Mégse kell aggódnunk a forint miatt? Az Erste elemzőjével beszéltünk
InterjúAmbiciózus növekedési és deficitcélok célok vannak felvázolva a jövő évi költségvetésben, de a tervek viszonylag stabil lábakon állnak és valószínűleg ezúttal nem lesz szükség folyamatos kiigazító intézkedésekre - mondta el a növekedés.hu-nak Nyeste Orsolya, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője.
A forint nagyon gyengélkedik az utóbbi hetekben. Az árfolyam terén mik a kilátások az idei és a jövő évre?
A magyar fizetőeszköz további gyors leértékelődését semmi nem indokolja, így az euró/forint árfolyam a következő időszakban a 400-410-es sávban stabilizálódhat. Középtávon viszont fennmaradhat a lassú leértékelődés, amely éves szinten átlagban 1,5-2 százalékos árfolyam gyengülést hozhat.
Hogy látja: a jövő évi költségvetés mennyire áll stabil lábakon?
A piac úgy tűnik üdvözli, hogy a költségvetés nem irreális, mint tavaly ilyenkor volt. Jó ötletnek bizonyult, hogy a költségvetési törvény benyújtását áttették őszre: így a 2025-ös tervezet úgy születhetett meg, hogy már lehetett látni mi történik 2024-ben.
Ambiciózus növekedési és deficitcélok célok vannak felvázolva a jövő évi költségvetésben, de a tervek viszonylag stabil lábakon állnak és valószínűleg ezúttal nem lesz szükség folyamatos kiigazító intézkedésekre. Mondom ezt úgy, hogy szerintünk a költségvetési hiány magasabb lesz a kitűzött 3,7 százaléknál és valamivel 4 százalék fölé fog menni.Ez viszont nem egy olyan eltérés, amely érdemi zavart okozna a piacokon.
Kockázatot jelent, hogy tényleg úgy jönnek-e majd az EU pénznek, ahogy a kormányzat betervezte, de amíg esetleg nem derül ki, hogy véglegesen elvesztettük a várt EU forrásokat, addig ezekkel lehet számolni az eredményszemléletű hiánynál.
Mennyire jók az esélyeink arra, hogy a Magyarországnak járó uniós pénzeket megkapjuk?
Az uniós pénzek terén igazából közel egy éve nem volt érdemi előrelépés. Hogy miként haladunk tovább az tisztán politikai döntés.Finanszírozási oldalról a kormányzat nincs olyan lépés kényszerben, mint 2022-ben volt, amikor összeomlott a fizetési mérleg az energiaárak miatt.Eleve az Európai Bizottság tavaly jóváhagyta 10 milliárd euró uniós támogatás felszabadítását és még ennek az összegnek a sorsa se lett igazán eldöntve. Valószínűleg 2025-től már sikeresebb lesz ezeknek a forrásoknak a lehívása. Szerintem már az is segítheti a növekedést, ha ezt a pénzt jó projektekre tudjuk felhasználni.
Hosszútávon elérhető a 3 százalékos hiánycél?
Elérhető, csak mi úgy gondoljuk, hogy azért egy kicsit lassabb ütemezésben fog ez megtörténni, mint ahogy a kormányzat gondolja.
Mi lesz az inflációval jövőre?
Az infláció végül idén kedvezőbben alakult, mint amire az év elején számítani lehetett. A meghatározó gazdasági szereplők csak kisebb mértékben tudtak árakat emelni, ami részben annak köszönhető, hogy a gazdaság teljesítménye a vártnál gyengébb volt.
Jövőre a piaci szolgáltatások esetében fennmaradhat a mérséklődő tendencia, míg a gyengébb forintárfolyam és az élelmiszerárak felfelé húzhatják a pénzromlás ütemét 2025-ben. Összességében jövőre a korábban előre jelzettnél valamivel mérsékeltebb, az ideihez hasonló mértékű éves átlagos inflációra lehet számítani.
A jegybanki alapkamat vajon változni fog még az idén?
A Magyar Nemzeti Bank vélhetően decemberben is a tartás mellett dönt majd, így az évet 6,50 százalékos alapkamattal zárhatjuk. Ez a kamatszint már nem lóg ki a régiós kamatok közül, ami csökkenti a jegybank mozgásterét. Amennyiben a feltételek nem romlanak, jövőre folytatódhat az alapkamat óvatos csökkentése, az irányadó ráta 2025 végére 5,50 százalék lehet.