Mekkora gazdasági válság elé nézünk? Megszólalt az IMF volt vezető közgazdásza

Elemzések2020. márc 30.Sz.A.

Már húsz ország fordult a Nemzetköi Valutaalaphoz, amely ezer milliárd dolláros keretet nyitott meg. Egyelőre úgy fest, hiába léptek a jegybankok, tovább tart a zuhanás. Az IMF volt vezető közgazdásza szerint a bajok egyik gyökere, hogy a világgazdaság még a 2008-as bajokat sem heverte ki teljesen.

Minden jel arra mutat, hiába léptelk radikálisan a központi bankok világszerte, mégsem sikerült megállítani a koronavírus miatti pánikot és a részvényindexek beszakadását, sőt

a Fed kamatcsökkentési döntése ellenére is akkora zuhanás volt az amerikai tőzsdéken, amekkorát az 1987-es válság óta nem láttunk.

A központi bankok és kormányzatok máshol is indítanak gazdaságélénkítő csomagokat, de ez egyelőre nem nyugtatja meg a pénzpiacokat, az európai tőzsdék tegnap is komoly esésben voltak. 

Ezen nem is lehet csodálkozni, ebben a helyzetben a monetáris politika már nem tehet sokat, inkább célzott fiskális támogatási programokra van szükség – állítják vezető közgazdászok szerte a világon.

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) már be is jelentette, hogy készen áll ezer milliárd dolláros (mintegy 350 ezer milliárd forintnyi) hitelezési kapacitása mozgósítására, hogy támogatást nyújtson a koronavírussal szembeni harcban.

Már húsz ország – köztük például Ukrajna – fordult hozzájuk segítségért. Kristalina Georgieva, az IMF első embere is globális összefogásra szólított fel, mert véleménye szerint a vírus negatív hatásait nem bezárkózással, hanem nemzetközi együttműködéssel lehet csak sikeresen legyőzni.

Hasonlóképpen vélekedik Raghuram G. Rajan, chicagói közgazdász, az IMF volt vezető közgazdásza. A Project Syndicate honlapján közölt írásában először is arra emlékeztet, hogy a Covid-19-es járvány megvilágítja, milyen gyengeségek rejtőznek az egyes gazdaságokban.

A világjárvány okozta gazdasági sokk két oldalról fejti ki a hatását. Egyfelől a területi és személyes karanténok, a személyek mozgásának korlátozása, a továbbfertőzés lehetőségeinek csökkentése gyárbezárásokhoz, a szolgáltatások leállásához, ellátási nehézségekhez és a globális értékláncok szakadozásához vezettek, illetve vezetnek.

Ha például Kínában leáll az aktív gyógyszeripari alapanyagok gyártása, akkor Indiában sem tudják előállítani a generikus gyógyszereket, és kevesebb gyógyszer jut el más országokba. A sokkhatás második fele a fogyasztás visszaeséséből adódik, hiszen az otthon maradásra ítélt emberek nem járnak étterembe, bevásárlóközpontba, rendezvényekre, és nem utaznak sehova. Mindezek a sokkhatások elsősorban a kis- és középvállalkozásokat sújtják, ami tömeges csődhöz, elbocsátásokhoz, munkanélküliséghez, elveszett bizalomhoz, és még kevesebb fogyasztáshoz vezethet.

A járványhatást megfejeli, hogy a globális gazdaság még a 2008-as pénzügyi válságot sem heverte ki teljesen.

Az utóbbi időben aggasztó tendenciákat lehetett megfigyelni, a világ kezdett újra eladósodni. Nemrég új csúcsra, 253 ezer milliárd dollárra emelkedett a globális adósságállomány, amelynek a GDP-hez viszonyított aránya 322 százalékra nőtt, a Nemzetközi Pénzügyi Intézet (IIF) adatai szerint. Ráadásul a 2007-2008-as krízis óta nem látott, jelentős adósságállomány épült fel a cégeknél is. 

A közgazdász szerint  most a legfontosabb feladat megállítani a fertőzés továbbterjedését széleskörű tesztelés, szigorú karantén, és az emberek közötti szociális érintkezés korlátozása útján. Ezeket az intézkedéseket, ha késve is, de sorban hozzák meg a fejlett országok. Ha nem sikerül teljesen kiírtani a vírust, vagy gyorsan megtalálni a gyógyszert, azzal is számolni kell, hogy a koronavírus visszatérő betegség lesz. Ebben az esetben két megoldás lehetséges: az országok hosszabb távra is elbarikádozzák magukat, de ez nem igazán járható út a mai világban. A másik megoldás, hogy közös erőfeszítéseket tesznek a vírus megfékezésére és a gazdasági sokkhatások felszámolására.

Mindkettőhöz globális együttműködésre és valamilyen szinten globális vezetésre lenne szükség. Kína már küldött orvosi felszerelést és egészségügyi csapatokat a bajba került olaszoknak, valamint Iránnak, Pakisztánnak, Dél-Koreának és Japánnak is adományozott orvosi felszereléseket.

Hasonló gesztust tehetnének azok az országok is, amelyek már ellenőrzésük alá tudták vonni a vírust. 

Ami a gazdasági válságkezelést illeti, Rajan szerint Kína és az Egyesült Államok is felhagyhatna a vámháborúval, hogy ezzel is ösztönzést adjanak a világkereskedelemnek. A kormányoknak nemcsak a vállalkozásokat kellene támogatniuk adó- és hitelkönnyítésekkel, hanem az otthonmaradásra kényszerülő lakosságot is, különösen azokat, akiket a legérzékenyebben érintenek a karanténok, illetve az ebből adódó elbocsátások. Úgy véli, több figyelmet kellene fordítani a társadalom elesettjeire, akiknek nincs megfelelő végzettségük vagy képességük arra, hogy ebben a helyzetben új munkákat találjanak. 

Az egyedüli jó az lehet a járványban – teszi hozzá –, hogy mindennél erősebb a nyomás a globális együttműködésre. Bebizonyosodott a szakmai vezetés és tapasztalat fontossága is.  Azok a kormányok, amelyek a múltban háttérbe szorították a katasztrófa- vagy járványmegelőző hatóságokat, most be kell, hogy lássák, szükség van a szakemberekre és a professzionalizmusra. Ha megengedik, hogy a szakemberek tegyék a dolgukat, akkor visszanyerhetik az elvesztett közbizalmat. Ha nem ez történik, akkor csak megosztottság, káosz és nyomorúság marad mindenki számára az IMF volt vezető közgazdásza szerint.