elmúlt két évben a gazdasági növekedésünk átlaga számottevően meghaladta az eurózónáét. Ezt a felzárkózási lendületet még sokáig meg kell tartanunk, mégpedig a pénzügyi egyensúly megtartása mellett. Ehhez szükségesek a versenyképességi reformok és a növekedési tartalékok aktivizálása.

Miben látja Magyarország növekedési tartalékait?

Egyértelműen vannak még a magyar gazdaságban olyan ki nem használt lehetőségek, amelyek biztosíthatják a növekedés fenntartását, sőt gyorsítását a következő évtizedben. Hangsúlyozom, hogy

nem csak reálgazdasági értelemben kell felzárkózni, hanem pénzügyi értelemben is, hiszen a banki pénzügyi közvetítés mélysége messze elmarad nemcsak nyugat-európától, hanem a régió országaitól is.

A reálgazdasági és pénzügyi felzárkózásnak kéz a kézben kell haladnia, hiszen a banki hitelezés és a gazdasági növekedés egymást erősítő folyamat.

Ezért első helyen említeném hitelezésben lévő növekedési tartalékot, amit jól mutat, hogy a GDP arányos hitelállomány Magyarországon alig több mint harmada az EU átlagának és fele a többi visegrádi ország szintjének.

A hitelbővülésnek akkor lesz erős növekedési hatása, ha a vállalatok technológiai fejlesztésre használják fel a hiteleket. Ez hozzájárulhat egy másik jelentős növekedési tartalék kiaknázásához, a kis- és közepes vállalatok termelékenységének javításához. Egy tőkeerős és termelékeny hazai vállalati szektor pedig képes lehet elérni a következő szintet, a határon túli befektetéseik növelését.

A tőkeexport révén jelentősen csökkenne a hazai termék (GDP) és a nemzeti jövedelem (GNI) közötti rés.

A vállalatok mellett a háztartási szektorban is jelentős növekedési tartalék van még. A háztartások fogyasztása még mindig kisebb ütemben nő, mint a jövedelmeik. A fogyasztás gyorsabb emelkedése pedig főleg akkor növeli a GDP-t, ha nagyobb részben hazai termékekre és szolgáltatásokra irányul. A fogyasztás növekedését segítené a személyi jövedelemadó kulcsának egyszámjegyűre csökkentése.

A személyi jövedelemadó tehát 9 százalékra csökkentése további kedvező hatásokkal járna, mert a nettó bérek emelkedése révén még több embert ösztönözne munkavállalásra.

Ha, ahogy mondja, tavaly gyors ütemben nőtt a vállalati hitelezés, akkor az MNB miért látta szükségesnek elindítani az NHP Fix programot?

A gazdasági és a pénzügyi felzárkózásnak is fenntarthatónak, azaz egyensúlyinak kell lennie. Ez a pénzügyi felzárkózás esetén azt jelenti, hogy a túlzott eladósodottság elkerülendő, változó helyett fix kamatozású hitelek növekedése valósuljon meg.

A vállalati hitelezés növekedési üteme jelenleg megfelelő, azonban szerkezete nem kellően egészséges.

Az általunk bevezetett Növekedési Hitelprogram nemcsak a hitelezési fordulatban játszott meghatározó szerepet, ami jelentősen hozzájárult a gazdasági növekedéshez, de emellett a kkv-hitelezés összetételére is kedvező hatást gyakorolt.

2017-es kivezetését követően azonban a fix kamatozású hitelek részesedése visszaesett, és jelenleg elmarad a fejlettebb országokban jellemző aránytól.

A hosszú futamidejű és rögzített kamatozású hitelek elterjedése azért fontos, mert a kisebb vállalkozások sok esetben nincsenek tisztában azzal, hogy a változó kamatozású hitelek felvételkori alacsonyabb kamata nem feltétlenül jelent kevesebb kamatköltséget a futamidő egészében. Fontosnak tartjuk, hogy a vállalkozásoknak legyen lehetőségük kedvező, fix kamatozás mellett elvégezni a versenyképességük javításához szükséges beruházásokat, ezért döntöttünk az NHP Fix elindításáról.

Ugyanakkor úgy látom, hogy a megfelelő szerkezetű kkv-hitelezés mellett fontos, hogy a vállalatok ne csak a bankrendszerre támaszkodjanak a forrásbevonásban, hanem forduljanak egyéb finanszírozási lehetőségek felé is, mint amilyen a kötvénypiac.

A magyar vállalatikötvény-piac jelenlegi mérete elmarad a legtöbb környező országban megfigyelhetőtől, pedig egy fejlett, jól működő kötvénypiac egészséges versenyt idézhet elő a bankhitelekkel.

A vállalatoknak jobban meg kellene ismerkedniük ezzel a finanszírozási formával, másfelől pedig kívánatos lenne, ha a befektetői kör is szélesedne. Ezáltal létrejöhetne egy több pilléren nyugvó pénzügyi rendszer, ami a vállalatok forrásköltségét akár tovább csökkenthetné.

