Most nagyon jól jön, hogy már nem szorulunk rá a külföldi devizahitelekre

Interjú2020. márc 30.Szabó Anna

Válság idején nagyon jól jön, hogy Magyarország nem szorul rá külföldi devizahitelre, mint 2008-ban, de a sérülékenységünknek nem tesz jót, hogy még mindig nagy a függés a külföldi tőkebefektetésektől az autóiparban és a gépgyártásban - mondta a növekedés.hu-nak Becsey Zsolt. A Magyar Közgazdasági Társaság európai szakosztályának elnökségi tagját arról is kérdeztük, hogyan léphet fel az EU és az EKB a legnagyobb bajba jutott tagországok segítésére.

Bár ezt most még nehéz megítélni, az látszik, hogy komolyabb válság elé nézünk. Nálunk milyen mértékű visszaesésre lehet számítani? Több befolyásos közgazdász már a kétszámjegyű recessziót sem zárja ki.

Egyelőre nem látszik, hogy mekkora mértékű lesz és főleg milyen hosszú a visszaesés. Magyarország az átlagnál sérülékenyebb, hiszen nagyon FDI-függő az exportja és a beruházási szintje, még regionális összehasonlításban is. Ugyanakkor nem szorult rá eddig - részben a relatíve nagy EU nettó transzfer miatt - külső devizahitelre mint 2008-ban. Szerintem a folyó fizetési mérleget is nagyrészt tartani tudjuk, hiszen a fogyasztási import biztos, hogy visszaesik, nem csak az export. Itt még van bennünk tartalék. De szerkezetileg is túl nagy az autóipari és gépgyártási függés az FDI hozta értékláncokban, ami ilyenkor rossz lehet. Gond a turizmus és a fuvarozás visszaesése, hiszen ezek a döntően nemzeti tulajdonú ágazatok. A kiskereskedelemben a multik könnyebben túlélnek, mint a kicsi magyarok.

Mégsem várok éves szinten két számjegyű visszaesést- negyedéves keretben igen-, sőt remélem, hogy minél csekélyebb egyszámjegyű lesz az idén.

De azt látni lehet, hogy a közgazdászok figyelmeztetései nem ellenséges huhogások voltak, amikor a jó időkben módosítást javasoltak, a túlzott csavarhúzó (összeszerelési) effektust,a külföldi multik pénzelését (a rövidtávú kommunikáció céljából) vagy az államháztartási egyensúly nagyon lassú kialakulását emlegették sokan.

Európában mekkora recesszió jöhet?

Például a németeknél lehet, hogy könnyebb lesz a válságkezelés a jó évek alatti felhalmozás miatt, és nagy visszaesés nélkül megoldják, mint ahogy láttuk a lengyelek esetében 2009-ben. A régióban most is a lengyelektől,a csehektől és a szlovénoktól várom a legjobb teljesítményt, majd meglátjuk. Az olaszok, akik egyébként is gyengék gazdaságilag, nagyon meg fogják érezni ezt a válságot. A spanyolok jól muzsikáltak eddig, de a válság java még most jön náluk. Aki ma Európában szolidáris, az a válság után majd ilyen helyre megy nyaralni.

Az Európai Uniótól milyen segítséget várhatnak a nagyobb bajba jutott országok? Éles vita zajlik a közös segítségről az euróövezet tagországain belül. 

A Bizottság már jó tíz napja tett egy javaslatot, de csak abban tudott fellépni, amiben hatásköre van. Elsősorban a gazdasági területen tehet sok lépést, ami az előző válság kezelésének palettáján is megjelent. Lehet szidni őket, de új pénzt beszedni valahonnan vagy a költségvetést eladósítani nem lehet. Jacques Delors a TEN-kötvényekkel 1993-ban akarta, de a tagállamok hallani sem akartak róla-, ezért csak azt tudja csinálni, mint eddig az előző válság idején.

Meglévő kohéziós költségvetési forrásokat átcsoportosít, illetve felajánl, ilyenek a korábban uniós szinten nem nagy összeggel létrehozott globalizációs és/ vagy szolidaritási alapok, de

a lényeges lépés az volt, hogy tagállamoknak a még visszafordíthatóan le nem kötött vagy visszamaradó felzárkózási forrásokat felszabadítja. 37 milliárd eurót számol rá, ami ránézésre sok pénz.

Ebből elsősorban vállalkozások megsegítésére lehet fordítani pénzt, az EU nem preferál forrásaiból közvetlen bérfizetést. Ugyanakkor sok szabály feloldását javasolja kárvallottak részére. (Példa erre a résidők bizonyos szintű igénybevételére vonatkozó kötelezettséget a légitársaságok részére törli.) Itt az a helyzet, hogy nem csak néhány ország került nehéz helyzetbe, hanem gyakorlatilag mindenki, mégha nagyon különböző mértékben is. (Ezért nem olyan nagyok a rendkívüli alapok egy tagállamara nézve, nem így konstruálták őket, de most már elindítottak egy közös közvetlen maszk-kesztyű és lélegeztető gép tendert is, magukhoz képest gyorsan lezárják majd, de ez nem oldja meg minden uniós polgár gondját. )

Azon kívül segít abban is, hogy nagyon rugalmassá teheti a versenyszabályok közül az állami támogatásra vonatkozó részt, lényegében felszabadította e téren a tagállamokat.

