Milyen vállalatoknak jöhet be a kifektetési politika?

Interjú2019. ápr 12.Szabó Anna

Komoly esélyei lehetnek külföldön azoknak a magyar vállalatoknak, amelyek itthon már bizonyítottak, és erre számos jó példa is van már mondta a növekedés.hu-nak Krisán László, a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója, akit az új "kifektetési" politikáról kérdeztük.

Mely vállalati körben lehet reális lehetőség a magyar tőkekivitel?

A hazai piacon megerősödött, kiemelkedett közép- és nagyvállalati körből kerülhetnek ki azok a vállalkozások, melyek egy erősen versenyző gazdasági környezetben meg tudják állni a helyüket. Jelenleg csak a magyar vállalatok nagyjából ötöde van jelen a külpiacon, és a cégek nagy része nem is próbálkozik a határokon túl terjeszkedni, hiszen rengeteg veszélyt rejteget.

Kevés azoknak a komoly magyar cégeknek a száma, amelyek jól teljesítenek, és van versenyképes saját terméke, szolgáltatása vagy tudása, technológiája, amivel ki tud lépni a nemzetközi piacra.

Alapkövetelmény a jó minőségű termék, vagy szolgáltatás, viszont ez még messze nem elég. A kreativitás, a piac ismerete, a jó stratégia és a nyelvtudás mind fontos kulcs a boldoguláshoz.

Ezen felül a globális gazdasági versenybe való beszálláshoz komoly előkészítés szükséges, bármiféle terv végrehajtása akár 3-5 évbe is beletelik, és a cégek nagy részénél még nem is áll rendelkezésre terv. Ha a vállalkozás nem méri fel előzetesen a célpiac igényeit, a versenytársakat, az adott ország gazdasági környezetét, üzleti működését, a szükséges beruházásokat, infrastruktúrát, akkor nagyon könnyen belebukhat a külföldi terjeszkedésbe.

A legfontosabb első lépések után pedig még számos legalább annyira fontos tényezőn múlik a siker, mint például egy kitűnő és rugalmas üzleti terv, jó kapcsolatok, adott ország kultúrájának, kommunikációjának megismerése. A kiélezett piaci verseny miatt kulcsfontosságú a marketing, és nem utolsó sorban az adott ország pénzügyeiben való jártasság.

Első lépésként tehát Magyarországon kell sikeresnek lennie a cégnek ahhoz, hogy a külföldi piacon is megjelenjen, tudjon exportálni terméket, vagy szolgáltatást, és később létrehozni egy részleget is az adott országban.

Komoly esélyeik lehetnek külföldön az innovatív infokommunikációs cégeknek, építőipari technológiával, továbbá kreatív tevékenységekkel foglalkozó cégeknek, illetve mezőgazdasági és élelmiszeripari termékeket, gépeket forgalmazó vállalatoknak.

Elsősorban mely országok felé terjeszkednének a kifektetésben érdekelt magyar vállalatok?

A magyar cégek külföldön történő befektetésének sikere nagy mértékben a fentiekben felsorolt tényezőkön múlik, így a magas potenciális növekedésű középvállalkozások elsősorban a V4-es országok piacát, és a Kárpát-medence, illetve Közép-Európa többi országát tudják eredményesen megcélozni.

Az uniós országok közül Németország, illetve Amerika hatalmas piac, érvényesülni azonban nem könnyű ezekben az országokban.

Ugyanakkor sok hazai IT-cég futott be karriert a tengerentúlon is, egész magyar közösség alakult ki a Szilícium-völgyben, hiszen az elmúlt években egyre több cég létesített leányvállalatot vagy költözött ki Amerikába.

Azonban a külpiacon tevékeny cégek exportpiaca elsődlegesen Európa, ezen belül is kiemelkedő az Európai Unió tagállamainak, illetve a kelet-közép-európai országoknak a részesedése.  A külpiacra lépés módja a legtöbb vállalkozás esetében kizárólag az exportot jelenti, a külföldi leányvállalat alapítása jelenleg kevésbé preferált.

