Nagy Márton: Új korszak kezdődik a vállalati finanszírozásban

Mi az MNB célja a Növekedési Kötvényprogram (NKP) elindításával?

2013-tól a hitelösszeomlás jelenségével szembesülő gazdaságban a jegybanki beavatkozás fókuszában a banki hitelcsatorna helyreállítása állt. A vállalati és azon belül a kkv-hitelezési fordulat azóta megtörtént, amiben érdemi szerepet játszott az MNB Növekedési Hitelprogramja.

A vállalati finanszírozás diverzifikációja azonban egyelőre nem valósult meg, a vállalatok túlzott mértékben támaszkodnak a bankrendszerre.

Ezt jól mutatja, hogy a vállalatoknak nyújtott belföldi bankhitelek állománya a GDP arányában meghaladja a 17 százalékot, külföldről felvett hiteleik volumene – ideértve az anyavállalatoktól kapott tulajdonosi hiteleket is – a GDP 27 százalékának felel meg, miközben kötvényállományuk GDP-arányos értéke mindössze 1,6 százalék. Ez az összesített adósságállomány nemzetközi összehasonlításban egyébként nem számít magas értéknek, úgy látjuk, van még tér a vállalatok adósságának bővülésére.

A kötvénykibocsátásól származó forrásokat a vállalatok használhatják üzleti tevékenységük bővítésére, új beruházások megvalósítására, de akár meglévő hiteleik kiváltására is, így ezen finanszírozási forma elterjedése számos előnnyel járhat.

Egyrészt elindulhat egy egészséges verseny a bankhitelek és a kötvénypiaci forrásbevonás között. Másrészt a bankhitelekhez képest itt szélesebb hitelezői, azaz befektetői kör érhető el, amit a jegybank oldaláról pénzügyi stabilitási szempontból is kedvezőnek tartunk. Harmadrészt a bankok vállalatokkal szembeni kitettségét szabályozó nagykockázati limitek miatt egyes vállalatok növekedési korlátokkal szembesülhetnek, amelyre megoldást nyújthat a kötvénypiaci finanszírozás felé való fordulás. Negyedrészt az NKP a tőkepiaci finanszírozás előszobája lehet, a vállalatok megismerik ezt a finanszírozási lehetőséget, megtanulják a tőkepiac játékszabályait.

Milyen vállalatok kötvényeit tervezi megvásárolni az MNB?

A programban hazai székhelyű, nem pénzügyi vállalatok forintban denominált, jó, azaz legalább B+ minősítéssel rendelkező, 3-10 éves futamidejű kötvényei kerülhetnek megvásárlása. Az MNB-hez egy kötvénysorozatból az elsődleges és másodlagos piaci vásárlások eredményeként összesen legfeljebb 70 százalék kerülhet.

Csak olyan kötvényeket fogunk vásárolni, amelyek esetében a kibocsátás volumene eléri az egymilliárd forintot.

Fontos hangsúlyozni, hogy az NKP monetáris politikai eszköz, így a vállalatokat illetően szektor- vagy méretpreferenciánk nincsen, nem kívánunk sem ágazatokat, sem szegmenseket kitüntetett figyelemben részesíteni. Az MNB vásárlásainak teljes keretösszege 300 milliárd forint. Figyelembe véve az imént említett 70 százalékos limitet, ez azt jelenti, hogy a programnak köszönhetően

a vállalatikötvény-kibocsátások volumene megközelítheti a 430 milliárd forintot.

Egy vállalatcsoport esetében pedig – mivel a jegybank a programban egy vállalatcsoporttal szemben legfeljebb 20 milliárd forintnyi kitettséget vállal – a kibocsátások volumene akár a 30 milliárd forintot is elérheti.

Hogyan juthat el egy vállalat addig, hogy a jegybank megvásárolja a frissen kibocsátott kötvényét?

Április végén fogjuk közzétenni a program részletes feltételeit tartalmazó terméktájékoztatót és egy ismertetőt, amolyan „kibocsátási menetrendet”, amelyben röviden bemutatjuk, hogy milyen lépésekből áll egy kötvénykibocsátási folyamat.