Nem csoportosított át más nagy összegű fejezetekből (pl. az agrárbüdzséből, ami óriási felzúdulást okozna több haszonélvező államban, így nálunk is, ehhez apokalipszis kell ), de szerintem a kutatási pénzek felhasználását tolja a vírus elleni szerek irányába. Integráltan ennyit tud tenni, ami nem kevés, ha a tagállamok ezekkel a lehetőségekkel élni tudnak. A válság után majd tudnak foglalkozni a polgári katasztrófavédelmi rendszer összehangolásával is, de ehhez a tagállamok kellenek. Nem lesz könnyű,hiszen van, aki korainak tartotta a belső határok lezárását, van, aki nagyon kifogásolja a tagállami exporttilalmak bevezetését, van, aki ezt a szubszidiaritás és a legitimitás alapján tagállami hatáskörnek tartja, akár egyedileg döntve.

Mennyire volt szükségszerű az államháztartási hiányra vonatkozó küszöb átmeneti eltörlése? 

Ilyen esetben abszolút szükségszerű. Alapesetben, 2010 után egy olyan rendszert épített ki az Unió, melynél nemcsak a 3 százalékos túlzott deficit eljárásra figyelt - megjegyzem, még senkit nem büntettek meg 1999 óta-, hanem arra is, hogy a tagállamok haladjanak a saját középtávú hiánycéljaik felé, és lehetőleg egyensúlyi vagy szufficites költségvetéssel csökkentsék rendesen az államadósságaikat.

Volt is eredmény, az amerikaiakkal ellentétben nagymértékben tudta a legtöbb tagállam csökkenteni az adósságát az utóbbi években, ha kisebb gazdasági növekedés révén is. Ezt a szigort most lazítani kell.

A legutóbbi válság is megmutatta, hogy ilyenkor ellengázt kell adni a beruházásnak és a fogyasztásnak anticiklikus- visszaesést tompító- nemzeti szintű fellépéssel.

Most mutatkozik újra meg La Fontaine meséjének igazsága: sok múlik azon, hogy melyik tagállam mekkora tartalékkal rendelkezik az elmúlt jó évekből felhalmozva ahhoz, hogy most költsön, és a foglalkoztatástól kezdve a kkv-k életben tartásán át az egészségügyi helyzetre mekkora forrásokat tud fordítani.

Egyébként az uniós kompetenciák határait eddig is és most is a tagállamok összessége húzta meg, nem az úgynevzett "Brüsszel". Ezért, aki pluszos költségvetési struktúrát épített ki - komolyan vette a bő évekre vonatkozó bibliai tanítást-, az most jobban a zsebébe nyúlhat, és erősebben tompítja a visszaesését, aki nem így tett, az nem tud.

Nem az Unió szabályai jelentik a fő kerítést, hanem a piac ítélete, vagyis, hogy kinél mekkora költségvetési eleresztést hagy jóvá reakció nélkül, vagy elkezdik emelni a szuverén kötvényfelárakat és rontani a banki besorolásokat. Mi magyarok is ebben mérettetünk meg.

Ha nem akarjuk, hogy ez elszálljon, nem tudunk végtelen sok költségvetési pénzt a gazdasági ellengőzre költeni, az egészségügyi kezelésre természetesen igen, ahhoz jók a fundamentumok.

Az Európai Központi Bank most gyorsabb válságkezelő lehet? Lesz-e közös eurókötvény, ami eddig elképzelhetetlennek tűnt, és ami most mélyen megosztja az euróövezetet?

Nagy válság mindig kibillenthet egy vitát a holtpontról, főleg az EU-ban. Eddig az eurókötvény tabu volt, 2008-10-ben sem volt államadósságra közös kötvény kibocsátás. Emlékszem, Soros György javasolta ezt akkor az Financial Times hasábjain, hiszen ettől lett volna például az euró komolyabb pénz. Most ez nehéz ügy még.

Ugyanakkor az jó, hogy az EKB és az övezeten kívüli jegybankok- így az MNB – azonnal figyelnek és lépnek a pénzügyi rendszer likviditási gondjaira és arra, hogy a kereskedelmi bankok és más pénzintézetek ilyenkor a nem fizető adósok vagy fizetési halasztás elrendelése miatt ne boruljanak be, magukkal rántva reálszféra egy részét.

Kívülállóként is dicséretesnek tűnik jegybankunk gyors reakciója e téren. Én még mindig olyan erősnek látom a tagállami öngondoskodás és felelősség igényét a németek részéről, hogy nem tudom, lesz-e klasszikus eurókötvény. Más kérdés, hogy tagállami fizetési zavarra a közösségi költségvetés garanciájával lehet a Bizottságnak hitelt felvennie, az Európai Stabilitási Mechanizmus is erre jó az eurózóna tagok esetében Erre van közös garancia a tagállamok felé, de remélem, erre a tagállamok egyikénél sem kerül sor. De ez nem közös adósságkötvény. Kiváncsi vagyok, egy elhúzódó válság bármit kihozhat ezen a téren is.