A nemzetközi terjeszkedésben a személyes kapcsolatoknak kiemelkedő a jelentősége, sokan leendő külföldi kereskedőpartnerük biztatására kezdtek exporttevékenységbe. A belföldi piac szűkössége, a nyereség növelése is fontos indokok, de a piacbővítés igénye csak a személyes kapcsolatokat követően merül fel meghatározó tényezőként.

Milyen sikeres példákat tudna sorolni a kifektetési stratégiára?

A teljesség igénye nélkül néhány sikeres példát említenék, melyekről számtalan cikk számolt be az elmúlt években.

Az amerikai Nasdaq-on is jegyzett LogMeIn, Magyarországról induló cég egyszerű megoldást adott arra kérdésre, hogy miként lehet könnyedén elérni egy mobil eszközről egy távoli gépet.

A cég legfőbb központja Amerikában van, azonban az egyik legfontosabb pillér, a fejlesztés Magyarországon maradt, hiszen a szakértői gárda a világ bármely pontján megállná a helyét. Az ügyvezető szerint a megújulás és az innováció nagyon fontos, a mobil eszközök térnyerése megállíthatatlan, ahogy az is, hogy egyre több eszközt akarunk hálózatba kapcsolni.

Szintén magyar sikertörténet volt a Prezi, mely egy Flash-alapú, internetes prezentációkészítő szoftver. A Prezi a Kitchen Budapest, illetve a Magyar Telekom támogatásával jött létre 2008-ban azzal a céllal, hogy kiváltsa a lineáris, slide-alapú prezentációkészítést. Komoly sikert ért el a Pocket Guide is, a magyar fejlesztésű telefonos szoftver világvárosok térképeit tartalmazza látnivalókkal, szórakozóhelyekkel. A program különlegessége, hogy hangos idegenvezetést is tartalmaz.

Az Intellisense Zrt. WebCam Laboratory nevű szoftverével tört be a külföldi piacra, mikor a magyar fejlesztő megállapodást kötött az amerikai óriásvállalattal, hogy az minden Intel Classmate számítógépre gyárilag telepítve lesz. Az említett program egy webkamera-alapú természetmegfigyelő szoftver, mellyel többek között fizikai kísérleteket lehet modellezni, illetve a mikroszkóp is kiváltható.

Az Intellisense Zrt. vezérigazgatója szerint részben a magyar oktatásnak köszönhető, hogy hazánk méretéhez képest lassan IT-nagyhatalommá válik.

Emellett szerinte az is kedvez nekünk, hogy a nyugati világban egyfajta elkényelmesedés figyelhető meg, a mi erőnk abban rejlik, hogy nap mint nap meg kell küzdenünk bizonyos dolgokért.

Halász Iván szerint a sok magyar világsiker egyrészt a jó emberanyagnak, másrészt pedig a könnyebb érvényesülésnek köszönhető, hiszen a szoftverpiacon nincsenek határok, egy kis országból is be lehet futni.

Jelenleg a legsikeresebb divatmárka Magyarországon a Nanushka. A magyar divatcég például ismeretség révén tudta eljuttatni az első kollekcióját az Egyesült Államokba, ahol szinte azonnal kapkodtak utána, ma már 28 országban, mintegy 70 városban, több mint 160 boltban találhatunk Nanushka ruhákat.

A chocoMe, a világ egyik legfinomabb csokoládéja. Hat hónappal indulása után Franciaországban is árusítani kezdték az angyalföldi csokoládémanufaktúra, a chocoMe termékeit. Az egyszemélyes vállalkozásként indult és 60 millió csokivariációt kínáló cég egy 70 négyzetméteres földszinti üzlethelyiségben kezdte működését. Az egykori kis óvatos egyszemélyes álom mára egy 800 milliós, 30 országban működő üzletté nőtte ki magát. Hét év alatt mintegy 100 termékükkel, összesen 39 különböző szakmai díjat gyűjtöttek - Olaszországban, Angliában és másfelé.

Az esztergomi székhelyű Neuzer Kerékpár Kft. – melynek jogelődje 1987-ben alakult meg - Magyarország vezető kerékpárgyártó üzeme és forgalmazója. A saját gyártmányú, Neuzer márkanevű kerékpárok választéka szinte valamennyi felhasználási igényt (hegyi, országúti, verseny, városi, BMX, illetve gyermek) kielégít.

