Megszorítások lesznek idén? Mi lesz a forinttal? Szakértővel beszéltünk a magyar gazdaságról 

Hogy látja: idén szükség lehet még költségvetési kiigazításokra? 

Az idei évre megcélzott 4,5 százalékos hiány tartása kiemelt fontosságú – ezt elvárja a piac és a hitelminősítők is. Az első négy hónap adatai ebből a szempontból ijedtségre adtak okot, hiszen a hiány magasan alakult.

Ennek nyomán a piaci szereplők hangsúlyosan is várták a kiigazítást.

Ez megtörtént, a kormányzat által bejelentett intézkedésekkel (pl. tranzakciós illeték emelése) a helyzet javult, azonban e mellé hozzá kell tenni azt is, hogy májustól már sokkal kedvezőbb költségvetési adatok érkeztek be önmagunkban is (elsősorban az áfa-bevételek növekedése miatt), májusban és júliusban egyenesen többletet mutatott az egyenleg.

Most már tehát nem kizárt a hiánycél tarthatósága, nagyobb kiigazításra így remélhetőleg nem lesz szükség, de mindenképpen feszes gazdálkodás szükséges a hiánycél betartása érdekében, itt meghatározó lesz az év végi kiadások nagysága.

Ez általában magas szokott lenni, ez határozza meg azt, hogy végül sikerül-e tartani az éves hiányt.

Meghatározó ezen kívül az is, hogy az év hátralévő részében hogyan alakulnak a makrogazdasági folyamatok, azon belül is a fogyasztás és így az áfabevételek.

Hol van a magyar gazdaságban növekedési potenciál? Mitől indulhat majd be a GDP?

A magyar gazdaság növekedési potenciálját több tényező befolyásolja, így az időben sem állandó. E tényezők között említhetjük a külső kereslet alakulását – ide értve az összes geopolitikai feszültséget, a háború, a német gazdaság helyeztét vagy éppen Kína alacsony vagy magas gazdasági növekedését.

Az is nagyban befolyásolja a hazai növekedési potenciált, hogy hazánk hozzájut-e a neki járó uniós forrásokhoz, illetve hogy milyen az a nemzetközi pénzügyi környezet, amelyben működik – milyen magas a kamatkörnyezet, ez mennyiben segíti vagy gátolja a beruházásokat, illetve mekkora kamatterhet jelent.

Napjainkban a magyar növekedési potenciál tehát a kedvezőtlen külső környezet nyomán sem nagy, talán 1,5-2 százalék lehet.

Azonban ahogy azt a koronavírust megelőzően láttuk, a magyar gazdaság növekedési potenciálja egy kedvezőbb gazdasági környezetben 4 százalék körül is alakulhat.

Jövőre már az ideit szemmel láthatóan meghaladó, 3-4 százalékos növekedésre számítunk – hasonlóan a piaci várakozásokhoz. Ebben szerepe lehet a nagyberuházások termőre fordulásának, illetve várhatóan a fogyasztás is jobban tud már az ideinél bővülni. A külső kereslet alakulása azonban továbbra is kockázatot jelent, így a bővülés viszonylag tág határok között is mozoghat.

Mikor pöröghet fel a fogyasztás?

A fogyasztás felpörgéséhez alapvetően két tényező szükséges. Az egyik a keresetek reálértékének tartós emelkedése, azaz hogy jövőre is érdemi béremelések legyenek a magyar gazdaságban. A másik kérdés a fogyasztói bizalom helyreállásának kérdése – mikor nem tartanak már annyira a háztartások az elmúlt évek magas inflációjának visszatértétől, mikor gondolják azt, hogy nyugodtan lehet fogyasztani,

rendelkeznek megfelelő tartalékkal, ítélik a gazdasági kilátásokat eléggé stabilnak.

Ez a jelek szerint nem egy egyik napról a másikra bekövetkező folyamat lesz, itt kulcskérdést jelentenek majd a jövő évi béremelések és ezek segítségével talán jövőre már az ideinél nagyobb növekedést láthatunk a fogyasztásban.

Hogy ítéli meg azt a beruházási szerkezetet, ami Magyarországot az elmúlt években jellemezte? Az akkumulátor-gyárak fokozott támogatása mennyire volt jó ötlet? 

A meglévő, jelentős járműgyártási ökoszisztémát kiegészítendő érdemi akkumulátorgyár-építés kezdődött hazánkban, amely a kormányzat támogatását is élvezi. Ebből már van, ami elkészült, de még például a jelentős méretű debreceni CATL gyár messze van ettől. Mégis a KSH havi jelentéseiből azt látjuk, hogy az akkumulátor-gyártás teljesítménye gyengén alakul.

Az akkumulátorgyártás kapcsán két fő kérdés van. Az első kérdés a kereslet alakulása, ez pedig egyelőre alacsony. Különösen problémás a legnagyobb európai piac, Németország helyzete, ahol júliusban az elektromos-autó eladások száma 37 százalékkal esett vissza éves alapon.

Ennek a visszaesésnek több oka van: a gyenge konjunkturális helyzet mellett a korábbi támogatási programok kifutása.

Jól látszik, hogy az elektromos autók egyelőre drágák, támogatási programok nélkül a kereslet alacsony, ezt pedig a töltőhálózatok fejletlensége tovább fékezi. Ugyanakkor az elektromos autózás terjedése szükséges az uniós klímacélok teljesítéséhez, illetve a kereslet növekedése következik hosszú távon abból is, hogy az Unió 2035-től (a mai állapot szerint legalábbis) kivezeti a belső égésű motorokat.

Hosszabb távon tehát várható az, hogy lesz kereslet, még ha a kereslet felfutása el is marad most a várakozásoktól, illetve a gyártókapacitások felfutásától.  

A másik kérdés a gyárak magyar gazdaságban betöltött szerepe – mérlegre téve az előnyöket (gazdasági haszon) és a hátrányokat (esetleges környezeti hatások).

Ezek egyelőre nem látszódhatnak tisztán – fontos ugyanis, hogy a megtermelt hozzáadott értékből minél nagyobb rész hasznosuljon a magyar gazdaságban, a gyárak beintegrálódjanak a hazai ökoszisztémába, a hazai vállalkozások is labdába rúgjanak például beszállítóként.

Természetesen fontos a diverzifikáció is, más iparágak – például az élelmiszeripar – fejlesztése.

Ez azonban kevésbé van, lesz a szemünk előtt, hiszen nem jelennek meg akkora beruházások, mint amekkorák a járműgyártásban jellemzők. Fontos a szolgáltató ágazatok fejlesztése is – itt azonban talán kevésbé van éles támogatási verseny, mint a gyáraknál, de erre is mindenképpen hangsúlyt kell fektetni, fokozni kell a magasabb hozzáadott értékű tevékenységek súlyát.

Forint árfolyam terén a következő hónapokban mire lehet számítani?

A forint árfolyama kapcsán egy kismértékben gyengülő árfolyampályára számítunk. A jelek szerint ugyanakkor az MNB nem szeretne túl gyenge forintot, ezt figyelembe veszi döntései során, így remélhetőleg a forint árfolyam a közeljövőben nem lépi át a 400-as szintet.

A forint árfolyamstabilitásának megőrzése fontos egyrészt az infláció szempontjából, másrészt pedig a forint iránti bizalom miatt, hiszen az árfolyamgyengülés a külföldi megtakarítások erősödését, a pénz külföldre áramlását segíti elő.