Az MNB már vizsgálja, hogy milyen módon tudná ezt a folyamatot elősegíteni.

Mennyire elégedett a bankrendszer, a bankok teljesítményével?

Először is leszögezhetjük: talán a mindennapokban kevéssé érzékeljük a változást, de a hazai pénzügyi rendszer – nem utolsósorban az MNB és az Országgyűlés által előírt szigorú szabályok miatt – rengeteget változott az elmúlt években, és sokkal biztonságosabban működik ma, mint 10 évvel ezelőtt. A bankok mérlegéből eltűntek a lakossági devizahitelek, a késedelmes tartozások száma és aránya folyamatosan csökkent, miközben a szektor forrásszerkezete és tőkehelyzete biztonságosabbá vált.

Mindez röviden azt jelenti, hogy bankjaink jelenleg sokkal jobban fel vannak készülve bármilyen váratlan helyzet kezelésére, mint egy évtizeddel ezelőtt.

Természetesen soha nem lehetünk teljesen elégedettek.

A hazai bankrendszer nemzetközi összehasonlításban viszonylag magas költségekkel és drágán működik.

A Magyar Nemzeti Bank nagymértékben erősítette a bankrendszeri versenyt, például a Növekedési Hitelprogramon és a Minősített Fogyasztóbarát Hitelen keresztül, azonban sok banki szolgáltatás még mindig indokolatlanul drága, például a pénzforgalmi területen. Egyes régiókban túlbankosodás jellemző, ami azt jelenti, hogy ezeken a helyeken az ügyfelek számához képest túlságosan széleskörű banki infrastruktúra működik, és ez alacsony hatékonysághoz vezet.

Mindez sok esetben abból fakad, hogy Magyarországon a piac méretéhez képest túl sok bank működik.

A hatékonyság-növelés egyik forrása a konszolidáció, azaz látok még teret arra, hogy egyes hazai intézmények összeolvadjanak a jövőben.

Meglátásom szerint a magyar piac pénzügyi igényeit fenntartható módon öt-hat univerzális nagybank tudná ellátni.

A konszolidáció a banki működés racionalizálásán keresztül olcsóbb bankoláshoz (alacsonyabb költségekhez és kamatokhoz) vezethet, és így végső soron az ügyfelek is jól járnának.

Egyúttal jelenleg az is megoldandó problémát jelent, hogy sokan nem élnek a 21. század kínálta lehetőségekkel, és banki ügyeiket továbbra is személyesen intézik. Miközben nemzetközi színtéren a FinTech cégek technológiai újításait, valamint a digitális bankolás folyamatos terjedését látjuk, hazánk még lemaradásban van ezeken a területeken. A pénzügyi innovációk lehetővé tennék, hogy mind a bankon belüli folyamatok, mind az ügyfelek kiszolgálása hatékonyabbá váljon, így hosszabb távon ez is fontos forrása a banki költségek csökkentésének. A FinTech innovációk hazai terjedését az MNB is támogatja azzal, hogy egy tesztkörnyezetet (ún. „Regulatory Sandbox”) biztosít az innovatív cégeknek újításaik fejlesztéséhez. A megújult működést a mindennapokban pedig már az olcsóbb és nagyobb ügyfélélményt nyújtó banki szolgáltatásokon keresztül az ügyfelek is érezhetik. 

2019-ben bevezetik az MNB által kezdeményezett azonnali fizetési rendszert. Hogyan állnak ennek az előkészületei?

Az azonnali fizetés alapjaiban fogja átrendezni a különböző fizetési helyzetek jelenleg ismert kereteit, hozzájárulva a hazai pénzforgalom hatékonyságának és a magyar gazdaság versenyképességének a növekedéséhez.

Az új rendszer bevezetésének eredményeként az év minden napján, a nap 24 órájában 5 másodperc alatt teljesülni fognak a 10 millió forint alatti átutalások, így számos olyan helyzetben is releváns alternatívát képezhet az elektronikus fizetés, amelyben jelenleg csak a készpénz jelent megoldást.

Ezt figyelembe véve a rendszer alapinfrastruktúrájára épülő fejlesztések eredményeként lehetségessé válik a jelenleg alkalmazott elektronikus fizetési szolgáltatásoknál jóval gyorsabb, nemzetközi összehasonlításban is modern mobilfizetési, illetve egyéb innovatív megoldások megjelenése és széleskörű elterjedése.

Az azonnali fizetési rendszer hazai bevezetésének előkészítése egy országos méretű projekt keretei között zajlik, amelynek keretein belül a magyarországi pénzforgalom lebonyolításában érintett valamennyi kulcsszereplő – így az MNB, az MNB tulajdonában álló elszámolóház (GIRO Zrt.), valamint az összes hazai bank és pénzforgalmi szolgáltató – közösen dolgozik a kitűzött cél elérése érdekében. A fejlesztési folyamatok ütemterv szerint haladnak. Az azonnali fizetések elszámolását biztosító központi infrastruktúra kialakítása a GIRO Zrt.-nél tulajdonképpen megtörtént, jelenleg a rendszer tesztelése és finomhangolása zajlik. A bankok és egyéb pénzforgalmi szolgáltatók pedig folyamatosan fejlesztik és tesztelik a saját rendszereiket annak érdekében, hogy az év közepén zökkenőmentesen elindulhasson ez az új fizetési megoldás.