Ezt követően május elejére tervezünk egy szemináriumot több mint 100 nagyvállalat számára, amelyen személyesen is tájékoztatni kívánjuk őket.

Természetesen nem csak ezek a vállalatok bocsáthatnak ki kötvényt, az MNB nyitott bármely, a program feltételeinek megfelelő kötvény megvásárlására. Ha egy vállalat kötvénykibocsátás mellett dönt, jelezve ezen szándékát az MNB honlapján május elején erre a célra megnyíló regisztrációs felületen, megkezdődik egy néhány hónapot igénybe vevő folyamat. Elsőként, az előkészítési szakaszban fel kell venniük a kapcsolatot egy befektetési szolgáltatóval, valamint egy jogi tanácsadóval, amelyek végig kísérik őket a kibocsátás során. Várhatóan június elejétől kerülhet sor a kibocsátani tervezett kötvények, illetve a vállalatok hitelminősítésének megkezdésére.

A minősítést az MNB megbízásából két német hitelminősítő cég fogja végezni.

Velük a vállalatoknak a minősítés során együtt kell működniük, biztosítaniuk kell számukra a szükséges információkat. Végül a kötvénykibocsátáshoz szükséges dokumentáció összeállítása, a hitelminősítés lezárulta és az engedélyezés után kerülhet sor a kötvénykibocsátásra, az MNB pedig július 1-jét követően fog kötvényeket vásárolni.

Milyen tényezőket vizsgálnak a hitelminősítők? Miért pont B+ fölötti minősítéssel rendelkező vállalatok kötvényeit fogják vásárolni?

A hitelminősítés folyamata legfeljebb két hónapot vesz igénybe. Ennek folyamán a hitelminősítő számba veszi a vállalat legfőbb pénzügyi mutatóit, profit termelő képességét, piaci részesedését, valamint üzleti kilátásait. A hitelminősítés kézhez vételét követően válik világossá, hogy az adott vállalat elérte-e a programban megszabott minimális belépési küszöböt, azaz a B+ minősítést. Amennyiben igen, akkor azt a piac számára nyilvánosságra fogjuk hozni. A kibocsátott értékpapírok minősítése egyébként évente felülvizsgálatra fog kerülni, egészen a lejáratáig. Magyarország adósságbesorolása jelenleg BBB (országplafon), ezt, valamint a magyar vállalati piac jellemzőit, adottságait figyelembe véve határoztuk meg a minimálisan elvárt B+ minősítést.

Milyen vállalatok fognak megfelelni ennek az elvárásnak?

Szeretném kiemelni, hogy a Növekedési Kötvényprogram keretében a B+ minősítési korlát a kibocsátott értékpapírra, vagyis a kötvényre vonatkozik. Ha a vállalat a B+ minősítést eléri, akkor a fedezetlen kötvénye is praktikusan legalább ezt a minősítést fogja kapni. Alapvetően három részre különíthetők el a vállalatok.

Az első csoportba tartoznak azok, amelyek több évnyi sikeres működést tudnak a hátuk mögött és a magyar gazdaság pilléreit alkotják, így könnyen megugorhatják a B+ minősítési korlátot. A mi megítélésünk szerint számos ilyen vállalat van ma a hazai piacon.

A második csoportot azok a vállalatok alkotják, amelyek alapvetően jól működnek, jó pénzügyi mutatókkal rendelkeznek, de kismértékben elmaradnak a B+ minősítéstől. Az ő esetükben megoldást jelenthet, ha a kötvény mögé valamilyen biztosítékot nyújtanak, illetve bankgaranciát vonnak be. Ezen kötvények minősítése – amelyre az MNB elvárása vonatkozik – ezáltal kedvezőbb lehet, mint önmagában a vállalat minősítése és elérheti a B+ kategóriát, így az MNB a program keretében ezeket a kötvényeket is megvásárolhatja.

