Kína rátette a kezét a ritkaföldfémek 90 százalékára - a Nyugatnak most lépnie kell

14 országból álló koalíció finanszírozási hálózat alapítását jelentette be a technológiai ipar által igényelt nyersanyagok biztosítására irányuló projektek támogatására

Fejlesztésfinanszírozási és exporthitel-ügynökségeiket a nyugati országok arra buzdítják, hogy a magániparral együttműködve támogassák a kritikus fontosságú ásványok beszerzésesét, hogy ezzel oldják Kína szorítását a csúcstechnológiás iparágak számára nélkülözhetetlen ágazat felett.A 14 országot és az Európai Bizottságot tömörítő Minerals Security Partnership (MSP) új finanszírozási hálózatot mutat be hétfőn New York-ban a nemzetközi együttműködés felpörgetésének részeként, és a BHP bányavállalat segítségével pénzügyi támogatását ígér egy hatalmas tanzániai nikkelprojekthez.

Az ENSZ-közgyűlés alkalmával közzétételre kerülő közös nyilatkozat szerint a hálózat „erősíti az együttműködést, és előmozdítja az információcserét és a társfinanszírozást”. 10 olyan kritikus ásványi projektről van szó, amelyek már támogatást nyertek az MSP-partnerkormányoktól - írja a Financial Times.

A tervek szerint a BlackRock, a Goldman Sachs, a Citigroup, a Rio Tinto és az Anglo American képviselői vesznek részt a találkozón, melynek során magánbefektetőket és bányászati cégeket kívánnak vonzani további befektetésekhez az ágazatban.Jose Fernandez, az Egyesült Államok gazdasági növekedésért felelős külügyminiszter-helyettese elmondta, hogy az MSP további 30 kritikus ásványbányászati ​​projektet vizsgál, és a nyugati kormányok minden erejüket latba vetik, hogy biztosítani tudják az elektromos járművektől a fejlett fegyverekig mindenhez szükséges nyersanyagokat.

Kína monopol szerepre törekedve próbálja a versenyt megszüntetni

– mondta Fernandez, és azzal vádolta Pekinget, hogy egyrészt „túltermelési helyzetet hoz létre, másrészt felfaló, (ragadozó) árpolitikát” folytat, hogy megtartsa egyeduralmát a alapvető fontosságú ásványok globális piacán.

„Tisztában vagyunk vele, hogy ezt a problémát az egyes országok nem tudják megoldani, együtt erősebbek vagyunk” – mondta egy interjúban.

Az Egyesült Államok és Kína valódi kereskedelmi háborúba keveredett, amelyben Washington exportkorlátokat és egyéb korlátozásokat vezetett be a félvezetőkre és más fejlett technológiákra vonatkozóan.

Kína egyes ásványok, köztük az antimon, a páncéltörő lőszerekben és az éjjellátó szemüvegekben használt fém exportjának korlátozásával vágott vissza.

Mint arról korábban írtunk, Kína tudatosan, hosszútávú stratégia mentén építette ki, hogy nélkülözhetetlen legyen a ritkaföldfémek beszerzésénél.

A világ ritkaföldfém-feldolgozó kapacitásának 90 százaléka kínai vállalatok kezében van, és az elektromos járművek akkumulátorainak gyártásához használt kobalt, nikkel és lítium ásványok feldolgozó kapacitásának több mint felét birtokolja.

„Ezen a gyakorlaton változtatunk most” – mondta Abigail Hunter, a SAFE Center for Critical Minerals Strategy NGO ügyvezető igazgatója, amely az Egyesült Államok külügyminisztériumával együttműködve nyújt támogatást a kritikus ásványok ellátási láncába történő befektetéshez.

Hunter szerint a cél az, hogy Kínával szemben alternatívát nyújtsanak, „az alacsonyabb jövedelmű országoknak, ha finanszírozásról van szó”.

Az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Pénzügyi Társasága (DFC) szándéknyilatkozatot tesz közzé egy tanzániai bányászati ​​projekt adósságfinanszírozásáról, amely fellazítaná Kína és Indonézia hatalmát a nikkel, az akkumulátor kulcsfontosságú összetevője felett.

A Kabanga nikkelprojektet a Lifezone Metals, a Man-szigeti székhelyű vállalat fejleszti, amely 17 százalékban a BHP tulajdonában van.

A projekt kihívást jelent a kínaiak által támogatott indonéz befektetések számára, amelyek átformálták a nikkelpiacot, és a délkelet-ázsiai országot lényegében monopóliummá tette a termelés 55 százalékos globális részesedésével, szemben a 2017-es 16 százalékkal.

A DFC nem közölte, mekkora kölcsönt nyújtana a projektnek.

„Valójában arra koncentrálunk, hogy a magánszektor magához térjen, és rendelkezzen a szükséges eszközökkel az iparág növekedésének ösztönzéséhez szükséges finanszírozási és befektetési lehetőséggel” – mondta Scott Nathan, a DFC vezérigazgatója.

Kína megelőzte a Nyugatot az alapvető fontosságú ásványi projektek terén. Állami támogatásai segítségével könnyebben nyújthat finanszírozást, melyet kiváló feldolgozási technológia, alacsonyabb költségek és a lazább környezetvédelmi normák is elősegítik.

A magánbefektetők úgy vélik, hogy az energetikai átálláshoz szükséges nyersanyagok iránti növekvő kereslet jövedelmező és stabilabb piacot teremt majd. De azt állítják, hogy további támogatásra és az állami és magán cégek együttműködésére van szükség ahhoz, hogy nagyobb mennyiségű tőkét lehessen mozgósítani.

A befektetők nem keresnék az ilyen megoldásokat, ha nem látnának benne potenciált, de ez nem egyszerű. A lényeg azonban az, hogy megtaláljuk a megoldást

– mondta Dominic Raab, az Egyesült Királyság volt miniszterelnök-helyettese, a alapvető fontosságú ásványokba beruházó Appian Capital Advisory globális ügyekért felelős vezetője.

„Azt hiszem, a terv alapjait megfogalmaztuk. De ennek volumenét még nem ismerjük. Hosszú időn át, kitartóan kell erőt mutatnunk."

A Mineral Security Partnership (MSP) tagjai az Egyesült Államok, Ausztrália, Kanada, Észtország, Finnország, Franciaország, Németország, India, Olaszország, Japán, a Koreai Köztársaság, Norvégia, Svédország, az Egyesült Királyság és az EU.