Az MNB igen aktív oktatási téren. Miért érezték úgy, hogy a jegybanknak feladata részt venni az oktatásban?

A magas pénzügyi kultúra, tudatosság és a gazdaság fejlettsége között szoros összefüggés van, az alacsony szintű pénzügyi-közgazdasági közműveltség a pénzügyi rendszer stabilitását is veszélyeztetheti. A pénzügyi kultúra mélyítése és a versenyképes, modern közgazdász képzés fontos alapja a társadalom fejlődésének és az ország felzárkózásának. A Magyar Nemzeti Banknak ebben a folyamatban társadalmi felelősséget kell vállalnia. Az elmúlt években folytatott tudatos építkezés eredményeként mind a szélesebb társadalmi rétegeket elérő programokat mind a legkiválóbbakat célzó képzéseket támogattuk, felépítve egy ún. „oktatási piramist”.

A piramis alapja a pénzügyi kultúra és tudatosság fejlesztése, elsődlegesen a Pénziránytű Alapítványon keresztül az általános és középiskolásokra fókuszálva, amelynek segítségével már több, mint 200 000 diákot értünk el.

A felsőoktatási intézményrendszer versenyképességének növelése és a közgazdasági gondolkodás célzott megújítása érdekében számos felsőoktatási intézménnyel működünk együtt, ezen keresztül mintegy 2000 hallgatót elérve az elmúlt években.

A közgazdász képzés presztízsének növelése, valamint a legtehetségesebb és legkiválóbb közgazdász hallgatók támogatása érdekében valamennyi közgazdasági képzést nyújtó egyetem bevonásával országos kiválósági ösztöndíjat hoztunk létre, évente közel 500 főt támogatva.

Egyik kiemelt egyetemi partnerünk a Budapesti Corvinus Egyetem. Az együttműködés keretében támogattuk többek között a GEO Intézet létrehozását és megalapítottuk az MNB Tanszéket. Az MNB szorosabb együttműködést alakít ki a Debreceni Egyetemmel és a kecskeméti Neumann János egyetemmel.

Az „oktatási piramis" képzeletbeli csúcsát kiváló szakemberek képzésének támogatása jelenti: az MNB szakmai támogatásával megvalósuló, a Budapesti Corvinus Egyetem és a kínai Fudan Egyetem közelmúltban indult közös MBA programja, valamint az MNB szakmai támogatásával működő doktori iskolák (a Pécsi Tudományegyetem és a Budapesti Corvinus Egyetem Geopolitikai doktori programja, a Széchenyi István egyetem transzdiszciplináris és menedzsment doktori programja).

Utóbbiakon keresztül közel 200 fő szerezhet doktori címet vagy MBA szakképzettséget is adó kettős diplomát az elkövetkező években.

A Budapesti Értéktőzsde és fő tulajdonosa, a Magyar Nemzeti Bank 2017 nyarán döntött úgy, hogy a banki-pénzügyi továbbképzések korszerűsítése érdekében, a BÉT kizárólagos tulajdonú leányvállalataként, új oktatási központot hoz létre. A Budapest Institute of Banking a banki, pénzügyi, biztosítási szektor működésének teljes körét lefedve, a szakértőitől a felsővezetői szintig kínál naprakész tudást és fejlődési lehetőséget. Oktatási programjainkban széleskörűen támogatjuk a nemzetköziesítést és az élményalapú oktatást a legmagasabb szakmai színvonal, valamint a legjobb eredmények biztosítása érdekében.

Viszonylag friss hír, hogy egymás után két nagy hitelminősítő, a Standard & Poor’s és a Fitch is felminősítette Magyarországot. Várták már?

Legfőbb ideje volt. A piaci befektetők évek óta látják Magyarországban azt a stabilitást és biztonságot, amit a hitelminősítők csak megkésve ismertek el. Ezért voltunk képesek pusztán piaci forrásból visszafizetni, sőt lejárat előtt törleszteni az EU-tól és IMF-től 2008-2009-ben felvett hiteleket.

A piaci bizalmat mutatja az a történelmi eredmény, hogy a 10 éves magyar államkötvény kamata kevesebb, mint 3 százalék, és nem tér el számottevően az Egyesült Államok által kibocsátott kötvények kamatától.

Magyarország tehát ugyanolyan áron tudja finanszírozni magát, mint a világ legerősebb gazdasága.  Mindez a korábban említett gazdasági reformok, a hazai vállalatok, családok, a kormányzat és az MNB közös eredménye. A közeljövőben további felminősítésre számítok a Moody’s részéről is, mert az általuk figyelt legfontosabb gazdasági mutatók, a GDP növekedése, az államadósságráta és annak szerkezete egyaránt kedvezőbben alakult tavaly a vártnál.