A Neuzer kerékpárok formabontó megjelenésük, megbízhatóságuk és kitűnő ár-érték arányuk folytán komoly piaci elismerést vívtak ki. Az Esztergomban gyártott évi mintegy nyolcvanezer kerékpár közel 50 százalékát exportálják, Nyugat-Európa és térségünk számos országába.

A KÜRT Zrt. 1989-ben alakult a magyar és – leányvállalatain keresztül – a nemzetközi piacon működő információbiztonsági és adatmentési szolgáltatást nyújtó középvállalat. Magyar tulajdonban lévő vállalkozásból nőtte ki magát nemzetközi vállalatcsoporttá, mely immáron negyed századnyi fejlesztést tudhat maga mögött az információ védelmére, az adatvesztések és –lopások megelőzésére és az elveszett adatok helyreállítására szolgáló technológiák, megoldások területén.

Természetesen nem maradhat ki a felsorolásból két nagy múlttal rendelkező név, az OTP és a MOL sikere. Az 1990-ben részvénytársasággá alakult OTP Bank indulásakor – 1949-ben állami Országos Takarékpénztárként – mindössze 30 budapesti fiókkal és 65 vidéki kirendeltséggel rendelkezett. Külföldi terjeszkedése 2002-ben indult a környező országokban (Szlovákia, Bulgária, Románia, Horvátország, Szerbia, Ukrajna, Oroszország, Montenegró). Magyarország legnagyobb kereskedelmi bankja, napjainkban Közép- és Kelet-Európában közel 1500 bankfiókot működtet, kilenc országban több mint 13 millió ügyfelet kiszolgálva ad megoldást pénzügyi igényeikre.

Az 1957-ben alapított Országos Kőolaj- és Gázipari Trösztből 1991-ben létrejött Magyar Olaj- és Gázipari Részvénytársaság, egy magyar központú multinacionális vállalat, melynek szervezeti keretei között működik ma a magyarországi kőolajipar. Közép-Kelet-Európa egyik vezető olaj- és gázipari csoportjának külföldi terjeszkedése szintén 2002-ben indult a környező országokban (Szlovákia, Horvátország, Oroszország, Csehország) és aktívan van jelen Romániában, Szerbiában és Szlovéniában.

SIKERSZTORIK
A Google és a Facebook coach-a szerint ez kell a sikerhez
Melody Wilding viselkedés-kutató szerint azok a vezetők, akik folyamatos nyomás alatt állnak, olyan készségeket gyakorolnak, amely segítségével a legtöbbet tudják kihozni magukból és másokból.
Siker2019. ápr 14.
Tudta, hogy az isteni Michelangelo zseniális üzletember is volt?
Levélváltásaiban jellemzően nem művészetről, sokkal inkább olcsón megszerezhető birtokokról, szerencsés adásvételekről folyt a szó.
Siker2019. ápr 6.
Erről mondott le Bill Gates és Warren Buffett a siker érdekében
Amikor valakinek a sikerére gondolunk, gyakran megfeledkezünk arról, hogy annak eléréséhez mennyi erőfeszítés szükséges.
Hírek2019. feb 1.
A briteket kiléptető Michel Barnier Európa legveszélyesebb embere
A francia néppárti politikusnak nemcsak Theresa Mayt sikerült kiütnie a ringből, de eddig azt is elérte, hogy az Unió végig egységes maradjon mögötte.
Elemzések2019. ápr 12.
Jeff Bezos volt felesége lesz a harmadik leggazdagabb nő
A válás után közel 36 milliárd dollár illeti majd meg MacKenzie Bezost, az Amazon-alapító feleségét.
Hírek2019. ápr 7.
A világ 10 legjobb üzleti egyeteme – Európa beelőzte a nagy amerikai fellegvárakat
Rögtön az első helyen egy európai intézmény, amely beelőzte a nagy amerikai fellegvárakat: a Harvardot, az MIT-t és a Standfordot. Ne Oxfordra gondoljunk!
Hírek2019. ápr 14.
Weiss Manfréd: a XX. század leginnovatívabb magyar vállalkozója
A csepeli mágnás báró úgy pörgette fel a magyar gazdaságot, ahogy arra azóta sem volt példa.
Elemzések2019. márc 24.