A harmadik csoportba olyan vállalatok tartoznak, amelyek messze elmaradnak a B+ minősítéstől. Az általuk akár még fedezet mellett kibocsátott kötvények sem érik majd el várhatóan a B+ minősítést, így nem tudja azokat a program keretében megvásárolni az MNB.

Az MNB a nemrégiben közzétett Versenyképességi Programban több utalást is tett a tőzsdefejlesztésre. Szán valamilyen szerepet a programban az MNB a Budapesti Értéktőzsdének is? Tőzsdére kell vezetni a vállalatok kötvényeit?

Igen, ezt tartalmazni fogja a program terméktájékoztatója. Az MNB az NKP keretében mind zárt körben, mind nyilvánosan forgalomba hozott kötvényekből vásárolhat. A zártkörű kibocsátás előnye, hogy valamivel gyorsabb lebonyolítást tesz lehetővé, ugyanis kevesebb adminisztratív kötelezettséggel jár.

Ugyanakkor mindkét esetben elvárjuk, hogy a kibocsátást követő fél éven belül a kötvény bevezetésre kerüljön a Budapesti Értéktőzsdére (BÉT).

Ez kétféleképpen történhet: vagy a klasszikus szabályozott (hitelpapír) piacra vezetik be a kötvényt, vagy pedig a jelenleg még kialakítás alatt álló, úgynevezett MTF (Multilateral Trading Facility) platformra. Utóbbi elsősorban a szabályozottság szintjében tér el, funkcionálisan ugyanazt nyújtja a kibocsátók és a befektetők számára. Az MTF platform kialakításával a BÉT a kötvények bevezetését kívánja könnyebbé és egyszerűbbé tenni, ugyanis az MTF-re történő bevezetés esetén nem elvárás – többek között –, hogy a kibocsátó vállalat az IFRS alapú számviteli megközelítést alkalmazza.

Mit jelent a tőzsdei bevezetés egy vállalat számára?

Szeretnénk, ha a vállalatok nemcsak a kötvénykibocsátás menetével, hanem a tőzsdei bevezetés lehetőségével is jobban megismerkednének, elsajátítanák annak gyakorlatát. Magyarországon egyelőre kevés vállalat ismeri a tőzsdén – akár csak kötvény bevezetésével – történő megjelenésben rejlő lehetőségeket. Pedig a tőzsdei jelenlét javíthatja az üzleti megítélést, marketingértékkel bír, előnyt biztosítva a versenytársakkal szemben. A tőzsdén jegyzett vállalati kötvény kibocsátójának a kibocsátáskori prospektus elkészítésén túl rendszeres tájékoztatási és adatszolgáltatási kötelezettsége van, ezáltal a vállalat működése transzparenssé és megismerhetővé válik a piac számára.

Felmerül, hogy a kibocsátott kötvény révén szerzett forrást a bankhitel kiváltására fogja felhasználni a vállalat. Mennyire számít arra az MNB, hogy kooperatívak lesznek a bankok a programot illetően?

Alapvetően azt gondoljuk, hogy kooperatív lesz a hozzáállás a bankok részéről.  Annak érdekében, hogy a program minél jobban illeszkedjen a piaci igényekhez, az április végén közzétételre kerülő terméktájékoztatót velük egyeztetve dolgozzuk ki.

Az új kibocsátásoknál a bankok is kötvénybefektetőként fognak megjelenni a piacon. Ezáltal új ügyfélkapcsolatokat alakíthatnak ki, új vállalatok finanszírozásába kapcsolódhatnak be, de meglévő vállalati ügyfeleik megtartása érdekében is érdemes kötvényeket vásárolniuk.

Ma hazánkban több mint 1000 vállalat rendelkezik 1 milliárd forintot meghaladó összegű bankhitellel, míg közel 100 vállalatnak van 10 milliárd forintnál is több hitele. Nagy részük több bankkal is aktív kapcsolatban áll, mintegy 40 százalékukat három vagy annál több bank finanszírozza.

