Mérnöki kamara elnöke: A 2008-as válságot is túléltük, ezt is túl fogjuk

Az elmúlt időszak statisztikai adatai alapján az utóbbi hónapokban visszaesett az építőipari teljesítménye. A Magyar Mérnöki Kamara hogyan ítéli meg az építőipar helyzetét? Milyennek látják a megrendelés állomány alakulását az ágazatban?

A mérnökök vonatkozásában, - ide sorolhatóak a tervezők, szakértők és a szabadúszó műszaki ellenőrök is - mintegy 500 milliárd forint értékű megrendelés állományról beszélhetünk. A nagyobb állami megrendelések egyértelműen hiányoznak a szektorból. Egyre több kollégámtól hallom, hogy panaszkodik a megbízások hiánya miatt.

Sajnos hasonlóak a tapasztalataink a kisebb magánberuházások vonatkozásában is. Így kizárólag az ipari beruházások tekintetében nem érzékelhető visszaesés

Összességében rendkívül kedvezőtlen időszakot élünk meg az építőiparban.

Egyrészt egy általános recesszió sújtja az ágazatot, másfelől az uniós költségvetési ciklusok fordulópontja miatt az új uniós források még nem állnak rendelkezésre. Mindez azt jelenti, hogy az EU-s forrásoktól függő beruházásokkal várni kell azok beérkezéséig, miközben az uniós forrásoktól független beruházások visszaszorultak.

Ez a helyzet ráadásul később újabb, ám egészen másféle problémát fog okozni. A piac újbóli fellendültét követően várhatóan jelentős beruházási kampány kezdődik majd. Egyszerre indulnak majd meg az építkezések. Addigra azonban azok a szakemberek, akik most munka nélkül maradnak, másik munkába kezdenek, rosszabb esetben elhagyják az országot, így ismét súlyos szakemberhiány sújthatja majd az ágazatot.

Mire számít a kamara a második félévben? Javulhat az építőipar teljesítménye?

Rendkívül szerencsésnek ítéljük meg, hogy évtizedek után újra van gazdája az építési gazdaságnak. Ebből fakadóan mi arra számítunk, hogy egyfajta racionális tervezés fogja az ágazatot segíteni.

Nemrég épp ezért levelet írtunk az illetékes miniszternek. Levelünkben rámutattunk, hogy a mérnöki munka egy építészeti beruházás költségeinek csupán néhány százalékát teszi ki. Épp ezért nem éri meg ezen a munkafolyamaton spórolni, hiszen ha most munka nélkül maradnak a mérnökök, később, az ágazat újbóli fellendülésekor sokkal nehezebb lesz pótolni a képzett munkaerőt.

Ha viszont a tervezési munkafolyamatokat már most végrehajtjuk, akkor munkát adunk a mérnököknek, akik így nem tűnnek el az ágazatból, ráadásul a beruházások tényleges elindulásakor már jól kimunkált előre elkészített tervek fognak rendelkezésre állni.

Önök milyen kapcsolatban állnak az Építési és Közlekedési Minisztériummal? Meghallgatják a javaslataikat?

Igen, rendszerint meghallgatják a javaslatainkat. Erre jó példa, hogy a beruházási törvény kapcsán is figyelembe vették a Magyar Mérnöki Kamara javaslatait, mi több az új szabályozásba bekerültek olyan elemek, amelyeket a kamara javasolt.

Mit tartanak a legfontosabbnak, ami az Önök javaslatára került be a szabályozásba?

Mindenképpen kiemelném a műszaki egyenértékűség kérdését. Úgy vélem utóbbi egyértelműen a mi tevékenységünknek köszönhetően került bele a törvénybe.

Már jóval a törvény megszületése előtt a kamara belső pályázatot írt ki, amelynek keretében kidolgoztuk, hogyan lehet értelmezni a műszaki egyenértékűséget a magyar közbeszerzések piacán. Az időzítés szerencsés volt, mivel az anyag épp a minisztériummal való egyeztetés időpontjára készült el, így ez a kérdéskör a törvénybe is bekerült.

Napjaink építésgazdasági válságában, a magas építőanyagárak és az építőanyaghiány mellett különös jelentősége van a műszaki egyenértékűségnek.

Fontos ugyanis, hogy a betervezett anyagok szükség esetén tervszerűen és egy logikus folyamat mentén cserélhetőek legyenek, nem beszélve az olyan szituációkról, amikor például egy győri tervező Békéscsabában tervez épületet, hiszen ilyenkor nem biztos, hogy ugyanaz az építőanyagháttér szükséges Békéscsabában, mint Győrben, miközben a tervező ez utóbbi város építőanyag ellátottságára szocializálódott. A műszaki egyenértékűség rendszerének kidolgozása egy ilyen helyzetben is segítséget nyújthat.

Említette, hogy a jövőben újabb fellendülés jöhet az ágazatban. Ön hogy látja, mikorra várható a kilábalás az építőiparban?

Én mindig optimistának tartottam magam és most is bízom benne, hogy ez a helyzet minél hamarabb konszolidálódik. Emlékezzünk vissza, a 2008-as pénzügyi válságot is túléltük, ezt is túl fogjuk.

Remélhetőleg lesz forrás az építőipari tevékenységekre. Utóbbi azért is fontos, mert a gazdaság egyik indikátora az építésgazdaság. Ha ez visszazuhan, előbb utóbb a gazdaság is visszaesik, éppígy, ha az építőipar fellendül, az a nemzetgazdaságot is magával tudja húzni. Ez egy olyan axióma, ami bizakodásra ad okot számunkra.