A kötvények vásárlásában történő aktív szerepvállalás révén a bankok nem fogják elveszíteni a kapcsolatot ügyfeleikkel.

A vállalatok forrásbevonásának elősegítése érdekében az MNB 2019-től elindított egy másik konstrukciót is, az NHP fix-et. Miért tartotta fontosnak az MNB az NHP újbóli elindítását ilyen kedvező hiteldinamika mellett? Mekkora érdeklődést látnak az NHP fix konstrukció keretében elérhető hitelek iránt?

A vállalati, illetve a KKV hitelezés növekedési üteme jelenleg megfelelő, szerkezete azonban nem kellően egészséges. Az MNB által elindított Növekedési Hitelprogram nemcsak a hitelezési fordulatban játszott meghatározó szerepet, ami jelentősen hozzájárult a gazdasági növekedéshez, de emellett a kkv-hitelezés összetételére is kedvező hatást gyakorolt. 2017-es kivezetését követően azonban a fix kamatozású hitelek részesedése visszaesett, és jelenleg elmarad a fejlettebb országokban jellemző aránytól. A hosszú futamidejű és rögzített kamatozású hitelek elterjedése azért fontos, mert a kisebb vállalkozások sok esetben nincsenek tisztában azzal, hogy a változó kamatozású hitelek felvételkori alacsonyabb kamata nem feltétlenül jelent kevesebb kamatköltséget a futamidő egészében.

Az MNB fontosnak tartotta, hogy a vállalkozásoknak legyen lehetőségük kedvező, fix kamatozás mellett elvégezni a versenyképességük javításához szükséges beruházásokat, ezért döntöttünk az NHP fix elindításáról.

A korábbi szakaszokhoz hasonlóan időbe telt, amíg a bankok kialakították saját NHP-s termékeiket, de az igénybevétel már így is megközelítette az 50 milliárd forintot március végéig; mintegy 1900 vállalkozás hitelfelvételéhez kapcsolódóan; a második negyedévtől várjuk a kihasználtság intenzívebb felfutását. A bankok elmondása alapján azt mondhatjuk, hogy a program első időszakában létrejött ügyletek többségére jellemző 2,5 százalékos kamatszint már a múlté. A jobb ügyfelekért ugyanis erős árverseny zajlik a hitelintézetek közt, amelynek eredményeképp sok esetben a maximumot jelentő 2,5 százaléknál alacsonyabb kamatfelár mellett jutnak a kkv-k finanszírozáshoz a program keretében.

Adataink alapján a március végéig megkötött hitel- és lízingügyletek volumen szerint több mint harmada 2 százalékos vagy az alatti kamatszint mellett jött létre, míg a szerződések közel ötöde esetében a vállalkozások mindössze 1,5 százalékos vagy az alatti felárat fizetnek.

Számításaik szerint mennyi idő alatt futhatnak ki a programok és hány vállalatot érhetnek el velük?

Az NHP fixben az 1000 milliárd forintos keretösszeg várakozásunk szerint mintegy 20–30 000 vállalkozás beruházásának kedvező és kiszámítható finanszírozását teszi majd lehetővé. A bankok körében végzett legfrissebb felmérés szerint év végéig mintegy 600 milliárd forint kihelyezése történhet meg. E tendencia alapján a teljes keretösszeg jövő év közepére, azaz nagyjából 1,5 év alatt fogyhat el.

Az NKP-t illetően: ma Magyarországon körülbelül 100-150 vállalat is képes lehet 1 milliárd forint feletti összegű kötvénykibocsátást végrehajtani, ezen belül pedig több olyan is van, melyek számára valós lehetőség a 10 milliárd forint feletti kibocsátás is.

A 300 milliárd forintos keretösszeg egy év alatt fogyhat el, ehhez azonban az szükséges, hogy a vállalatok megismerkedjenek a kötvénykibocsátás folyamatával, miután megszerezték az ahhoz szükséges tudást. Ebben segítséget nyújthatnak akár szakmai továbbképzések, tematikus kurzusok is.